Barack Obama;botrány;tüntetés;kémkedés;Angela Merkel;Capitolium;lehallgatások;amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség;Patriot Act törvény;

2013-10-28 06:33:00

Tüntetés a tömeges megfigyelések ellen

Nem csillapodik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) körüli botrány.  Szombaton Washingtonban a Capitolium előtt „Ne kémkedjenek utánunk!” jelszóval tartottak tüntetéseket a lehallgatások miatt. Az „Állítsátok le a tömeges megfigyeléseket!”, „Zárjátok be a Nagy Testvért!” feliratokkal utcára vonulók az NSA működését szabályozó törvény reformját követelték, mert álláspontjuk szerint egyértelművé vált, hogy a hatályos jogszabály súlyosan sérti a magánéletet.

A megmozdulást az európai politikusok és uniós állampolgárok tömeges lehallgatásának nyilvánosságra kerülése illetve az ügynökség működését szabályozó törvény elfogadásának évfordulója alkalmából rendezték.

Tizenkét éve, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után fogadta el az amerikai törvényhozás a Patriot Act törvényt, amely, értékelésük szerint, megnyitotta az utat a polgári szabadságjogok szisztematikus megnyirbálása felé.

Az oroszországi menedékjogot élvező kiszivárogtató volt NSA munkatárs, Edward Snowden üdvözletét küldte a tüntetőknek. A megmozdulás szervezői egy petíciót nyújtottak be a Kongresszusnak, amelyet interneten 575 ezer személy írt alá, amelyben új törvényt követelnek.

Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatása miatt a közeljövőben Washingtonba küldi titkosszolgálati és kémelhárítási vezetőit a helyzet tisztázása céljából.

Barack Obama amerikai elnök ugyan bocsánatot kért Merkeltől, biztosítva a német kancellárt, hogy nem tudott arról, hogy az ő telefonbeszélgetéseit is lehallgatta az amerikai titkosszolgálat, a német politikum és közvélemény számára ez azonban nem elegendő.

Német lapok  a botrányról
A Der Spiegel titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva azt írta: 2002 óta szerepel Angela Merkel mobiltelefonja az NSA lehallgatási listáján. Információik szerint az amerikaiak CDU elnökként, három évvel kancellárrá választása előtt kezdték el lehallgatni Merkelt, aki még e nyáron, néhány héttel Obama berlini látogatása előtt is szerepelt az NSA lehallgatási listáján.
A Süddeutsche Zeitung azt állította, hogy a teljes berlini  kormányzati negyedet lehallgatták az amerikaiak. A feladatot az NSA Special Collection Services elnevezésű egysége hajtotta végre, amely a berlini amerikai nagykövetség épületében működött, és Frankfurtban is volt egy amerikai kémközpont.
A Bild am Sonntag című vasárnapi lap az NSA egy magas rangú vezetőjére hivatkozva azt írta, Obama tudott arról, hogy az ügynökség megfigyeli a német kancellár mobiltelefonját. A lap szerint az NSA-nál növekvő elégedetlenséggel figyelik, hogy a kormányzat igyekszik túlbuzgó ügynökök önálló akciójaként beállítani Merkel megfigyelését, valójában azonban 2010-ben Keith Alexander igazgató tájékoztatta a műveletről az elnököt, akinek nem volt kifogása ellene. Később  a Fehér Ház még külön rendelt is egy összeállítást Merkelről, mert Obama nem bízott meg a kancellárban, írják.  Az NSA Merkel elődjét, Gerhard Schröder kancellárt kezdte el megfigyelni 2002-ben, miután Schröder elzárkózott attól, hogy Németország csatlakozzon az iraki invázióhoz. A lehallgatást a 2005-ös kormányváltás után is folytatták.

Joachim Gauck német államfő is magyarázatot vár az amerikai elnöktől az üggyel kapcsolatban. Gauck éles hangú nyilatkozatban hangsúlyozta: Barack Obamának "nagyon világosan meg kell mondania, hogy mi történt, és hogy miként lehet visszaszerezni az elveszett bizalmat".

A német államfő, szorgalmazta, hogy az ügyből okulva új, kötelező érvényű szabályokat kell alkotni arról, hogy "mit szabad és mit nem", mert szűkíti az állampolgárok személyes szabadságát, ha arra kell gyanakodniuk, hogy a kommunikációjuk titkosszolgálati megfigyelés tárgya. 

Németország és Franciaország hivatalosan is jelezte Washington felé, hogy az év végéig megállapodást szeretne aláírni az Egyesült Államokkal az egymás utáni kémkedés tilalmáról