Berlusconi másfél órás beszéde jellemző volt mostani helyzetére. Keménynek, határozottnak tűnt, de mondandója vége felé rosszul lett, s a egyik testőre próbálta rávenni arra, végre lépjen le a pódiumról.
Úgy tűnik, az idő a bunga bunga királyán is nyomot hagy: szeptember végén 77. életévét töltötte be. Politikai szimata sem a régi, hiszen azzal, hogy szakadást idézett elő pártján belül, éppen saját pozícióját rendítette meg.
Azt hitte, neki mindent szabad, bárhogyan dönt is, pártja minden tagja úgyis váteszként követi. Nem így történt. Alfano kilépett régi mentora árnyékából.
A kormányfőhelyettes belügyminiszter jól megérti magát a kabinetben Enrico Letta miniszterelnökkel. Közvetlen közelről megtapasztalhatta, hogy a jobb- és baloldali politikusok együttműködése távolról sem annyira lehetetlen küldetés, ahogy ezt Berlusconi oly sokszor hangoztatta.
Alfano pártot alapított „ÚJ Jobbközép” néven, amelybe beléptek a médiacézár már csak volt pártja, a Szabadság Népe (PdL) miniszterei is.
Alfano szerint eddig hatvan honatya csatlakozott hozzá, 30 szenátor és 27 alsóházi képviselő. Különösen az előbbi adat a fontos.
Miközben ugyanis a balközép demokrata párti (PD) Letta kormánya biztos többséggel rendelkezik a képviselőházban, a jobboldali képviselők támogatása nélkül is, a felsőházban a centristák, illetve 17 jobboldali képviselő támogatására van utalva.
A „lázadók” segítségével a kormánynak jó esélyei vannak arra, hogy kitöltse parlamenti mandátumát.
Alfano szakítása Berlusconival az olasz belpolitika talán legnagyobb meglepetése az utolsó néhány évben. A médiacézár lehetséges utódjának tartotta, a PdL első titkárává nevezte ki. A szicíliai Alfano mindig hűséges volt mentorához.
Amolyan szorgalmas „apparatcsikként”, szürke eminenciásként állt Berlusconi mögött. Felismerte azonban, eljött az ő ideje.
Látta azt, hogy a PdL-ben is egyre több az olyan képviselő, akinek kezd elege lenni a „nagy vezető” sokszor irracionális, csak a saját érdekeit szem előtt tartó lépéseiből.
A mostani szakadáshoz is kizárólag önzése vezetett. Berlusconi azért akar kilépni Letta kormányából, mert bosszút állna a Demokrata Párton, amely jóvá kívánja hagyni a szenátusból való kizárását. (Miután börtönbüntetésre ítélték, s eltiltották a közügyektől, nem tölthet be politikai feladatkört. Korábban jelezte, a házi őrizet helyett a szociális munkát választja.)
Alfano beszédében kiemelte, Berlusconi pártjában az utóbbi időben a radikálisok kerültek előtérbe, akik „a kormányt és Olaszországot is a bizonytalanságba akarják sodorni”.
Hozzátette ugyanakkor, továbbra is „kötődik” Berlusconihoz, s a barátjának tartja.
Pártja egyetért a Forza Italia azon törekvésével, mely szerint „igazságosabb jogrendszerre és az adóterhek csökkentésére” van szükség.
Egyben arra kérte a demokratákat, halasszák el a médiacézár szenátusból való kizárásáról szóló szavazást. Berlusconi nem értékelte Alfano békülékeny szavait, Brutusnak nevezte őt.