Előfizetés

Megfelelő jelölt Paolo Sousa lehet

Népszava-összefoglaló
Publikálás dátuma
2013.10.31. 06:53
Sousa a Videoton trénereként már bizonyított FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Gellei Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai bizottságának elnöke szerint Egervári Sándor megengedhetetlenül nagy kockázatot vállalt a hollandiai vb-selejtezős taktikájával. Úgy véli, a sportág valamennyi szereplőjének önvizsgálatot kell most tartania, s helyesnek tartja azokat a törekvéseket, mely szerint olyan szakember vegye át a válogatott irányítását, akinek munkája túlmutat a nemzeti együttes dirigálásán. Ha itthon nem találni megfelelő személyt a posztra, keressük meg külföldön. „Ne szégyelljünk másoktól tanulni” – mondja.

Az MLSZ jelenlegi elnökségét többségében nem futballszakember alkotja. Balogh Gabriella, Kovács Árpád vagy Vizi E. Szilveszter nyilván rendkívül hasznos munkát végez, ám a mindenkori szövetségi kapitány munkájának megítéléséhez bizonyosan kevéssé konyít.

A grémium emiatt fokozottan támaszkodik a szakmai bizottság munkájára. A testület tagja Benczés Miklós, Bozsik Péter, Garami József, Halmai Gábor, Herczeg András, Illés Béla, Kovács Zoltán, Róth Antal és Szalai László, elnöke pedig Gellei Imre, aki 2001 szeptemberétől 2003 novemberéig maga is betöltötte a szövetségi kapitányi tisztségét.

„Bizottságunk olyasféle kérdésekben foglal állást, minthogy érdemes-e foglalkozni a bajnokság átszervezésének kérdésével, szűkítsük-e a női bajnokság mezőnyét? Legutóbb Egervári Sándor leköszönt szövetségi kapitány jelentéséről tettük meg állásfoglalásunkat” – vázolta az egy-két havonta ülésező bizottság munkáját Gellei.

Elárulta, a szövetségi kapitány előzetesen a terveit nem taglalja, körülbelül félévente megejtett beszámolói kötelezettsége során az elvégzett munka tanulságait osztja meg utólag.

Egervári állítólag nagyon bízott az utolsó két vb-selejtező sikerében, viszont az utóbbi időszakban mind több problémával kellett szembesülnie, elsősorban amiatt, hogy keretének tagjai „értékcsökkenést szenvedtek el”, meghatározó játékosok sérültek meg, mások alacsonyabb osztályú alakulatokhoz kerültek (például a Bundesliga I-ből a II-be).

A szakmai bizottság nehezményezte, hogy pótlásukra a tréner nem tett erőfeszítéseket, nem alakított ki úgynevezett B keretet, amelynek tagjaihoz nyúlhatott volna.

„Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a magyar futball törékeny, de legalább üdvözlendő hírként könyvelhettük el Nyilasi Tibor és Both József beszámolóját, akik rámutattak: az utánpótláscsapatok mind több nemzetközi mérkőzést vívhatnak, márpedig az efféle rutin megszerzése elengedhetetlen a fiatalok fejlődéséhez” – mondta el Gellei.

Példaként hozta fel: az U21-es alakulattal megesett, hogy 15 ezer néző előtt lépett pályára Törökországban, s az a tapasztalat nagyban segítette a csapat akkori tagjait, Szabicsot, Gerát és a többieket, hogy a későbbiekben hasonlóan ellenséges szituációban megfelelő teljesítményre legyenek képesek.

„Más út nincs, ezeket a pillanatokat mind többször át kell élni” – felelte a szakember azzal kapcsolatban, miként lehetne elkerülni, hogy a bukarestihez hasonlóan a magyar játékosok ne blokkoljanak le. Egyetértett, kritikus helyzetekben futballistáink nem tudják képességeik legjavát nyújtani.

Egervári egyébként a hollandiai 1-8 kapcsán a bizottság előtt úgy fogalmazott, hogy 19-re húzott lapot. Győzni kellett volna a pótselejtezőt érő második helyhez, emiatt igyekezett támadóbb szellemű együttest pályára küldeni, viszont ez, a világ egyik legerősebb nemzeti egyletének otthonában maga volt az öngyilkosság.

