Kaposvár bombázása

Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz, fia Eörsi László történész is ebből következően jól ismerte a teátrumot, sőt díszítőként dolgozott is egy ideig a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Így különösebb meglepetést nem keltett, hogy legújabb kötete a "Megbombáztuk Kaposvárt" témájául éppen a kaposvári teátrumot választotta. 

A "Megbombáztuk Kaposvárt" című könyv, amelyet a Napvilág Kiadó jelentetett meg arra próbál választ adni, hogy a hetvenes, nyolcvanas években legendás szakmai műhelyként számon tartott kaposvári színház, milyen kapcsolatban volt a kultúrpolitikával a Kádár-korszakban és később, már a rendszerváltás után, amikor sokak szerint ezt a műhelyt "ledarálták".

Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum épületében a kötet bemutatójára a szerző mellett meghívták Babarczy László rendezőt is, aki a hetvenes évektől először főrendezőként majd igazgatóként vezette a kaposvári színházat, egészen 2007-ig. Babarczy szerint Eörsi László, bár elszántan politikusi beállítottságú, mégis meghökkentően intenzíven törekedett a tárgyilagosságra és az igazság megmutatására. Eörsi azokat az eseményeket, bemutatókat vette számba, kerülve az esztétikai értékelést, amelyek elsősorban politikai, közéleti okokból ma legendaként élnek a színháztörténetben.

"Nem csak az ellenzéki pozíció, hanem a művészi igyekezet is összetartotta társulatot"
"Babarczy: Nem volt közöttünk spicli"
"Az ügyeletes legjobb rendező soha nem akarta maga alá gyűrni a másikat"

Babarczy szerint ők az előadásaikkal a hetvenes, nyolcvanas években direkten egyáltalán nem akartak politizálni, de az akkori ellenzék egyszer csak megjelent a színházban és az ellenzéki politizálás kapcsolódott be a kaposvári teátrumba. Ugyanakkor nem csak az ellenzéki pozíció, hanem a művészi igyekezet is összetartotta az akkori kaposvári társulatot. De a hetvenes nyolcvanas években születtek olyan emblematikus kaposvári előadások, amelyek az ellenzékiségnek a szimbólumaivá váltak, ezek közé tartozik például a Vígszínházban is vendégszerepelt Ascher-rendezés, az Állami áruház, illetve az Ács János által rendezett Peter Weiss-darab, a Marat/Sade, amely több külföldi fesztiválra is eljutott.

Eörsi László elmondta, hogy főként levéltári forrásokra és szóbeli információkra hagyatkozott a könyv megírásánál. Kiemelte, hogy szinte teljesen hiányoznak a kaposvári színházzal kapcsolatos állambiztonsági források és csak remélni lehet, hogy az e tárgyban készült jelentések még az Nemzetbiztonsági Hivatalban vannak. Babarczy László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Kádár-korszakban tudomása szerint mindössze egy csoportos szereplőről derült ki, hogy beszervezték és ezt maga az érintett mesélte el az igazgatói irodában. Aztán ő beszélt az állambiztonság egyik alezredesével, aki egyébként is hivatalosan tartotta a kapcsolatot a színházzal és elmondta neki, hogy olyan embereket próbálnak beszervezni, akik nem nekik jelentenek, hanem a színházvezetésének. Később ebből jókora botrány lett. Aztán kérdésünkre a korábbi direktor hozzátette, nem volt a társulatban spicli.

Babarczy a kétezres évek eseményeiről pedig azt mondta, a kaposvári színház bizonyos értelemben áldozata lett a teátrumok olyan nagyarányú, és politikai inspirációkkal végrehajtott átalakításának, amely számos más intézményt is érintett. Mint ismert, akkoriban a helyi fideszes önkormányzat, illetve szélsőséges értelmiségi és más csoportok, egyének megtámadták a színházat, bizonyos előadásokat, ezzel végső soron ellehetetlenítették a korábbi vezetést, szétzilálták a társulatot. Babarczy úgy vélte, bár valóban történtek a politika részéről súlyos atrocitások, kiderült, azok a kiszemelt utódok, akiknek folytatni kellett volna a munkát, nem tudták úgy csinálni, ahogy korábban várható volt.

A kaposvári színház lényege Babarczy szerint az volt, hogy a teátrum meghatározó egyéniségei, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor és ő, képesek voltak együttműködni. A könyvbemutató közönségének soraiban ülő Molnár Piroska, aki szintén sokáig volt a kaposvári társulat tagja, megjegyezte, hogy az ügyeletes legjobb rendező soha nem akarta maga alá gyűrni a másikat. Az egykori direktor ehhez hozzátette, erre az utódok nem voltak képesek, ők már gyilkolták egymást. (A kötetben az utódok közül ezt nem egészen így látják, sőt felvetik a történtekben Babarczy felelősségét is.) A korábbi direktor kérdésünkre elmondta, hogy ő már korábban átakarta adni a színház irányítását másnak, de a város vezetői azt kérték maradjon, teljesen nem szakadt meg a kapcsolata a színházzal, legutóbb tavaly látott Kaposváron előadást


2013.12.07 06:55

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00