Ferenc pápa lehet az Év embere

Ferenc pápa lehet az Év embere, miután a Time magazin szerkesztőinek jelöltjei közül ő kapta a legtöbb voksot az olvasóktól. A neves amerikai hetilap vezetése szerdán dönt véglegesen a szimbolikus cím odaítéléséről. A kitüntetést az a személy kapja, aki a leginkább befolyásolta az idei év eseményeit. Az esélyesek kötött politikai és vallási vezetők, aktivisták kaptak helyet, s a közvéleményt igen csak megosztó fiatal énekesnő is.

Szerdán választja meg az Év emberét a tekintélyes amerikai magazin, a Time. A szimbolikus címet azon személy(ek)nek ítéli oda minden évben a lap vezetése, aki az adott évben a legnagyobb hatással volt - akár negatív, akár pozitív módon - a világra, s az azt uraló hírekre. Nancy Gibbs, a Time felelős szerkesztője hétfőn az NBC csatorna Today című műsorában - amelyben a győztest is kihirdetik - jelentette be a szerkesztőség tíz lehetséges jelöltjét az Év embere posztra.

A tíz jelölt 2013-ban

- Bassár el-Aszad, Szíria elnöke

- Jeff Bezos, az Amazon alapító-igazgatója

- Tec Cruz, texasi szenátor

- Miley Cyrus, énekesnő

- Ferenc pápa, katolikus egyházfő

- Barack Obama, amerikai elnök

- Hasszán Roháni, iráni államfő

- Kathleen Sebelius, egészségügyi miniszter

- Edward Snowden, szivárogtató-informatikus

- Edith Windsor, melegjogi aktivista

A döntősök között szerepel egyebek közt Bassár el-Aszad, szíriai államfő, akinek országát lassan három éve sújtja polgárháború, s akit azzal vádolnak, hogy a népe ellen elkövetett augusztusi vegyi támadást elrendelte, vagy Hasszán Roháni, idén megválasztott iráni elnök, aki már hatalomra kerülése után pár hónappal elérte, hogy megállapodást írjanak alá Teherán vitatott atomprogramjáról a nagyhatalmakkal. Megtalálható még a listán a szórakoztatóipar legújabb üdvöskéje: Miley Cyrus, provokatív akcióiról híres amerikai énekesnő, aki az MTV zenecsatorna idei díjkiosztóján élő adásban gyújtott rá egy marihuánás cigarettára, s "bontógolyóként" berobbanó klipjében (melynek címe angolul Wrecking ball) meztelenül jelenik meg. Kathleen Sebelius, amerikai egészségügyi miniszter is a jelöltek között szerepel. Őt bízták meg az elnök egészségügyi reformjának végrehajtásával, s ebből következően ő vált az Obamacare rendszer működési problémáinak bűnbakjává. Döntős még Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori informatikusa, aki az Egyesült Államok lehallgatási és adatgyűjtési módszereiről, tevékenységéről szivárogtatott ki több ezer titkos iratot a sajtónak.

Barack Obama - akit már 2008-as megválasztásakor, s 2012-es újraválasztásakor is az Év emberének választott a Time - harmadjára szerepel a jelöltek között. Ha idén is ő kapja a megtisztelő címet, akkor elődje, Franklin Delano Roosevelt után ő lesz az Egyesült Államok második elnöke, aki háromszor is kiérdemelte azt.

A Today internetes oldalán indított szavazást a tíz jelölt megítélése kapcsán az olvasók között. Magyar idő szerint kedden délután két óráig közel negyvenezer voks érkezett be. A szavazatok kimagasló többségével Ferenc pápa vezetett. A katolikus egyházfő a leadott 39768 voks hatvan százalékát, 23809-et kapott. Második lett 12 százalékkal, s 4612 szavazattal Edward Snowden, míg a harmadik helyen holtverseny alakult ki 7-7 százalékkal Miley Cyrus, és Ted Cruz, texasi szenátor, a teadélután mozgalom tagja között, akit a kormányzat két hetes leállásáért vádoltak meg. A hirtelen jött, de kétes hírnév még jól jöhet a republikánus képviselőnek, ha 2016-ban indulni akar az elnökjelöltségért. A többi jelölt támogatottsága nem érte el az öt százalékot sem.

A döntősök bemutatása után kisebb vita alakult ki a cikket kommentelők, s a Time magazin közösségi oldalán, hogy miért nem került fel a tíz jelölt közé Abdel Fattah el-Szisszi, egyiptomi vezérkari főnök. A tábornok nyerte meg ugyanis a múlt héten zajló, s pénteken kihirdetett olvasói szavazást az Év embere címre, több mint 440 ezer szavazattal. A politikus népszerűsége azóta szökött az egekbe, hogy a júliusi tömegtüntetések nyomán puccsal eltávolította a demokratikusan megválasztott iszlamista elnököt, Mohammed Morszit - aki épp a tavalyi Év embere listán szerepelt. Számos egyiptomi újság, hírportál (el-Balad, al-Wafd), s Szisszi Facebook-oldala kezdett kampányba a győzelemért, annak reményében, hogy felhívják a Time szerkesztőinek figyelmét is, s imádott tábornokuk felkerül "a világ leghíresebb magazinjának címlapjára". Próbálkozásuk hiábavaló volt.

Nancy Gibbs a listát felkonferálva kijelentette: "A hatalom nem kötelezően politikai. Lehet kulturális, s spirituális is". A szerkesztő Miley Cyrusról szólva pedig hozzátette, a popsztár éppen azt az exhibicionista világot képviseli, amelyben élünk - legyen az jó, vagy rossz. Fontos kihangsúlyozni a negatív szálat is, hiszen a cím elnyerésének kritériuma csupán az adott év eseményeinek befolyásolása, nem feltétlen pozitív irányba.

Korábban a díjazottak közt szerepelt például Adolf Hitler (1938), vagy Sztálin is (1939, 1942). Sőt az sem kötelező, hogy egyetlen személy érdemelje ki az Év embere kitüntetést. 2011-ben az Arab tavasz gerjesztette forradalmak, illetve az európai megmozdulások hatására "A tüntetők" kapták a címet, 1988-ban a "Veszélyeztetett Föld bolygó", 1956-ben pedig a magyar szabadságharcos volt az Év embere.

A cím ötlete először 1927-ben, Charles Lindbergh teljesítménye láttán fogalmazódott meg a Time szerkesztőségében. Az akkor 25 éves pilóta elsőként repülte át az Atlanti-óceánt leszállás nélkül. Azóta a magazin minden évben kitüntet egy személyt, akinek portréja hagyományosan a lap szilveszteri kiadásának címlapján jelenik meg.