Kúria;jogszabály;devizahitelesek;Szegedi Ítélőtábla;jogegységi határozat;Wellmann György;

2013-11-29 06:19:00

Jogegységi a devizaper-illetékekről

A szerződési értéket kell figyelembe venni az érvénytelenség megállapítása érdekében indított perek illetékének számításánál a Kúria napokban meghozott jogegységi határozata szerint - közölte a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezetője az MTI-vel. Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a döntés annyiban érintheti a devizahiteles pereket, hogy ebben az ügytípusban nem ritka, hogy az adósok a szerződés érvénytelenségének megállapítására indítanak pert.

A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják - és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték -, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket.

A Kúria hétfőn meghozott jogegységi döntése szerint a megállapítási perekben is a szerződési értékből kell számítani a 6 százalékos illetéket, ami a sokmilliós, esetenként tízmilliós nagyságrendű devizahitelek esetében nyilvánvalóan lényegesen több, mintha a nem meghatározható pertárgyértékből számítaná az eljáró bíróság.

A jogszabálynak megfelelően az illetéket a felperes - devizahiteleknél jellemzően az adós - előlegezi, ám ha pernyertes lesz, akkor az alperesre, devizahiteleknél jellemzően a pénzintézetre hárul az illeték megfizetése - közölte a kollégiumvezető, aki az ügyben eljáró jogegységi tanács elnöke volt.

Egy másik eldöntendő kérdés volt ebben a hónapokkal ezelőtt indult jogegységi eljárásban, hogy az alperes kérheti-e viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását.

Ez devizahiteles ügyben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésére kötelezéshez is vezethet.

Ezzel kapcsolatban a Kúria kollégiumvezetője elmondta: a jogegységi határozat szerint kérheti az alperes viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha nem vitatja a szerződés érvénytelenségét, azaz elismeri a keresetben foglaltakat.

A bírósághoz intézett kérelemnek határozottnak kell lennie, arra nincs lehetősége az alperesnek, hogy viszontkeresetében feltételesen, csak bizonyos esetre vonatkozóan kérje a jogkövetkezmények megállapítását.

Wellmann György kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a december 16-ra kitűzött kollégiumi ülés időpontját már hónapokkal ezelőtt meghatározták.

Az viszont, hogy a kollégium jogegységi tanácsként a hétfőn közzétett devizahitelekkel kapcsolatos hét pontból álló indítványt is megtárgyalja, csak november 21-én, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának a Kúria elnökének részvételével megtartott ülésén dőlt el.