Kaposvár bombázása

Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz, fia Eörsi László történész is ebből következően jól ismerte a teátrumot, sőt díszítőként dolgozott is egy ideig a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Így különösebb meglepetést nem keltett, hogy legújabb kötete a "Megbombáztuk Kaposvárt" témájául éppen a kaposvári teátrumot választotta. 

A "Megbombáztuk Kaposvárt" című könyv, amelyet a Napvilág Kiadó jelentetett meg arra próbál választ adni, hogy a hetvenes, nyolcvanas években legendás szakmai műhelyként számon tartott kaposvári színház, milyen kapcsolatban volt a kultúrpolitikával a Kádár-korszakban és később, már a rendszerváltás után, amikor sokak szerint ezt a műhelyt "ledarálták".

Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum épületében a kötet bemutatójára a szerző mellett meghívták Babarczy László rendezőt is, aki a hetvenes évektől először főrendezőként majd igazgatóként vezette a kaposvári színházat, egészen 2007-ig. Babarczy szerint Eörsi László, bár elszántan politikusi beállítottságú, mégis meghökkentően intenzíven törekedett a tárgyilagosságra és az igazság megmutatására. Eörsi azokat az eseményeket, bemutatókat vette számba, kerülve az esztétikai értékelést, amelyek elsősorban politikai, közéleti okokból ma legendaként élnek a színháztörténetben.

"Nem csak az ellenzéki pozíció, hanem a művészi igyekezet is összetartotta társulatot"
"Babarczy: Nem volt közöttünk spicli"
"Az ügyeletes legjobb rendező soha nem akarta maga alá gyűrni a másikat"

Babarczy szerint ők az előadásaikkal a hetvenes, nyolcvanas években direkten egyáltalán nem akartak politizálni, de az akkori ellenzék egyszer csak megjelent a színházban és az ellenzéki politizálás kapcsolódott be a kaposvári teátrumba. Ugyanakkor nem csak az ellenzéki pozíció, hanem a művészi igyekezet is összetartotta az akkori kaposvári társulatot. De a hetvenes nyolcvanas években születtek olyan emblematikus kaposvári előadások, amelyek az ellenzékiségnek a szimbólumaivá váltak, ezek közé tartozik például a Vígszínházban is vendégszerepelt Ascher-rendezés, az Állami áruház, illetve az Ács János által rendezett Peter Weiss-darab, a Marat/Sade, amely több külföldi fesztiválra is eljutott.

Eörsi László elmondta, hogy főként levéltári forrásokra és szóbeli információkra hagyatkozott a könyv megírásánál. Kiemelte, hogy szinte teljesen hiányoznak a kaposvári színházzal kapcsolatos állambiztonsági források és csak remélni lehet, hogy az e tárgyban készült jelentések még az Nemzetbiztonsági Hivatalban vannak. Babarczy László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Kádár-korszakban tudomása szerint mindössze egy csoportos szereplőről derült ki, hogy beszervezték és ezt maga az érintett mesélte el az igazgatói irodában. Aztán ő beszélt az állambiztonság egyik alezredesével, aki egyébként is hivatalosan tartotta a kapcsolatot a színházzal és elmondta neki, hogy olyan embereket próbálnak beszervezni, akik nem nekik jelentenek, hanem a színházvezetésének. Később ebből jókora botrány lett. Aztán kérdésünkre a korábbi direktor hozzátette, nem volt a társulatban spicli.

Babarczy a kétezres évek eseményeiről pedig azt mondta, a kaposvári színház bizonyos értelemben áldozata lett a teátrumok olyan nagyarányú, és politikai inspirációkkal végrehajtott átalakításának, amely számos más intézményt is érintett. Mint ismert, akkoriban a helyi fideszes önkormányzat, illetve szélsőséges értelmiségi és más csoportok, egyének megtámadták a színházat, bizonyos előadásokat, ezzel végső soron ellehetetlenítették a korábbi vezetést, szétzilálták a társulatot. Babarczy úgy vélte, bár valóban történtek a politika részéről súlyos atrocitások, kiderült, azok a kiszemelt utódok, akiknek folytatni kellett volna a munkát, nem tudták úgy csinálni, ahogy korábban várható volt.

A kaposvári színház lényege Babarczy szerint az volt, hogy a teátrum meghatározó egyéniségei, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor és ő, képesek voltak együttműködni. A könyvbemutató közönségének soraiban ülő Molnár Piroska, aki szintén sokáig volt a kaposvári társulat tagja, megjegyezte, hogy az ügyeletes legjobb rendező soha nem akarta maga alá gyűrni a másikat. Az egykori direktor ehhez hozzátette, erre az utódok nem voltak képesek, ők már gyilkolták egymást. (A kötetben az utódok közül ezt nem egészen így látják, sőt felvetik a történtekben Babarczy felelősségét is.) A korábbi direktor kérdésünkre elmondta, hogy ő már korábban átakarta adni a színház irányítását másnak, de a város vezetői azt kérték maradjon, teljesen nem szakadt meg a kapcsolata a színházzal, legutóbb tavaly látott Kaposváron előadást


