Iráni atom - Már nincsenek nagy nézetkülönbségek

Maradtak "bizonyos nézetkülönbségek" a felek között az iráni atomprogramról Genfben tartott múlt heti nemzetközi tárgyalásokon, ám a nézetek már nem állnak nagyon messze egymástól - mondta hétfőn a brit parlamentben William Hague.

A brit külügyminiszter, aki hétfő este az alsóházi képviselőknek számolt be a maratoni tárgyalásokról, kijelentette: "összetett és részletes", az iráni nukleáris fejlesztési program minden vonatkozására kiterjedő megbeszélések volt a Hatok (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína, Németország) és az iráni illetékesek között.

Hague szerint a cél most egy köztes, első lépésnek tekinthető megállapodás elérése Iránnal. Egy ilyen egyezség megteremheti a bizalmat és a mozgásteret az átfogó és végső rendezéshez vezető tárgyalásokhoz - tette hozzá.

A brit külügyminiszter szerint a genfi tárgyalások egyelőre azért maradtak abba, mert vannak még bizonyos nézetkülönbségek, ám e különbségek most már nem nagyok, és sok más nézeteltérést a megbeszéléseken sikerült teljes mértékben áthidalni. Az Iránnal tárgyaló külügyminiszterek ugyanazt az egységes álláspontot képviselik, ami "rendkívül erős alapokat teremt" a tárgyalások november 20-án esedékes következő fordulójához - mondta hétfői parlamenti ismertetőjében William Hague.

A miniszter szerint a végleges megállapodásnak egyértelműnek és részletesnek kell lennie, és ki kell terjednie az iráni atomprogram minden részére. "Az egyezség az asztalon van, és nincs kétségem afelől, hogy elérhető" - tette hozzá.

Hague szerint a köztes megállapodás fel fogja ajánlani az Irán ellen érvényben lévő szankciók "korlátozott, arányos enyhítését". A szankciók havonta legalább négymilliárd dolláros költségterhet rónak az iráni gazdaságra, és e teher mindaddig fennmarad, amíg nem sikerül megállapodásra jutni - hangsúlyozta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a megállapodás elérésének pillanatáig "szóba sem jöhet a szankciók nyomásának bármilyen enyhítése".