Jogegységi a devizaper-illetékekről

Publikálás dátuma
2013.11.29. 06:19
Fotó: Népszava
A szerződési értéket kell figyelembe venni az érvénytelenség megállapítása érdekében indított perek illetékének számításánál a Kúria napokban meghozott jogegységi határozata szerint - közölte a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezetője az MTI-vel. Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a döntés annyiban érintheti a devizahiteles pereket, hogy ebben az ügytípusban nem ritka, hogy az adósok a szerződés érvénytelenségének megállapítására indítanak pert.

A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják - és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték -, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket.

A Kúria hétfőn meghozott jogegységi döntése szerint a megállapítási perekben is a szerződési értékből kell számítani a 6 százalékos illetéket, ami a sokmilliós, esetenként tízmilliós nagyságrendű devizahitelek esetében nyilvánvalóan lényegesen több, mintha a nem meghatározható pertárgyértékből számítaná az eljáró bíróság.

A jogszabálynak megfelelően az illetéket a felperes - devizahiteleknél jellemzően az adós - előlegezi, ám ha pernyertes lesz, akkor az alperesre, devizahiteleknél jellemzően a pénzintézetre hárul az illeték megfizetése - közölte a kollégiumvezető, aki az ügyben eljáró jogegységi tanács elnöke volt.

Egy másik eldöntendő kérdés volt ebben a hónapokkal ezelőtt indult jogegységi eljárásban, hogy az alperes kérheti-e viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását.

Ez devizahiteles ügyben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésére kötelezéshez is vezethet.

Ezzel kapcsolatban a Kúria kollégiumvezetője elmondta: a jogegységi határozat szerint kérheti az alperes viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha nem vitatja a szerződés érvénytelenségét, azaz elismeri a keresetben foglaltakat.

A bírósághoz intézett kérelemnek határozottnak kell lennie, arra nincs lehetősége az alperesnek, hogy viszontkeresetében feltételesen, csak bizonyos esetre vonatkozóan kérje a jogkövetkezmények megállapítását.

Wellmann György kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a december 16-ra kitűzött kollégiumi ülés időpontját már hónapokkal ezelőtt meghatározták.

Az viszont, hogy a kollégium jogegységi tanácsként a hétfőn közzétett devizahitelekkel kapcsolatos hét pontból álló indítványt is megtárgyalja, csak november 21-én, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának a Kúria elnökének részvételével megtartott ülésén dőlt el.

Frissítve: 2013.11.28. 22:36

Megregulázzuk az Uniót

Publikálás dátuma
2013.11.29. 06:17
Matolcsy György jegybankelnökként is tudott olyat mondani, ami meghökkentette a hallgatóságát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
"Felszólítom a négy nagy hitelminősítőt, kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat" - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egy tegnapi gazdasági fórumon, egyúttal lemondásra szólította fel Olli Rehn uniós biztost, mert úgymond hibázott, ugyanis - álláspontja szerint - Brüsszel hibás válságkezelési politikát folytat. Ugyanakkor magabiztosan kijelentette, hogy a monetáris politika reformját a gazdaságpolitika reformja tette lehetővé.

Lemondásra szólította fel Matolcsy György egy tegnapi előadásában Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnökét, a pénzügyekért felelős biztost, mert az MNB elnökének véleménye szerint válságkezelése megbukott.

Bár nem fejtette ki, de szakértők szerint feltételezhetően most éppen az a finn biztos "bűne", hogy a csőd szélére került Görögország megmentése ügyében összeállt "trojka" mellett tette le a voksot.

A görög, az ír, a portugál és a spanyol gazdaság hitelválságát (lényegében az euróövezet megroppanásának elhárítását) ugyanis Rehn az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreműködésével és felügyeletével kívánja megoldani.

Ezzel szemben Viviane Reding, a másik alelnök, igazságügyi biztos az IMF ilyen jellegű szerepét ma már feleslegesnek ítéli meg, és a vitában Rehn kerekedett felül.

Ugyancsak felszólította Matolcsy a négy nagy hitelminősítőt, hogy kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat.

Attól eltekintve, hogy egy "bóvli" kategóriába sorolt ország ilyen javaslatot, felszólítást nem tehet, de szokás szerint több évet kell eltöltenie egy országnak ahhoz az alsó kategóriában, hogy a befektetésre ajánlottak közé ismét felemelkedjen.

Magyarország kockázati felára jelenleg is magasabb, mint több uniós peremországé, és államadósságát érdemben az elmúlt három évben nem tudta csökkenteni.

