Veszélyben a hiánycél

Elfogadta a jövő évi költségvetés sarokszámait a parlament: a bevételeket és a kiadásokat is növelték, megemelték a várható hiányt is. Az ellenzéki pártok szerint egyre valószínűtlenebb, hogy tartható lesz a 2,9 százalékos hiánycél.

A bevételi főösszeget 25 milliárd forinttal, a kiadási oldalt 85 milliárd forinttal emelte meg a költségvetési bizottság által benyújtott módosító indítvány, így tegnap a parlament a korábban tervezettnél 60 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal fogadta el a jövő évi büdzsé főszámait.

Eszerint a bevételi főösszeg 15 983 668,7 millió, a kiadási főösszeg 16 968 306,1 millió, míg a hiány 984 637,4 millió forint lesz.

Az önkormányzatok adósságrendezésére fordítandó összeget 60 milliárd forinttal megemelték - ez a kormány szerint nem számít bele az uniós módszertan szerint kalkulált hiányba, ugyanis a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel emelkedik.

A főszámok elfogadása ugyanakkor sokat nem jelent: egyrészt idén is többször módosították őket, másrészt a Fidesz annyira átalakította a költségvetés elfogadásának menetrendjét, hogy a december végi zárószavazásig gyakorlatilag teljesen át lehet rendezni - ha esetleg a kormány újabb választási ígéreteire forrást akar teremteni, azt akár egy tollvonással is megteheti.

Olyan költségvetést készít a kormány, amely legfeljebb a választásokig tarthat ki: a bevételeket jelentősen felültervezte a kabinet - véli Kovács Tibor.

Kitart a kormány az egykulcsos adó mellett

Hiába bizonyítható feketén-fehéren, számokkal, hogy az egykulcsos adó a szegényektől elvett, a gazdagoknak pedig adott, a kormány továbbra is igazságosnak tartja. A személyi jövedelemadónak nem feladata a társadalmi különbségeket rendezni, az igazságosság mobilitás kérdése - hangzott Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkárának meglehetősen cinikus válasza Mesterházy Attila napirend előtti kérdésére. Az MSZP elnök-frakcióvezetője felidézte: az egykulcsos adó társadalmilag és gazdaságilag is megbukott, növelte a társadalmi különbségeket és komoly költségvetési hiányt okozott. Mesterházy rámutatott: az adózók 60 százaléka rosszabbul járt ezzel az adórendszerrel, és a legkevésbé sem mondható családbarátnak, hiszen a gyermektelen gazdagok jártak vele a legjobban.
Cséfalvay szerint azonban két kritériuma van egy személyi jövedelemadó-rendszernek: mindenkit vonjon be a közteherviselésbe és ne gátolja az emberek előrejutását. A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára úgy véli: a szocialisták szerint az az igazság, ha elveszünk valakitől, és odaadjuk másoknak. Az államtitkárnak úgy tűnik, eddig még nem tűnt fel, hogy tulajdonképpen így működik a költségvetési tervezés. A probléma az egykulcsos adóval éppen az, hogy a költségvetésbe kevesebb adó folyt be, és ez a kiengedett bevétel ahhoz vándorolt, akinek amúgy is magasabb a fizetése. Elképzelhető, hogy az adórendszernek nem feladata a társadalmi egyenlőtlenségek kezelése, de nem árt, ha nem mélyíti tovább a szakadékot.

A parlament gazdasági bizottságának alelnöke szerint az infláció alacsonyabb lehet, mint amellyel a kormány a büdzsében számol, emiatt pedig kevesebb lehet az áfabevétel is. Emellett a dohánytermékek jövedékiadójából származó bevétel már az idei költségvetésben is jelentősen elmarad a várttól, ezt az előirányzatot nem csökkentették a jövő évi költségvetésben sem - tette hozzá a szakpolitikus.

Kovács Tibor szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pálinkafőzés legalizálásával baklövést követett el a kabinet: az alkohol jövedéki adója is elmaradozik.

Kovács Tibor úgy véli, a kormány kivárja a választásokat: ha a Fidesz marad, majd végrehajtják a kiigazításokat, ha másvalaki alakít kormányt, akkor pedig ez már legyen az ő gondja.

A benyújtott, némileg módosított 2014-es költségvetés makrogazdaságilag megalapozott, a most végrehajtott változtatások csak minimálisak - nyilatkozta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a közszolgálati rádiónak, hozzátette: a költségvetési tartalék most kisebb, mint az előző évben, de itt is segíthet a növekedési hitelprogram is, amelynek egy része adó formájában visszakerül a büdzsébe.

Egyre kevésbé reális, hogy sikerül majd tartani a három százalék alatti hiánycélt, a főösszegek módosításával még inkább feszítetté vált a jövő évi költségvetés - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor, az Együtt-PM színeiben politizáló független parlamenti képviselő.

Scheiring szerint a kormány megpróbál "egy olyan álom valóságot kreálni", amelyben gyorsabban nő a fogyasztás, mint a valóságban, hogy ennek segítségével virtuális bevételeket kreáljanak, amelyekből az önkormányzatok, a BKV és a stadionépítések forrásait bővítik.