Eltűnik a süllyesztőben az állami mobilcég

Megszűnik az állami mobiltársaság, az MPVI Mobil Zrt. azzal, hogy a cég beolvad a Magyar Postába. Az április óta csak vegetáló vállalat arra lett volna hivatott, hogy belépjen a mobil szolgáltatási piacra, és lakossági, állami, illetve önkormányzati ügyfeleket szolgáljon ki.

Az MPVI Zrt.-t három tulajdonos alapította: a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

Az állami vállalatok 2011. december 6-án kötöttek konzorciumi szerződést azért, hogy az új állami mobilcég még elindulhasson az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) év végi frekvenciaaukcióján.

Az állami társaság mintegy tízmilliárd forintért egyedüli pályázóként meg is kapta az aukció legértékesebb frekvenciacsomagját, amelyet a picai szereplők hozzávetőleg 60 milliárd forint értékűre becsültek.

Az állami társaság azért indulhatott egyedül az adott hullámsávért, mert a hatóság kizárta a többi jelentkezőt. A tender végeredményét később a piaci szereplők, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone különböző eljárásjogi hibákra hivatkozva megtámadták, s a Kúria végül idén február végén a cégek javára döntött, az aukciót lezáró határozatot pedig megsemmisítette.

Ezek után hónapokig bizonytalan volt a hullámsávok sorsa. Ez év őszén az NMHH végül úgy döntött, hogy a cégeknek nem kell visszadniuk az árverésen elnyert frekvenciákat, ugyanakkor nem kapják vissza a birtokba vett sávokért befizetett összeget.

Emellett a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor idén szeptemberben az NMHH-val megkötött, a frekvencialicecek lejáratának harmonizálását célzó megállapodás értelmében egy összegben összesen 100 milliárd forintot fizetett az államnak.

Az állami mobilcég működése az eredetileg tervezett formában ellehetetlenült. A kormány ugyanis azt szerette volna elérni, hogy a piaci mobiltársaságok minimális díjazás fejében az úgynevezett nemzeti roaming keretében az állami távközlési vállalat rendelkezésre bocsássák a saját hálózataikat. Így az állami mobilvállalat viszonylag alacsony, bár így is több tízmilliárd forint befektetés révén országos lefedettséggel tudott volna szolgáltatni.

A hatóságok és a vállalatok közötti jogvita során azonban kiderült, hogy a kormány nem kötelezheti a nemzeti roamingra a piaci szereplőket. Így a terv kútba esett.

Ennek ellenére az MPVI Zrt. alkalmazotti létszámát nem csökkentették, és a vállalat bevételek nélkül működött egészen mostanáig. Az MPVI Zrt. az alapítása után nem sokkal már 64 dolgozót alkalmazott, és az állam a szakmai számítások szerint hozzávetőleg 1,5 milliárd forintot költött az Orbán-kormány meg nem valósult mobilpiaci terveire.

Szerző

Hamis az interjú?

Nem volt és nincs is lehetősége internetezni a fegyintézetben a romagyilkosságok vádlottjának, Kiss Istvánnak - vagyis, a minap a szkinhed Skins4Skins Facebook-oldalra felkerült interjú eredete egyre kétségesebb, és meglehet, hamisított az amúgy hihetőnek tűnő beszélgetés. Felkerestük a beszélgetés közlőit is, természetesen hiába.

Nincs és nem is volt lehetősége internethez jutni a börtönben a romagyilkosságok másodrendű válottjának, Kiss Istvánnak - tudta meg lapunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP).

Így a napokban a Skins4Skins Hungary nevű szkinhed csoport Facebook-oldalára felkerült szabadszájú, a perben eljáró bíróval is személyeskedő interjú egész biztosan nem az interneten keresztül jött létre a vádlottal, noha minősége alapján a szöveg első ránézésre erre utalt, mivel több, a számítógépes "nyelvben" használt elem is van benne.

Személyes találkozás révén - mint azt már pedzegettük - szintén nem készülhetett, mivel a BVOP közlése szerint ilyen nevű médium nem is kért interjút Kisstől.

Az augusztusban a romák sérelmére végrehajtott, hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozat miatt testvérével, Kiss Árpáddal, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsolttal tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss István - feltűnően barátságos hangnemben - több "börtöntitkot" is megosztott a lapunk által már idézett interjúban.

"Olyan mintha kint lennék, csak bent vagyok és itt nem sok nő van" - vallott mindennapjairól, hozzátéve, hogy heti hat napi edzés mellett olvasással, tévézéssel, alvással, "néha játszással" is tölti idejét.

Keményen nekiment Miszori László bírónak, akit nevén is nevezett: szerinte "rosszindulatú, cinikus, gúnyos" és "hisztis" volt a per során, de tovább ment: "Tomboltak benne a feminim hormonok és nem mellesleg úgy remegett a keze, mint egy idült alkoholistának". (A szöveg folytatása pedig annyira személyeskedő, hogy nem is idézzük.)

Kiss pedig nem csak azt árulta el, hogy éppen kivel van egy cellában, hogy hogyan szállították egyik fegyintézetből a másikba, de azt is, hogy szerinte "időnként kóstolgatja" a büntetés-végrehajtás (bv.) azzal, hogy olykor cigány személyekkel rakják egy cellába, "hátha rosszul reagál", és egy cigány fegyőr is kérdezte, volt-e már "megverve".

Mindezek viszont olyan, a fegyintézetek belső rendjére is utaló információnak számítanak, amelyek az interjú elkészültével a bv. ellenőrzése során nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé. Ugyanis a közlést biztonsági szempontok miatt megtagadhatják.

