A miniszter leállította a halászatot a Balatonon

Leállíttatta a halászatot a Balatonon Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter a döntést azzal indokolta, hogy sok kritika érte a hasznosítót. A somogytv.hu közlése szerint az indoklásban az szerepelt, hogy nagyobb lehetőségekhez juthatnak a horgászok.

Ők egyébként a Balatonból kifogott halak 1-3 százalékáért "felelősek". Fazekas megjegyezte, sérült halakról, vízen éktelenkedő haltetemekről érkezett panasz. "Ezért felül kell vizsgálni, hogy egyáltalán szükség van-e egy ilyen szervezetre a magyar tengeren" hangoztatta a tárcavezető  halászatról szóló törvényt ismertetve. Halászati szakemberek szerint nem kizárt, hogy a tóba évtizedekkel ezelőtt telepített elöregedett busák pusztulásáról lehet szó.

Ehhez azonban a halászati társaságnak nem sok köze lehet. A miniszter elmondta, 20 százalékkal nőtt a halfogyasztás egy év alatt hazánkban, azonban a fejenként átlagosan 5 kilónyi elfogyasztott hal nagy része jellemzően a karácsonyi ünnepek idején kerül a magyar családok asztalára. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a szezonban 1 tonna halat értékesít.  Füstös Gábor a cég vezérigazgatója a miniszteri bejelentésekor még nem tudott a határozatlan időre szóló tilalomról, viszont kedden benyújtotta felmondását. Az agrárminiszter korábban leállíttatta a halászatot a tavon, mert a céget sok támadás, kritika érte az utóbbi időben. A döntésről az érintett többet nem árult el.

Szerző
Témák
halászat Balaton

Létrejön-e a NAV-vizsgálóbizottság?

Publikálás dátuma
2013.12.11. 06:21
Horváth András csalódottan távozott a parlamenti bizottság üléséről FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A kormánypártok asszisztálnak ahhoz, hogy ne induljon ügyészségi vizsgálat Horváth András feljelentése nyomán. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a volt NAV-alkalmazott véleménye szerint több csúsztatást tartalmaz a kormányhoz közelálló Magyar Nemzet címoldalán megjelent "Vádak bizonyíték nélkül" című cikk. Tegnap ugyanakkor összegyűlt a szükséges 78 parlamenti képviselői aláírás, amelynek nyomán határozati javaslat született arról, hogy alakuljon meg a feltételezett áfa-csalások hátterét feltáró vizsgálóbizottság. 

Összegyűlt a kellő számú, 78 parlamenti képviselő aláírása, amelynek nyomán az LMP tegnap határozati javaslatban kezdeményezte: alakuljon a feltételezett áfa-csalásokat feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A szignókat úgy sikerült összegyűjteni, hogy a Jobbik egyetlen jelenlegi képviselőjétől sem kértek támogatást, ezzel szemben - az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalícíó (DK), Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusai, illetve a függetlenek közül Szili Katalin, Ángyán József, Ivády Gábor, Molnár Oszkár és Endrésik Zsolt írta alá - tudta meg lapunk Szél Bernadettől, az LMP társelnökétől, frakcióvezető-helyettesétől.

A bizottság nem tárgyal az áfa-csalási ügyről
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kormánypárti tagjainak javaslatára levették a testület keddi napirendjéről az áfacsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat. Az ülésen megjelent Horváth András is, és ott volt Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója is. A bizottság azonban mintegy 40 perces vita után sem tudta megkezdeni munkáját, mivel már a napirendben és a büntetőeljárás meghatározásában sem volt egyetértés, végül a kormánypárti többség elutasította a téma napirendre vételét. Molnár Zsolt, a tesület szocialista elnöke, aki a meghallgatásokat kezdeményezte, megjegyezte: a testület sem a büntetőeljárásról, hanem annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól szeretne tájékozódni, s ha ilyenek nincsenek, azzal meg lehet nyugtatni a közvéleményt.
Horváth András, azt mondta: az ülés végén, hogy csalódott, mert elmaradtak a meghallgatások, s hogy nem kapott szót. Ugyanis akkor elmondta volna, hogy két különálló ügyről van szó. Az egyik az, amivel kapcsolatban ő a feljelentést tette, a másik pedig az adócsalási ügyek nemzetbiztonsági kockázata – tette hozzá.

