Lavina elnevezéssel országos sebesség-ellenőrzési akciót indít október utolsó hetében a rendőrség - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján még a múlt héten, hozzátéve: az akció több mint másfél hónapon át, egészen december közepéig tart. Az országos projekt különlegessége - amire a lavina név is utal -, hogy nem egyszerűen több elektronikus sebességmérőre számíthatnak az autósok, hanem arra is, hogy ezeket sűrűn egymás mellé helyezve állítják fel a közúti rendőrök.
A traffipaxláncok átfoghatják egy adott út teljes hosszát, vagy annak csak egy meghatározott részét - mindenesetre egy szakaszon akár négy-öt sebességmérővel is lehet majd találkozni. A rendőrség indoklása szerint a láncszerű ellenőrzésre azért van szükség, mert a sofőrök a sebességmérő elhagyása után gyakran gyorsabban hajtanak a megengedettnél, feltételezve, hogy több kontroll már nem várható. A minden megyében zajló ellenőrzés a legforgalmasabb utak mellett a gyorsforgalmi úthálózatot is érintheti, és úgy tudni, hetente legalább kétszer lesznek mérések.
Bár az akció elsősorban a gyorshajtók kiszűrésére és a sebességkorlátozások betartatására irányul, a közeljövőben nem csupán a traffipaxok szaporodnak meg, hanem az úgynevezett kitereléses ellenőrzések is. A félreállítás után mindenekelőtt a biztonsági öv használatát és a járművezetők ittasságát nézik a közúti rendőrök; ha a sofőr vagy az utasok nincsenek bekötve, tízezertől húszezerig terjedő bírságra számíthatunk, attól függően, hogy hol állították félre az autóst.
De akár még a jogosítványt is bukhatja az ember, ha fél éven belül két alkalommal már jogerősen vonták felelősségre a közlekedési szabályok megsértése miatt. Ami az ittasságot illeti, érdemes emlékezni rá, hogy a Büntetőtörvénykönyv júliusi szigorítása értelmében már nincs mérlegelési jog, azaz sem az ügyvédeknek, sem a bíróknak nincs dolga azzal a járművezetővel, aki ivott: minden esetben el kell venni a jogosítványt, ha a szonda a megengedettnél magasabb értéket mutat. Az ittas vezetés ugyanis már önmagában is bűncselekménynek minősül, anélkül, hogy az enyhén bódult állapotban, netán részegen vezető sofőr balesetet okozott volna. Mint emlékezetes, amíg korábban csupán a literenkénti 0,8 gramm véralkoholszint számított bűncselekménynek, addig most már 0,5-nél is büntetőeljárást indítanak - ez az érték lényegében egy pohár sörnek felel meg.
A nagyszabású sebességellenőrző akciót azzal indokolta a rendőrség, hogy a legtöbb közúti balesetet továbbra is a gyorshajtás okozza. Ám nem kis motiváció lehet a bírságoló körtúrában az is, hogy a szabálysértési és közigazgatási bírságokból óriási bevételekre tehetnek szert. Tavaly a hvg.hu információi szerint nem kevesebb mint 14,1 milliárdot fizettek be az autósok, ami sok esetben nem is befizetés volt, ugyanis a bírság összegét egyszerűen leemelte a szabályszegő sofőrök számlájáról az adóhatóság. De az sem véletlen, hogy a sebességellenőrzésre koncentrálnak: a közlekedéssel összefüggő bírságok összértéke 19,1 milliárd forint volt a múlt évben, tehát a legtöbb pénzt a gyorshajtás miatt szedték be.
Ráadásul az is sántít kicsit, hogy a traffipaxoknak balesetmegelőző szerepük lehet: bár a rendőrség nem ejt szót róla, a balesetek nagy részét az úgynevezett relatív gyorshajtás okozza, amikor bár betartjuk a sebességkorlátozást, ám a zord időjárási körülmények miatt az előírtnál is lassabban kellene közlekednünk; nagy kérdés, hogy ezt hogyan fogja tudni megelőzni egy olyan berendezés, ami kizárólag azt ellenőrzi, mennyivel haladtak a járművezetők mondjuk a 60-as táblánál.