A bankszektor és a közszolgáltatók elleni folyamatos retorziók ugyancsak nem növeli Magyarország vonzóképességét.

Az MNB egyébként időben tartósan alacsony inflációval számol, ezért Matolcsy szerint van még valamelyes mozgástér a monetáris enyhítésre.

Ebből a befektetők egyértelműen megtudták: a kamatvágási sorozat még korántsem ért véget. Matolcsy György kiemelte: 2013 végén nulla közeli eredményt vár a jegybank, pedig az előző jegybanki vezetés jelentős veszteséggel számolt: 80-100 milliárd forintot hoz az alapkamat-csökkentési ciklus.

(Ennek az az oka, hogy a Növekedési Hitelprogram ellenére továbbra sincs megfelelő hitelezési tevékenység, és ez a jegybank működését egyensúlyban tartja.)

Nincs árfolyamcél, kamatcél, foglalkoztatási cél nincs semmilyen más cél - fejtette ki az elnök, de ezt - a korábbi kormányzati kijelentéseinek részben ellentmondó megállapítást nem részletezte.

Az MNB egy rugalmas ám tiszta célra koncentrál, innentől kezdve nincs értelme azon elmélkedni, hogy mikor emel kamatot a jegybank - hiszen belső okok nincsenek.

Minden külső ok és a forint árfolyamának változása is csak az inflációs folyamatokon keresztül hathat a kamatpolitikára - tette hozzá.

Az Európai Unió vezetőinek öt pontból álló csomagot javasolt Matolcsy: egy keynesi fordulat keretében célozzanak meg egy 25 százalékos beruházási rátát; 2-4 százalékos inflációt kitűző fiskális célkövető rendszerre térjenek át; meg kell kettőzni a nemzeti költségvetéseket; a folyó költségvetési hiányokat 3 százalék alatt kell tartani, de egy másik, fejlesztési költségvetést is létre kell hozni, amelyeket az EKB által megvásárolt, az államok által kibocsátott kötvényekből lehetne finanszírozni.

Sikeres az a nem hagyományos válságkezelés, amelyben a strukturális reformokat tehermegosztással kombinálják. A tehermegosztás megőrzi a politikai stabilitást, így a kormányok időt nyernek a strukturális reformokra majd hosszútávon fenntartható pénzügyi egyensúlyt teremtenek - vélekedett a jegybank elnöke.

Juhász Attila, a Political Capital  elemzője úgy véli, a mindenkori jegybanlelnök soha nem fogalmazhat  meg kampányüzenetet, szakmai kritikának álcázva.

Szerző
Frissítve: 2013.11.28. 22:32

Lesz-e NAV-vizsgálóbizottság?

Publikálás dátuma
2013.11.29. 06:15
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese a lapról „visszanéző” Horváth Andrásról beszél FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tanúként hallgatja meg a jövőhéten a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Horváth András volt adóellenőrési szakemebert, aki adócsalási ügyekben tett feljelentést a napokban. Horváth szerint a Fidesz felső vezetői körének volt tudmása csalásokról, mégsem tett semmit az ügyek felderítése érdekében. Most pedig igyekeznek "agyonhallagatni" a történteket. Az ellenzéki pártok úgy vélik: szinte bizonyos, hogy a Fidesz azért kadályozza a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, mert a kormánypárt érdekköreit is érinti az adócsalási ügy. Az adóhivatal tagadja az ellene felhozott vádakat és rágalmazás miatt feljelenti Horváthot.

Jövő hét szerdára idézte be tanúként Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Horváth Andrást, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt adóellenőrzési szakemberét, aki több adócsalási ügyben tett feljelentést - tudta meg lapunk.

A meghallgatásra azok után kerül sor, hogy tegnap további 15 nappal meghosszabbította a BRFK a feljelentés-kiegészítés határidejét Horváth ügyeiben.

Horváth András még egy november elején tartott sajtótájékoztatón beszélt arról: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.

Ezt az állítását később is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban feljelentést is tett. Az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben és a BRFK-t jelölte ki a vizsgálat lefolytatására, amelynek 15 napos határideje tegnap járt le.

A feljelentés-kiegészítési határidő egyszer, ugyancsak 15 nappal hosszabbítható meg, ezt követően dönt a nyomozóhatóság arról, hogy elrendeli a nyomozást vagy elutasítja a feljelentést.

A NAV válaszul tegnap közölte, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártak el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás, vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül.