A képviselő, aki Schiffer Andrással és Ángyán Józseffel kedden sajtótájékoztatót is tartott - beszámolt arról, hogy az MSZP-nek és a DK-nak az volt a kérése, hogy a Jobbik frakció jelenlegi tagjai ne szignálják az íveket, de az ellen nem volt kifogásuk, hogy a volt jobbikosok - például a már említett Endrésik Zsolt -, támogassák a kezdeményezést. Az indítványukat országgyűlési határozati javaslatként nyújtják be, de ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan létre is jön a szervezet. A Fidesznek ugyanis számos lehetősége van arra, hogy késleltesse az ügyet vagy valamelyik fázisban leszavazza azt - mondta Szél Bernadett.

Az MSZP álláspontjáról szólva Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetó-helyettese lapunknak elmondta, hogy a házbizottság holnapi ülésén kezdeményezni fogják: a parlament akár a házszabálytól eltérve, akár kivételes sürgős eljárásban már jövő héten döntsön a feltételezett áfa-csalásokat feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról. Ehhez négyötödös parlamenti többségre, vagyis a kormánypártok támogatására is szükség van - figyelmeztetett Tóbiás. A vizsgálóbizottságnak az ilyen gyors ütemű létrehozása nem megy ritkaságszámba - emlékeztetett a frakcióvezető-helyettes, hiszen hétfőn hagyta jóvá a Ház a lehallgatásokkal foglalkozó vizsgálóbizottságról szóló határozatot.

A Fidesz mindent elkövet azért, hogy ne induljon ügyészségi vizsgálat Horváth András feljelentése nyomán. Ennek eszköze az a cikk, amelyik a tegnapi Magyar Nemzetben azt állította, hogy "az illető férfi a (rendőrségi) meghallgatása során semmilyen dokumentumot, adatot, információt nem tudott a hatóság rendelkezésére bocsátani, ami igazolná az általa vélelmezett bűncselekmények gyanúját." A volt NAV-alkalmazott azonban ezt az állítást cáfolta, és csúsztatásnak minősítette. Horváth András szuerint a napilap állításával szemben az igazság az, hogy nem arról szól a feljelentés, hogy egyes esetekben leállítják az adóhatósági vizsgálatokat.

A volt NAV-os néhény héttel ezelőtti feljelentése konkrét hivatali visszaéléseket tárt fel. De van olyan konkrét ügy, amelyben egy multi cég esetében törvénysértést jelzett a revizor, de nem indult eljárás. Ezzel az üggyel kapcsolatban tett feljelentést a korábbi szakkoordinátor és ehhez az ügyhöz adott be egy 200 oldalas dokumentumot. Horváth András szerint érthetetlen, hogy a Magyar Nemzet miért akarja azt sugallni, hogy nincsenek bizonyítékok az ügyben. Horváth András szerint ő rendszerszintű problémákról beszél az adócsalás rendszerével kapcsolatban, amit nem a nyomozó hatóságok tudnának kivizsgálni, hanem például éppen a parlamenti vizsgálóbizottság.

Emellett Horváth András még így is beszélt újabb tanúkról és körülményekről a meghallgatáson. Horváth szerint a becsatolt dokumentumok alapján meg kellene indítani az ügyészségi vizsgálatot.

Brutális "utaztatós" áfacsalási ügy

A CBA-val is kapcsolatban lévő vállalkozó korábbi áfacsalási ügyével kapcsolatos újabb részleteket talált az Origo hírportál. Az adóhatóság 2008-ban kezdett nyomozni adócsalás gyanúja miatt, amelyben eljárást indítottak a győri ifj. Laki Portéka ABC Kft. nevű vállalkozása ellen is.

