Vizsgálják az embertelenséget

Lapunk cikke nyomán indított vizsgálatot Székely László ombudsman a balassagyarmati közösségi szállással kapcsolatban, ahonnan úgy küldik el a menedékkérőket, hogy azok ellátást nem kapnak, de munkát sem vállalhatnak. Egy afgán fiúnak már el kellett hagynia a tábort, rendőröket is hívtak hozzá, egy terhes szomáliai és egy eritreai lánynak pedig már csak egy hete maradt, hogy találjon magának valami szállást. Harangozó Tamás szocialista képviselő a belügyminisztertől vár választ arra, hogyan akarják elejét venni a tragédiáknak.

Hivatalból indított vizsgálatot Székely László, az alapvető jogok biztosa múlt pénteken azt követően, hogy megírtuk: úgy küldik el sorban a menedékkérőket a balassagyarmati közösségi szállásról, hogy azoknak legális jövedelmük nem lehet, de még a hajléktalanszállókra sem mehetnek be.

Közben megtudtuk, egy afgán fiút, a 20 év körüli Khosal Khan Ahmadzait már elküldték, és még rendőröket is hívtak hozzá, ha esetleg nem akarta volna magától elhagyni a szállás területét. Ő Afganisztán Logar nevű tartományából származik, ahol éppen a múlt héten végezték ki a tálibok a helyi kormányzót, aki éppen ünnepi beszédet tartott egy mecsetben. Őt Ausztriából toloncolták vissza hazánkba, ahová azután szökött, hogy nagykorúságát a fóti gyermekközpontban betöltve őrizetbe akarták venni. Hamarosan még két menedékkérőt, egy nyolchónapos terhes 23 éves szomáliai és egy 24 éves eritreai lányt dobhatnak utcára, nekik október 31-éig kell elhagyniuk a menekülttábort; ha nem érkezik azonnali - akár karitatív segítség - a kismamának az utcán kell megszülnie gyermekét.

"Ezek az emberek fagyban, élelem, szállás és gyógyszerek nélkül kerülnek az utcára, ami több alapjogot is sért: az élethez való jog, az embertelen, megalázó bánásmód tilalma, az emberi méltósághoz való jog, a testi-lelki egészséghez való jog, az emberhez méltó lakhatás joga, valamint az alapvető gyermeki jogok" - mondta Pohárnok Barbara azzal kapcsolatban, mit állapíthat meg Székely László ombudsman most indult vizsgálatában. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje hozzátette: ezek nem csupán a nemzetközi emberi jogi egyezményekben, de a magyar Alaptörvényben is rögzítve vannak. Gyulai Gábor, az érdekvédő szervezet menekültügyi programvezetője pedig azzal egészítette ki a felsorolást, hogy hazánk az Európai Unió menekültügyi elvárásainak sem tesz eleget.

Mint beszámoltunk róla, a tragikus helyzet mindenekelőtt azért állt elő, mert a májusban módosított menekültjogi szabályozás miatt szeptembertől a korábbi 18 helyett már csupán két hónapot maradhatnak a menekültek a közösségi szállásokon. Hiába nyújtott be három szocialista képviselő akkor egy módosítást, miszerint fél év legyen ez az idő, a parlamenti többség leszavazta őket. Ezért is vonta kérdőre a napokban Harangozó Tamás országgyűlési képviselő a belügyminisztert, hogy mit szándékoznak tenni a tragédiák elkerülése érdekében. Munkát ugyanis nem vállalhatnak a menedékkérők, mert nincs tartózkodási engedélyük, a hajléktalanellátó-rendszer szolgáltatásait pedig TAJ-szám hiányában nem vehetik igénybe. Elképesztő részlet, hogy amennyiben a két hónap leteltével nem találnak maguknak valamilyen szállást - amire a nyelvismeret hiányában és ismerősök nélkül minden esély megvan -, jobb híján egy közigazgatási területi egységet, így mondjuk Nógrád megyét vagy Budapestet jelöli ki tartózkodási helyüknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), ezek határait legálisan nem hagyhatják el.

De a viszontagságoknak ezzel még nincs vége: azt is megtudtuk, lakcím hiányában az idézést sem tudja hova küldeni a BÁH a menekültügyi eljárás során, így nagy eséllyel a menedékkérőknek fogalmuk sem lesz arról, mikor kell megjelenniük a hatóság emberei előtt. A helyzet abszurditásához képest már szinte jelentéktelennek tűnik, hogy az utazási igazolást sem tudják elküldeni nekik, amellyel az adott napon ingyen utazhattak volna.

Kikről van szó?

Immár 10-15 éve Afganisztánból érkezik a legtöbb menekült, tavaly nem kevesebb mint 880 ember folyamadott védelemért hazánkban; 1979 óta folyamatosan fegyveres konfliktus van Khosal Khan Ahmadzai hazájában, államigazgatás lényegében nincs. Szomáliából, ahonnan a 23 éves terhes lány érkezett, 69-en folyamodtak védelemért tavaly, és nekik is volt okuk a menekülésre: a világ legszörnyűbb helyéért Szomália Afganisztánnal verseng, rendszeresek a tömeggyilkosságok, és jelen van a rabszolgaság is. Eritrea - ahonnan a másik huszonéves lány menekült - a világ egyik legszegényebb országa, hivatalosan csak kicsivel több mint egy évtizede nincs háború az országban. Szót kell ejteni még Szíriáról is, ahol jelenleg is polgárháború dúl, majdnem százezer halálos áldozattal, ám idén kevesebb menekült érkezett hozzánk, többen inkább Bulgáriát választották. Ezért nem kevesebb mint negyvenezer eurós, 11,8 millió forint értékű segélyszállítmányt indított ide a kormány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Baptista Szeretetszolgálattal közösen; az adomány jogosultságát kétségbe vonni nincs jogunk, sőt, ám lehet, hogy a Balassagyarmaton élő menedékkérőkkel is érdemben kellene foglalkozniuk.