Közölték azt is, hogy nyilatkozatai miatt - rágalmazás vádjával - feljelentik a volt adóellenőrt. Varga Árpád, az adóhatóság külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kifejtette: Horváth András a közép-magyarországi igazgatóságon dolgozott, koordinációs feladatokat végzett, nem vett részt ellenőrzésekben, mivel nem volt revizori képesítése, hiszen korábban államigazgatási főiskolát végzett.

Minthogy soha nem volt adóellenőr, az általa ismert adatokból korlátozott következtetéseket lehet csak levonni - tette hozzá Varga Árpád.

Ezzel kapcsolatban Horváth András lapunkak elmondta: gartulál, hogy a NAV vezetése rájött, hogy nem revizorként dolgozott a szervezetnél.

Ebben a felismerésben bizonyára az is segíthette a hatóság vezetőit, hogy "már magam is többször nyilatkoztam, hogy jobbára ellenőrzési szakkoordinátorként tevékenykedtem, vagyis a revizorok munkáját irányítottam, segítettem és új ellenőrzési módszereket dolgoztam ki, amelyeket ma is alkalmaznak" - fogalmazott Horváth.

A Fidesz felsővezetői köreiben bár tudtak az általa feltárt problémákról, szándékosan nem orvosolták azokat, és "most is igyekeznek elhallgatni az ügyet" - tette hozzá. A szakember szerint ebben lehet szerepük a kormánypárthoz közel álló gazdasági érdekcsoportoknak is.  

Az MSZP szerint csak a Fidesz nem támogatja a feltételezett adócsalási ügyek feltárását, a szocialistáknak nincs takargatnivalójuk.

Erről Burány Sándor országgyűlési képviselő beszélt tegnap, azt kérdezve a kormánypárt vezetőitől, tudtak-e azokról a visszaélésekről, amelyekről Horváth András egykori NAV-os nyilatkozott az elmúlt napokban.

Firtatta azt is, a fideszes képviselők miért akadályozták távolmaradásukkal, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottsága - zárt ülésen - betekinthessen az állítólagos bizonyítékokat, így adótitkokat is tartalmazó dokumentumokba.

Burány sándor tegnap arról is beszélt, hogy az MSZP-nek nincs takargatnivalója az ügyben. Az MSZP-frakció ugyanakkor a Jobbik részvétele miatt nem csatlakozott az LMP vizsgálóbizottsági kezdeményezéséhez.

Néhány képviselőjük azonban - csütörtökön például Ipkovich György - aláírta az ívet, és Tóbiás József frakcióvezető-helyettes is úgy nyilatkozott, helyeselné, ha a bizottság felállításához szükséges számú szocialista politikus csatlakozna az akcióhoz.

Burány Sándor azt is elmondta, helyesnek tartja az LMP-s kezdeményezést, és nem zárkózik el az aláírástól, de azt kéri, tartsák tiszteletben politikai nézeteit, és olyan ívet tegyenek elé, amelyen nem szerepel jobbikos szignó.

A szocialista politikus hozzátette: a forgalmi adó mértéke is hozzájárul ahhoz, hogy sokan úgy érzik, érdemes áfát csalni Magyarországon.

Szerinte a Fidesz nemcsak a családok megélhetési költségeinek csökkentését utasította el, amikor nem támogatta a szocialisták javaslatát az alapvető élelmiszerek áfájának mérsékléséről, hanem a visszaélések elleni fellépést is.

Az Együtt -PM Horváth állítását alátámasztva úgy véli: cégcsoportok ejtették foglyul az államot. A politikai szervezet szerdai tiltakozó akciójának a szervezőjét gyülekezési joggal való visszaéléssel gyanúsították meg a hatóságok, de ez nem fogja megállni a helyét – közölte Tordai Bence, Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Mint ismeretes, a Párbeszéd Magyarországért aktivistái „Elég a hallgatásból, vizsgálják ki a NAV-botrányt” feliratú plakátokat ragasztottak ki szerdán az Állami Számvevőszék, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Legfőbb Ügyészség épületére.

A PM elnökségi tagja szerint miután cégcsoportok ejtették foglyul az államot, ha nincs nyomás a közvélemény részéről, hiába vizsgálódnak, el fog sikkadni, de ha mindenki erről beszél, akkor ez nem lehetséges – magyarázta.

Tordai Bence kijelentette: a Fidesz újítása, hogy a gazdaság és a politika összefonódásából érkező figurák irányítják a törvényhozást is.

A PM képviselője szerint ebben a helyzetben mindegy, hogy ki az ötletgazda, és ki játszik az elé rakott kottából, az egész bagázst ki kell söpörni.