A hírportál olyan ügyészségi dokumentumot is talált, amely szerint a kft. tulajdonosa a csalási ügy egyik gyanúsítottja. A Portéka másik tulajdonosa a Delikát Kft, amely idősebb Laki László kezében van. Ő két fiával vezeti ezt a vállalkozást. Az Origohoz került dokumentumokból kiderül, hogy a Portéka szlovák, spanyol, olasz és magyar cégeken keresztül utaztatott papíron körbe árut fél Európán, miközben az valójában Szlovákiába sem jutott el. A cég három és fél milliárd forint áfát vont le a körbeszámlázás során.

A Laki család tagjai még 2011-ben cáfolták részvételüket a csalásban és azt állították, hogy jóhiszeműen jártak el. A CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila az Origo kérdéseire azt válaszolta, hogy a Portéka ABC nem partnerük, a Delikáttal pedig csupán francihese-viszonyban vannak, továbbá tudomásuk szerint az utóbbi vállalat ellen nem folyt és nem folyik eljárás.

Szerző

Kivonuláson gondolkodhatnak az osztrák bankok

Az osztrák bankok most először elgondolkodhatnak azon, hogy teljesen kivonulnak Magyarországról - véli tegnap kiadott elemzésében a Fitch. A hitelminősítő azzal érvel, hogy a készülő devizahiteles mentőcsomag, a tranzakciós illeték és a bankadó miatt a magyarországi leányvállalatok továbbra is veszteségesek lehetnek, és változatlanul magas kockázatot jelent az unortodox politikai környezet.

A kormány nem tekinti lezártnak a devizahitelek kérdését, várja a Kúria döntését, és amint világos képe lesz a jogi helyzetről, további lépéseket tesz - fogalmazott Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tegnapi ülésén. Ismeretes: a kormány november elsejéig adott ultimátumot a bankoknak, hogy alakítsák át a szerződéseket úgy, hogy ők viseljék az árfolyamváltozásból adódó terhek nagyobb részét.

Amikor ez nem történt meg, a Fidesz benyújtott egy módosítást az árfolyamgáthoz: eszerint azok is igényelhetik a könnyítést, akik 90 napon túli késedelemben vannak. A Reuters tudósítása szerint Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke hétfőn egy rendezvényen úgy fogalmazott: még a választások előtt biztosan lép a kormány a devizahitelek ügyében. Vannak már magyar bírósági ítéletek, amelyek kimondták, hogy ez egy hibás termék, és ezért döntenünk kell róluk - fogalmazott Kósa a tudósítás szerint. Ez ebben a formában meglehetősen pongyola megfogalmazás Kósától: arról született több bírósági ítélet, hogy az adott szerződés valamely pontja - esetleg az egész szerződés érvénytelen.

Eddig egyetlen ügyben hozott döntést a Kúria: ott az érvénytelenség jogkövetkezményeként belenyúlt a bíróság a szerződésbe és így érvényessé tette azt. Egy másik ügyben a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál. A legfelsőbb bírói tanács hétfőn tárgyal a jogegységi határozatról, amely a devizahitelekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket hivatott rendezni. A kormány eközben az Alkotmánybírósághoz (Ab) is kérdést intézett a devizahitel-szerződések törvényhozással való megváltoztatásának lehetőségéről.

A Portfolio.hu-nak banki források úgy nyilatkoztak: könyvek év végi zárása előtt pár héttel rendkívüli bizonytalanságot okoz a Kúria várható döntése, hiszen tartalmától függően nullától több százmilliárd forintig terjedő negatív hatása is lehet a szektorra nézve. Kérdés azonban, hogy a Kúria vagy a kormány - választások előtti - döntésének lesz nagyobb a hatása.

Szerző