A szakmai testület értékelése az volt, teljességgel fölösleges volt ez a kockázatvállalás, már csak azért is, mert a győzelem alapvetése a biztos védekezés, nem beszélve arról: tisztában kell lenni saját erőinkkel.

Egervári együttese mindazonáltal az esetlegesség jegyeit hordozta magán. Kaptak-e a játékosok konkrét utasításokat például arra vonatkozólag, labdaszerzés után, miként lehet a labdát biztos helyre juttatni?

Milyen sablonok alapján kell felépíteni egy-egy támadást? Hogyan próbálják meg a holland védelmet feltörni? Mely útvonalakat kell erőltetnie, mondjuk, a két szélső támadó középpályásnak? – kérdeztük Gelleit, de arra való hivatkozással, hogy a szakmai bizottság tagjai nem voltak jelen a válogatott taktikai értekezletein, nem akart válaszolni.

Azt javasolta, keressük ez ügyben Egervárit. Mindenesetre volt kapitányként leszögezte: a válogatott mesterének kötelessége, akármilyen sziszifuszi is a munka, elképzeléseit a játékosokkal meg kell ismertetnie, és az összetartások rövid ideje alatt mindent meg kell tenni, hogy azt maradéktalanul el is sajátítsák.

A Szalai Ádám nyilatkozatához csatlakozó, külföldi légiósok kritikája kapcsán úgy reagált: „Most mindenkinek önvizsgálatot kell tartania. A sportág minden területén fejlődni kell. Az akadémiáknak hatékonyabbá kell válniuk, már a kiválasztás során is.

A sporttudományok alkalmazásában is fontos volna előre lépni. Örömteli Szalai László célkitűzése. Az edzőközpont vezetője szeretné, ha az iskolából kikerülő trénereket az utánpótlás-nevelés ambicionálná.

Egyértelmű: minden a gyerekek képzése körül forog, erre látunk példát Németországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában. A gyerekek a gondjainkra vannak bízva, óriási a felelősségünk”.

A szakmai bizottság elnökét végezetül arról kérdeztük, ki legyen a szövetségi kapitány? „Az MLSZ olyan kapitányt szeretne, aki pontosan elképzelésekkel rendelkezik, akinek rálátása volna a magyar labdarúgás helyzetére, aki nem csupán a nemzeti együttes munkáját felügyeli, hanem strukturálisan felügyeli az utánpótláscsapatoknál zajló munkát is” – felelte.

Szerinte ha nem találjuk meg a határainkon belül a megfelelő szakembert, akkor külföldön kell keresni. „Volt idő, amikor tőlünk tanultak futballozni, ne szégyelljünk most mi másoktól a tudást megszerezni” – szögezte le.

Hogy Paulo Sousa alkalmas volna-e a feladatra? Gellei szerint igen: „Rendkívül alapos, felkészült edző, nagy tudással és tapasztalattal fölvértezve. Megvan a kisugárzása és minden olyan tulajdonsága, ami a feladathoz szükséges” - válaszolta.

Játékosai is lennének?

A Mamma Mia! Szegeden és Pesten

A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! című musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban lesz.

A teátrum 10 éve tárgyalt a Mamma Mia! színrevitelének jogairól, és mint minden más zenés darab esetében, ezúttal is a non-replica változathoz ragaszkodott.

Mostanra sikerült megszerezni a jogot, így 2014-ben önálló rendezésben, díszlettel és jelmezzel kerülhet a darab a magyar nézők elé.

A musicalt 1999-es londoni ősbemutatója óta mindig és mindenhol Phyllida Lloyd rendezésében és Anthony Van Laast koreográfiájával láthatta a közönség. Magyar szereplői castingon kerülnek kiválasztásra.

A Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 15-én, 16-án, 17-én, 19-én és 20-án láthatják a nézők a musicalt, a Madách színházbeli bemutató pedig szeptemberben lesz, Szirtes Tamás rendezésében.

A Madách hosszú távú együttműködést kötött a Szegedi Szabadtéri Játékokkal. Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója szerint egyedülálló és fantasztikus lehetőség, hogy a Mamma Miát a világon először Szegeden láthatja a közönség non-replica változatban.

