Tömegesen dőlhetnek be a szemétszállító cégek

Semmit nem tett a kormányzat az általa a rezsicsökkentéssel csődhelyzetbe juttatott hulladékkezelési cégek megmentése érdekében. Így hamarosan tucatjával kezdhetnek el bedőlni ezek a társaságok, emiatt a települések százain szűnhet meg a szemétszállítási szolgáltatás. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság eddig már 31 településen jelölt ki ideiglenes szolgáltatót. Félő azonban, hogy a szemétszállító vállalkozások tömeges csődje esetén nem lesz olyan vállalkozás, amit ki lehet majd választani kényszer szolgáltatónak.

Semmilyen kormányzati lépés nem történt a Gödöllőt és térségét ellátó hulladék kezelő társulás megmentése érdekében. Így a társaság hamarosan csődbe juthat. Ez pedig 106 településen mintegy 300 ezer embert hozna nehéz helyzetbe, ennyi lakostól ugyanis nem tudnánk elszállíttatni a szemetet - nyilatkozta lapunknak Gémesi György gödöllői polgármester, a várost és térségét összefogó önkormányzati társulás elnöke, aki egyben a Magyarországi Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) is az elnöke. A önkormányzati vezető elmondta: a régió hulladék kezelő cégének eddig mintegy 500 millió forint adóssága halmozódott fel, így szinte bármikor megindulhat ellene a felszámolási eljárás. Gémesi hozzátette: országos problémáról van szó, több száz település küzd hasonló gondokkal, így abban az esetben, ha megkezdődök a hulladék elszállító cégek tömeges bedőlése az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) aligha tud majd egyik napról a másikra ideiglenes hulladék kezelő vállalatokat kijelölni a tönkrement társaságok helyébe, s az újonnan kiválasztott vállalkozások hulladék szállításon keletkező veszteségeit is állnia kell majd valakinek. A település vezető abban reménykedik, hogy kormány korábbi ígéretét teljesítve rövid időn belül mentő kötelet dob a bajba jutott településeknek.

A szemétszállító cégek körüli gondokat az okozza, hogy a kormány idén államosítja, illetve önkormányzati tulajdonba kényszeríti ezeket a társaságokat, emellett júliusban tíz százalékos árcsökkentést kényszerített rá a már döntően ma is helyhatósági tulajdonban lévő vállalkozásokra, amelyeknek szembe kell nézniük a kiadásaik drasztikus növekedésével is. Az idén még tonnánként 3000 forintos, jövőre duplázódó hulladéklerakási járulék például 2016-ra már 12 ezer forint lesz. De emeli a költségeket az elvárt béremelés, a lakosonként 100 forintos felügyeleti díj, és a magas e-útdíj is további nehézségeket okoz. Az önkormányzatoknak mindeközben már nincsen joguk arra, hogy a szolgáltatás díját maguk állapítsák meg, miután a hulladékszállítás idén hatósági áras szolgáltatás lett.

Elemzők megjegyezték: abban az esetben, ha kormányzat mégis megmenti a csődtől a hulladék cégeket, akkor azt az adófizetők pénzéből teszi. Vagyis mindenképpen a lakosság fizeti meg a szemétszállítás tényleges költségeit.
Nem előzhető meg a hulladékszolgáltatók tömeges csődje, milliárdokból kell majd megmenteni a bajba jutott cégeket, illetve a szolgáltatás nélkül maradt településeket - fogalmazta meg aggályait az Együtt-PM, miután nem vette tárgysorozatba múlt heti ülésén a Parlament Fenntartható fejlődési bizottsága Szilágyi László javaslatát, amely átmenetileg mentesítette volna a hulladékos közszolgáltatókat néhány újonnan bevezetett közteher megfizetése alól.

A politikai formáció szakpolitikusa már korábban jelezte, egymás után dőlnek be a települési hulladékkezelők a kormány elhibázott politikája miatt. A szolgáltatókat különösen sújtja a közterhek megsokszorozódása ( az említett e-útdíj, lerakási járulék, felügyeleti díj és egyéb kiadások) és a költségnövekedés ellenére rájuk rótt "rezsicsökkentés". A pénzügyi sokkot a legkevésbé azok a nonprofit alapon működő önkormányzati hulladékkezelő társulások tudják kezelni, amelyeknek a kormány - szóban - át kívánná adni a piacot.

Közpénzből kell majd rendezni az esetleges csődöket - erre a célra a kormány máris milliárdokat épített be a költségvetésbe - ahelyett, hogy hagynák dolgozni a hulladékkezelést eddig piaci alapon elvégző társulásokat - hívta fel a figyelmet párt. Az Együtt-PM szerint ennek a rövidlátó politikának hamarosan súlyos gazdasági, környezeti és egészségügyi következményei lesznek, illusztrálva, hogy az Orbán-kormány azt is képes elrontani, ami mostanáig többé-kevésbé jól működött.

Hajdu Mártontól, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől megtudtuk: az ideiglenes ellátásra kijelölt szolgáltatókat minden esetben a gazdaságossági elvek alapján választják ki. A bejelentéstől számított 15 napon belül a katasztrófavédelem hatósági eljárás keretében jelöli ki az átmeneti szolgáltatót. Eddig összesen 31 településen került sor ideiglenes szolgáltató kiválasztására, továbbá öt településen az eljárás közben az önkormányzat és a szolgáltató új szerződést írt alá, így ezekben az esetekben megszűnt az eljárás. Az ideiglenesen kijelölt szolgáltatók minden indokolt és igazolható többletköltségét egy erre a célra elkülönített alapból térítik meg - tette hozzá a tűzoltó őrnagy.

Minősítik a hulladékgazdálkodókat

A százat meghaladó hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaság közül eddig félszáznál több vehette át az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítési okiratát, így a minősített közszolgáltatók által lefedett terület már csaknem 1100 települést és több mint ötmillió lakost érint - tájékoztatott az ügynökség pénteken.
Az OHÜ a nyár végén kezdte meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltató társaságok minősítését. Ennek keretében a közszolgáltató által kért minősítési kategóriába és fokozatba sorolást vizsgálja meg az ügynökség, és kiállítja a minősítési okiratot, ha a társaság megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek.

A minősítési okirat megléte alapfeltétel ahhoz, hogy adott településen közszolgáltatói tevékenységet végezhessen egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cég. Ugyancsak a minősítés biztosítja azt, hogy az önkormányzat a helyi igényekhez, sajátosságokhoz igazodó közszolgáltatót választhassa ki - emlékeztet közleményében a hulladékgazdálkodási ügynökség.
Meghatározott feltételek mellett van lehetőség arra, hogy a minősítő okiratot legkésőbb 2014. július 1-jéig szerezzék meg a társaságok. Az OHÜ azonban változatlanul azt javasolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknak, hogy ne halasszák az utolsó pillanatokra az okirat megszerzését, minél előbb kezdeményezzék az eljárás lefolytatását.

A közszolgáltatási szerződésnek előfeltétele az OHÜ minősítési okiratának megléte, ennek hiányában 2014. július 2-tól fel kell mondani a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási megállapodást - figyelmeztet az ügynökség.
A minősítési eljárás során a szolgáltatókat három kategóriába (A-B-C) és három fokozatba (I-II-III) sorolja be az ügynökség szervezeti egysége. A törvény tartalmazza azokat a szempontokat és követelményeket, amelyek alapján megtörténik a kérelmező közszolgáltatók minősítési osztályba sorolása - közölte az OHÜ.