Sukoró: indul a meghallgatás

Ma kezdődik Washingtonban az a nemzetközi választott bíróság előtt zajló per, amelynek tétje mintegy 100 milliárd forint. Az Orbán-kormány fő elszámoltatási célpontjává lett Sukoró-ügyben a befektetők a meghiúsult beruházás miatt perlik a magyar államot. Úgy tudjuk, a zárt ajtók mögött zajló, nem nyilvános eljárásban e héten személyesen hallgatják meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetői mellett az ügy több más érintettjét, így például Fellegi Tamás volt fejlesztési, illetve Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert is. Az ügyben Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is próbálta kriminalizálni a Fidesz.

Ma kezdődik a maratoni, több napon át tartó meghallgatás-sorozat a Sukoró-ügyben folyó kártérítési perben Washingtonban. Az eljárás zárt ajtók mögött zajlik, de ez nem egyedi eset, mert a Világbank által életre hívott nemzetközi választott bíróság általános gyakorlata, hogy eljárásai nem nyilvánosak. Annyi tudható, hogy a sukorói kaszinóváros meghiúsulása miatt a magyar állammal szemben mintegy 100 milliárd forintnak megfelelő összegű kártérítési igénnyel fellépő befektetők által 2011 nyarán indított eljárásban többeket is meghallgatnak. Úgy tudjuk, köztük lesz a beruházást előkészítő - egy peres eljárásban már érvénytelenített - telekcserében részt vevő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két volt vezetője.

A várhatóan csütörtökön "sorra kerülő" Tátrai Miklós volt vezérigazgató és Császy Zsolt korábbi értékesítési igazgató egyébként - hasonlóan a Sukoró-ügyhöz - az Orbán-kormány elszámoltatási célpontjai; több más ügyben különböző eljárásokat is indítottak ellenük, sikertelenül. Úgy tudjuk, meghallgatják a héten Nagy Rózát, aki ma a Magyar Nemzeti Bank főigazgatója, de a Sukoró-ügyről a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi államtitkáraként lehetnek információi. Két egykori miniszter is válaszolhat a választott bíróság kérdéseire: Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere és Fellegi Tamás, az Orbán-kabinet egykori fejlesztési tárcavezetője. Rajtuk kívül - úgy tudjuk - Orbán Viktor miniszterelnök, továbbá Matolcsy György mai jegybankelnök, volt nemzetgazdasági, és Martonyi János külügyminiszter is azon a listán van, akiket válaszadásra kötelezhet a bíróság.

A jobboldali sajtó már a hétvégén hírt adott Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök "vallomásáról" is, ám olyan - időközben Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő által is átvett - kommentárral, amely ellen mindketten tiltakoztak. A Magyar Nemzet arról írt, hogy Gyurcsány és Bajnai Magyarország ellen tanúskodik külföldön, holott ebből csak a két érintett neve igaz. Valójában nem mennek külföldre tanúskodni, hanem korábbi, a Sukoró-ügyben Magyarországon jelenleg is zajló büntetőperben, a Szolnoki Törvényszéken tett nyilvános vallomásaikat értékeli az amerikai bíróság. Az Együtt-PM szerint Bajnai "a magyar állam pernyertessége érdekében működött együtt a magyar államot képviselő ügyvédi irodával", Gyurcsány pedig úgy értékelte saját szerepét, mint aki "az igazság tanújaként" vesz részt az eljárásban.

Gyurcsány közleményében megismételte a Szolnokon tett vallomását, miszerint Magyarország gazdagodhatott volna egy egymilliárd euró értékű, háromezer embert foglalkoztató beruházással, de a Fidesz "politikai támadást indított a terv ellen", és ellehetetlenítették a programot. Úgy vélte, most viszont egy olyan nemzetközi bíróságon ítélik meg a Fidesz magatartását, "amit az itthon megszokott eszközökkel nem tudnak befolyásolni". Megerősítette, hogy támogatta a beruházást és ma is ezt tenné, mert ez az ország érdeke. "Bárki kérésére szívesen ismételten elmondom, tisztességtelen politikai szándékok miatt hiúsította meg a Fidesz, illetve a jelenlegi kormány a sukorói beruházást" - jegyezte meg.

Gyurcsány nem lett vádlott

Kevesen múlott, hogy Gyurcsány ne tanú, hanem vádlott legyen a szolnoki büntetőügyben. Ismert, az ügyészség meggyanúsította hivatali visszaéléssel, mondván, "a projekt támogatása részéről az utasítás jellegét mutatta". A volt kormányfő augusztusi tanúvallomásában amúgy élesen bírálta a vádhatóságot, amiért "tisztességesen és szakszerűen eljáró embereket vádolt meg". Az ügyésznek is "nekiment", de 2011-ben kaptak tőle a mentelmi joga felfüggesztésére szavazó Fidesz-KDNP-s képviselők, és Polt Péter legfőbb ügyész is. Gyanúsítotti kihallgatásán pedig az őt vádoló ügyészeknek azt üzente: "én vádolom őket azzal, hogy elárulják Magyarország demokratikus alapjait, mert koncepciós perben vesznek részt". Amikor végül nem emeltek vádat ellene azt üzente a főügyésznek: "Polt Péter tartozik egy lemondással. Utána meg egy bocsánatkéréssel." Ezek közül egyik sem történt meg.

Az állam már veszített

Több, mint 100 milliárd forintot veszített az állam a sukorói King's City meghiúsulásával. Az első tíz évben - az időközben felbontott kaszinókoncessziós szerződés 20 évre szólt - csak az adókból összesen 50,5 milliárd forinthoz jutott volna az állam. Ezen túl a költségvetést gazdagíthatták volna a mintegy 3000 munkavállaló bére után fizetendő adók- és járulékok, melyek összege tíz év alatt elérte volna a 60 milliárd forintot. Nem is beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről és arról, hogy a beruházás önmagában felrázhatta volna kissé az építőipart. A várt bevétel helyett az államnak eddig csak kiadása volt az ügyön. Ilyen a számos peres eljárás költsége - utóbbiak közül csak a Washingtonban zajló beruházásvédelmi eljárásban 1,6 milliárd forintért bízott meg az állam ügyvédeket.