A musical az ABBA svéd pop/dance együttes slágereire íródott. Eddig 14 nyelvre fordították le. Világszerte több mint 54 millióan látták, rekorder lett a legrövidebb idő alatt a legtöbb városban bemutatott musicalek között.

Varga Imre 90 éves

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2013.10.31. 06:48
Leginkább portréi és emlékművei maradandóak FOTÓ: K2 PRESS
Ma 90 éves korunk egyik legmeghatározóbb, legtöbbet foglalkoztatott szobrászművésze, Varga Imre. Az igazán nagyformátumú, kiapadhatatlan alkotóerejű, és hosszú, termékeny élettel megáldott szobrászok, mint például Kisfaludi Strobl Zsigmond, vagy Varga Imre pályája nemcsak stíluskorszakokat ível át, hanem - legalábbis errefelé - történelmi korszakokat, egymással küzdő rendszereket is.

Varga Imre narratív, figurális alkotásai mindvégig kedveltek voltak - politikai rendszertől függetlenül - a döntéshozók és a közönség körében is.

Ezért aztán irigye is van számos. Munkái - a modern irányzatoktól megérintetten - de mindvégig közérthető nyelven beszélnek a megidézett történelmi személyiségekről, József Attiláról, Adyról, Raul Wallenbergről, Táncsics Miháyról, Czóbel Béláról, Károlyi Mihályról, Szőnyi Istvánról, Bartók Béláról, Kálmán Imréről, és a sor hosszan sorolható.

Bár számos műfajban alkotott, mégis emlékművei és portréi a legfontosabbak.  Szobrai  gyakran túlélték az azokat megrendelő korszakokat, s áldozatául estek, esnek  az újaknak.

Csinált Lenin szobrokat is, nem keveset. Sőt a 60-as évek végétől épp a hatalmi reprezentációhoz leginkább kötődő emlékműveinek köszönhette karrierjét.

Mohácsi Lenin szobrát a Kádári konszolidáció szimbólumának is tekinthetjük. Hőse megkettőződik: Monumentális profilképként jelenik meg egy külön  póznán lobogó zászlón, és egy lépcsőn hanyagul zsebredugott kézzel, szórakozottan lefelé lépkedő figuraként, sugallva, egy közülünk, írja Rényi András esztéta, hozzátéve: A szobor annak az  "egyszerű embernek" az apoteózisa, aki laza természetességgel hagyja maga mögött a politikai kultusz elidegenedett jelvilágát és tér meg "övéihez" a mindennapokba.  

A vérmezei Kun Béla szobor azonban már eltávolodik a Kádári legitimációtól, a kor egyik legfontosabb, mondhatnánk azt is, legbátrabb, sőt pimaszabb alkotása. "Ez egy valódi kritikai emlékmű, egy grimasz, amely hozzátartozhatna nemzeti önarcképünkhöz." - mondta róla maga az alkotó, az esztéta szerint pedig "valójában nem is emlékmű: inkább eredeti, szellemes játék, az emlékmű kifordítása, sőt paródiája."

Szomorú paródia az is, hogy a rendszerváltás utáni új Magyarország önkényuralmi jelképet látott ebben  a Kun Bélát a lámpavas árnyékában, az ingatagon hullámzó emberár által egy pillanatra magasra emelt groteszk figuraként ábrázoló műben.

Szomorúbb, hogy a Parlament előtt álló Károlyi-szobornak sem kegyelmeztek a legújabb Magyarország urai, talán azért, mert Kádárék állították, még inkább azért, mert az első  köztársaság első elnöke nem kívánatos személy az e jelzőtől megfosztott országban.

Varga Imre születésnapját tegnap ünnepelték barátai és tisztelői a Fészek Klubban. A szobrász egyébként 30 éve Klub elnöke.

Az est fellépői, a házigazda Kratochwill Mimi művészettörténész volt, laudációt Juhász Ferenc költő mondott, közreműködésükkel pedig Perényi Eszter hegedűművész, Pécsi Ildikó színművész és Fellegi Ádám zongoraművész köszöntötte az ünnepeltet.