Az agrárkamara szerdai, az MTI-nek eljuttatott közleményében támogathatónak nevezte azt az elképzelést, hogy hatósági eszközökkel is ellenőrizzék az áfacsökkenés beépülését a fogyasztói árakba, amihez ugyancsak felajánlotta szakmai segítségét.
Indoklásában a NAK a fejlődés egyik meghatározó gátjának nevezi a piacból magának mind nagyobb szeletet kihasító feketegazdaságot. Az adó egy részét vagy egészét eltitkoló, azt be nem fizető vállalkozások olyan mértékű piaci előnyhöz jutnak, amivel a legálisan működő cégek, termelők képtelenek versenyezni - hangsúlyozzák. Ismertetik: egyes ágazatokban a szakmai konszenzus már 30 és 50 százalék közé teszi az adómentesen forgalomba került termékek nagyságát. Különösen jelentős a különböző formájú áfacsalás mellett értékesített termékek mennyisége a sertés- és baromfihús, a zöldség-gyümölcs, a tej, a cukor, a liszt, az étolaj és a péksütemények piacán.
A NAK elfogadhatónak tartja, hogy első lépésben csak az élelmiszerek egy korlátozott körét érintse az áfacsökkentés, és természetesnek nevezik azt a döntéshozói igényt, hogy az áfa csökkenése azonnal és teljes mértékben épüljön be a fogyasztói árakba. "Meggyőződésünk, hogy a kiélezett piaci verseny - ami ezen a termékpályán jellemző - minden szereplőből kikényszeríti azt, hogy a fogyasztó felé az alacsonyabb áfának megfelelő árszinten értékesítse termékét" - áll a közleményben.
Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a testület hétfői ülésén, az adótörvényekről szóló törvényjavaslat tárgyalása során kijelentette, a beterjesztő az áfacsökkentéssel kapcsolatban figyelembe vette a Fidesz-frakció döntését: amíg a frakció nem látja egyértelműen, hogy a fogyasztókhoz is eljuthat az áfacsökkenés teljes mértéke, addig nem javasolja a bevezetését.
Nem közvetlen bevételi oka van az időleges elutasításnak, hanem az, hogy korábban előfordult, hogy az áfacsökkentés hasznát a gyártók és kereskedők "lenyelték" - jelezte a politikus. Az MTI-nek azt mondta, hogy a megoldáson dolgoznak, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a szükséges garanciát mikor tudja a jogi rendszer biztosítani a fogyasztók számára. Hozzátette: több államigazgatási szervezetnek, illetve hatóságnak kiadták a feladatot, és szeretnék azt is, ha ebbe a munkába a civil szervezetek is bekapcsolódnának.