Ezek miatt is jutott lapunk arra a következtetésre, hogy ha nem is az interneten, de Kiss a kapcsolattartóján keresztül vehette fel a kapcsolatot a szkinhed csoporttal, aki esetleg tolmácsolta a vádlott válaszait.

Az alig 1100 "lájkolónál" tartó Facebook-csoport moderátorai vélhetően közeli ismerősei is, mivel csak "Pistinek" nevezik. És bár számos, hitelesnek tűnő információ bukkan fel a szövegben, összességében hamis lehet - még ha a kapcsolattartóján keresztül ő maga adott is válaszokat, klasszikus interjúhelyzet nem volt.

A vitatható eredetet erősíti információnk, miszerint Kiss eddig egy médiumnak sem nyilatkozott, pedig úgy tudjuk, legalább három megkeresést is kapott.

A szkinhed csoport mindenesetre már öt nappal a posztolás előtt beharangozta a várható beszálgetést a közösségi oldalon: "Pisti minket tisztelt meg először, hiszen eddig nem szólalt meg semmilyen fórumon. Köszönet érte!". Ha akkor még nem is volt készen, számíthattak arra, hogy lesz interjú.

Kérdéseinkkel a szkinhed csoporthoz kapcsolható egyik "testvérmédiumot", a Deres tv-t kerestük meg, oszlatnánk el kételyeinket az eredetiséget illetően, mennyi ideig készült, vagy próbálnak-e a többi vádlotthoz is eljutni. Választ persze hiába vártunk.

Szerző

Tarlós megint nekiment Vitézynek

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:15

Húsz pontban foglalta össze a fővárosi közlekedésre vonatkozó elvárásait a főpolgármester. Nem lenne ebben semmi különös, ha Tarlós nem nyílt levélben adott volna utasításokat az ügyben illetékes Budapesti Közlekedési Központot (BKK) vezető Vitézy Dávidnak. A forma azonban a két fél korántsem felhőtlen viszonya és a korábbi gyakorlat ismeretében nem is annyira meglepő.

Levelében Tarlós sürgős intézkedést kért például abban, hogy a közlekedési ágazatok mindegyikének érdekeit arányosan kell figyelembe venni, és "bár megtartható a közösségi közlekedés viszonylagos prioritása, de az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását meg kell szüntetni".

A főpolgármester elvárásai
* Meg kell szüntetni az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását
* Jelentős hatást kell elérni a jelzőlámpa programok újratervezésével és programozásával
* Meg kell szüntetni néhány buszsávot
* Átgondoltabban kell fejleszteni a kerékpársávokat
* A Nagykörút közúti átbocsátó képességét növelni kell, főként az Árpád híd korlátozásának idejére
* Megszüntethető a Hegyalja úti autóbuszsáv a Sánc utca és a Krisztina körút között
* Felfüggeszthető a Budaörsi úti buszsáv használata.
* Sürgősen javítani kell a Bécsi út lámpa hangolásait
* A Máriaremetei út - Hidegkúti út kereszteződésben csúcsidőn kívül teljesen rossz a lámpák programozása.
* Az 5-ös busz a Pasaréti úti végállomáson nem fér el a megállóhelyen, így a körforgalom nem tud működni. Megfontolandó, indokolt-e a budai oldalon a csuklós járat.
* A Kútvölgyi úton a Széll Kálmán tér irányába teljesen felesleges a buszsáv
* Folyamatosan kell felügyelni az Erzsébet hidat érintő és az Árpád hídi felújítási munkákat.
* Az 1-es villamos felújítása eléri majd a Rákóczi híd térségét is. A munkát úgy kell ütemezni, hogy addigra az Árpád híd forgalma zavartalan legyen, nehogy újra megjelenjék a "két híd" effektus.

A főpolgármester szerint továbbá indokolt újratervezni és - programozni a jelzőlámpákat - melyeket több tízmillió forintért programozott át egyébként a BKK -, mert mint írta, nyilvánvaló, hogy egy jól működő rendszert vertek szét.

"Hosszabb ideje jelzem már, hogy a BKK vezetésének közlekedésszervezési szemléletével nem tudok maradéktalanul egyetérteni" - állapította meg Tarlós a levélben, ami Vitézy tevékenységének ismételt kritikájaként fogható fel.

Különösen annak ismeretében, hogy nem is olyan rég, október elején egy hasonló nyílt levélben már 18 pontos intézkedési terv megvalósítására kérte a BKK-vezért.

Tarlós elismerte, hogy "a főváros közlekedési infrastruktúrája kétségtelenül 20-30 éves lemaradásban van a fejlett európai városokhoz viszonyítva", de szerinte éppen ezért "a BKK nem teheti ugyanazokat a lépéseket, mint ma ezek a városok".

A főpolgármester levelében hivatkozott arra is, hogy "mostanában markáns kritikákat fogalmaznak meg a város közúti közlekedésével kapcsolatban, és nem minden alap nélkül (...) a közúti közlekedés romlása negatívan befolyásolja a közhangulatot".

Emlékezetes, Tarlós már a korábbi, 18 pontos javaslatcsomagjával is "dugómentesíteni" akarta a fővárost. Viszont csak enyhíteni tudott a mindennapos közlekedési káoszon, a helyzet alapvetően semmit nem változott: hétköznap még mindig dugókban rostokol a város a reggeli és délutáni csúcsidőben.

Szerző