Ellenzékből még másképp látta a Fidesz

Bár a Fidesz arra hivatkozva nem vett részt a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülésén, hogy hatósági eljárás folyik a témában, a kormánypárt érvei nem állják meg a helyüket.

Ismert, a bizottság szerdai ülésén meghallgatták Horváth András volt adóellenőrt, aki az ezermilliárdos áfacsalás ügyét nyilvánosság elé tárta.

A Fidesz-KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen, így Horváth hiába ment el és számolt be részletesen, mindez nem számít hivatalos ülésnek.

Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója előztesen arra hivatkozott, hogy "Horváth bűncselekményekkel vádol másokat, ezért az igazságot bűnvádi eljárás keretében kell tisztázni, ez pedig az ügyészség feladata. Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található. A fentiek értelmében a holnapi bizottsági ülésre nem fog sor kerülni."

Balla érvei egyrészt azért nem állnak meg, mert amire hivatkozott - az ügyészségi eljárás - nem akadálya a bizottsági meghallgatásnak és tényfeltárásnak.

Uniós szinten is rosszul teljesítünk
Magyarország a hatodik helyezett Románia, Görögország, Lettország, Litvánia és Szlovákia után az uniós áfacslási ranglistán. Ez az Európai Bizottság kérésére készített teljes Európai Uniót átfogó, az áfa csalások nagyságára vonatkozó tanulmányból derül ki. Az adatok nagyrészt alátámasztják Horváth András adóellenőr áfacsalásra vonatkozó becsléseit – írja a Portfolio.hu.
Magyarországon csak 2011-ben 1100 milliárd forintot nem fizettek be, ami a GDP 3,7 százaléka, és ebben a jogtalanul visszaigényelt áfa még benne sincs. Ezzel az uniós átlagánál rosszabbul teljesítünk, de vannak nálunk is rosszabb helyzetben lévő országok. Románia “vezet”, míg Svédország az igazi éltanuló.

Érve akkor lenne helytálló, ha az adócsalás ügyében vizsgálóbizottság alakult volna, ám kellő aláírás hiányában ez nem történt meg (ehhez a képviselök ötödének aláírására lenne szükség).

A vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás (az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény) szerint "az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.

Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

 Korrupciós kockázatok a közszférában
Az eredendő korrupciós veszélyeztetettségi szint a közszférában nem változott jelentősen az előző két évhez képest, a korrupciós veszélyeket növelő tényezők szintje viszont növekedett, főként a tavalyi értékhez viszonyítva - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felméréséből.
Az ÁSZ idei felmérésének eredményei szerint az eredendő veszélyeztetettségi tényező indexe ebben az évben 46 százalékos, a tavalyi 44,6 és a tavalyelőtti 47,8 százalék után. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők indexe átlagosan 27,7 százalékos lett az idén, míg 2012-ben 22,4, egy évvel korábban pedig 26,1 százalékos volt.
A korrupciós veszélyeket növelő tényezők emelkedése mögött pozitív tendenciák is vannak, ehhez ugyanis hozzájárult az uniós támogatások és a közbeszerzések számának, értékének növekedése, illetve a szabályozási környezet változása - mondta sajátos értékelésében Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója a felmérés eredményeit bemutató  tegnapi sajtótájékoztatón.

Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

" Vagyis a tiltott tárgykörök csak a vizsgálóbizottságokra vonatkoznak, így Balla tévesen hivatkozott az ügyészségi vizsgálatra, hogy az kizárja az ügy parlamenti vizsgálatát. A Fidesz gyakorlata is ellentmond egyébként a frakcióigazgató szavainak, hiszen például a nemzetbiztonsági bizottság úgynevezett "ténymegállapító albizottsága" már több éve foglalkozik - a hatósági eljárásokkal párhuzamosan - Szilvásy György és Laborc Sándor "ügyeivel".

Másrészt a Fidesz érvei azért sem helytállóak, mert a mai kormánypárt ellenzékben nem volt rest, és szinte minden olyan ügyben vizsgálóbizottságot vagy parlamenti meghallgatást kezdeményezett, amely politikai hasznot hozott számára - függetlenül attól, hogy folyt-e hatósági eljárás.

Erre számtalan példát lehet találni a Tocsik-ügytől egészen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagyonosodásának részleteiig. Ebben a ciklusban amúgy öt vizsgálóbizottság jött létre, ebből hármat a Fidesz-KDNP, egyet-egyet pedig a Jobbik, illetve az LMP kezdeményezett.

Frissítve: 2013.11.28. 22:05