Szerző

Budapesten vezet a demokratikus ellenzék

Publikálás dátuma
2013.12.07. 06:06
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Budapesten a demokratikus ellenzék továbbra is megelőzi a Fideszt - derül ki az Ipsos előző három havi felméréseiből. Závecz Tibor véleménykutatási igazgató lapunknak elmondta: szeptemberben a fővárosban a Fideszre a választók 26 százaléka szavazott volna, a demokratikus ellenzékre pedig 31 százalék. Októberben a kormánypárt erősödött Budapesten, akkor 28-25 százalékos volt az arány, novemberben viszont a Fideszre 25, míg az MSZP-re, az Együtt-PM szövetségre, illetve a Demokratikus Koalícióra 29 százalék szavazott volna. Ezekből az adatokból kiderül, a fővárosiak 26 százaléka szimpatizál a kormánypárttal, 28 százaléka viszont baloldali vezetést akar Budapestnek.

A választási felkészülés jegyében még csütörtök este az MSZP budapesti küldöttértekezlete egyhangúlag megszavazta a szocialisták fővárosi választási stratégiáját és főpolgármester-jelöltté választotta Horváth Csabát. A testület 99 százalékos többséggel a párt fővárosi önkormányzati listáját is elfogadta.

A stratégia szerint a 2014-es választásokon nem elég pusztán legyőzni a Fideszt, nem elég a jelenlegi városvezetés hibáit javítani, hanem új irányt kell szabni. Budapest az ország szerves része, fejlődése Magyarország jövőjét is meghatározza - fogalmaznak a dokumentumban, amely szerint a várospolitikai stratégia éppen ezért nyitott, párbeszédre törekvő és megegyezések alapján irányító városvezetést hirdet. A főváros következő, baloldali vezetése számára kötelezővé teszi a szociális válság mérséklését, a meglévő források ésszerű felhasználását.

A küldöttértekezlet arról is döntött, hogy a program alapelemeit a következő hónapokban megismertetik a fővárosiakkal. Horváth a küldöttértekezleten azt elmondta: a szocialisták tisztességes ajánlatot tesznek a fővárosiaknak és azt akarják, hogy 2014 őszétől Budapest ismét a szabadság városa legyen.

A szocialisták fővárosi önkormányzati listáján Horváth Csabát Gajda Péter kispesti polgármester, Molnár Zsolt budapesti elnök, Borszéki Gyula XIII. alpolgármester és Lendvai Anna fővárosi közgyűlési képviselő követi. Az első tízben kapott még helyet Trippon Norbert, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke, Simonka Csaba, Szenteczky János, Szaniszló Sándor és Havas Szófia.

Szerző

Budapesten vezet a demokratikus ellenzék

Publikálás dátuma
2013.12.07. 06:06
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Budapesten a demokratikus ellenzék továbbra is megelőzi a Fideszt - derül ki az Ipsos előző három havi felméréseiből. Závecz Tibor véleménykutatási igazgató lapunknak elmondta: szeptemberben a fővárosban a Fideszre a választók 26 százaléka szavazott volna, a demokratikus ellenzékre pedig 31 százalék. Októberben a kormánypárt erősödött Budapesten, akkor 28-25 százalékos volt az arány, novemberben viszont a Fideszre 25, míg az MSZP-re, az Együtt-PM szövetségre, illetve a Demokratikus Koalícióra 29 százalék szavazott volna. Ezekből az adatokból kiderül, a fővárosiak 26 százaléka szimpatizál a kormánypárttal, 28 százaléka viszont baloldali vezetést akar Budapestnek.

A választási felkészülés jegyében még csütörtök este az MSZP budapesti küldöttértekezlete egyhangúlag megszavazta a szocialisták fővárosi választási stratégiáját és főpolgármester-jelöltté választotta Horváth Csabát. A testület 99 százalékos többséggel a párt fővárosi önkormányzati listáját is elfogadta.

A stratégia szerint a 2014-es választásokon nem elég pusztán legyőzni a Fideszt, nem elég a jelenlegi városvezetés hibáit javítani, hanem új irányt kell szabni. Budapest az ország szerves része, fejlődése Magyarország jövőjét is meghatározza - fogalmaznak a dokumentumban, amely szerint a várospolitikai stratégia éppen ezért nyitott, párbeszédre törekvő és megegyezések alapján irányító városvezetést hirdet. A főváros következő, baloldali vezetése számára kötelezővé teszi a szociális válság mérséklését, a meglévő források ésszerű felhasználását.

A küldöttértekezlet arról is döntött, hogy a program alapelemeit a következő hónapokban megismertetik a fővárosiakkal. Horváth a küldöttértekezleten azt elmondta: a szocialisták tisztességes ajánlatot tesznek a fővárosiaknak és azt akarják, hogy 2014 őszétől Budapest ismét a szabadság városa legyen.

A szocialisták fővárosi önkormányzati listáján Horváth Csabát Gajda Péter kispesti polgármester, Molnár Zsolt budapesti elnök, Borszéki Gyula XIII. alpolgármester és Lendvai Anna fővárosi közgyűlési képviselő követi. Az első tízben kapott még helyet Trippon Norbert, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke, Simonka Csaba, Szenteczky János, Szaniszló Sándor és Havas Szófia.

Szerző