Pénteken délután 6 óra és vasárnap délelőtt 10 óra között senki ne dolgozzon! Erre kérte a BBC News tegnapi hiradása szerint egy bank vezetője az Egyesült Államokban, Kanadában és Latin-Amerikában dolgozó munkatársait. Azt követően döntött így, hogy az egyik magas beosztású alkalmazott stressz és kimerültség miatt bejelentette, távozik a cégtől. Vélhetően Magyarországon is örömmel venné sok munkavállaló, ha ehhez hasonló utasításokat kapna.
A munkáltatók feje azonban most idehaza sokkal inkább a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok szigorítása miatt fő. Azt kell megfontolniuk, hogy az eddig alkalmazott rugalmas munkarendet felcseréljék-e normál munkarendre. Erre egy jogszabályváltozás miatt a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértője hívta fel a figyelmet. Kárpáti Erzsébet szerint a döntésre azért lehet szükség, mert a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok január elsejétől a munkáltatók számára kedvezőtlenül változtak.
Mint fogalmazott, az elmúlt másfél évben, vagyis az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépése óta a munkáltatók nagy része élt a kötetlen munkarend bevezetésével összefüggő adminisztratív és pótlékfizetési terhek csökkentésének előnyével. Abban az esetben ugyanis, ha a foglalkoztató átengedte alkalmazottjának annak lehetőségét, hogy a napi munkaidő legalább feléről maga döntsön, nem kellett a munkaidő beosztásának szabályait, például a pihenőidőt, az ügyelet és készenlét szabályait alkalmaznia a foglalkoztatónak, és mentesült a munkaidő-nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól is. Kizárólag a szabadságra vonatkozó adatokat kellett nyilvántartania. Ez az, ami most megváltozott.
A részben kötetlen, vagy rugalmas munkarendek ma már nem minősülnek kötetlen munkarendnek - emelte ki Kárpáti Erzsébet. A munkáltatóknak dönteniük kell arról, hogy a továbbiakban munkavállalóikat normál munkarendben foglalkoztatják-e tovább, ám ebben az esetben elveszítik az adminisztrációs könnyítést, vagy kötetlen munkarend bevezetéséről döntenek, ám akkor a dolgozó munkaidőbeosztásába az eddiginél sokkal kisebb beleszólásuk lesz.
Az azonban a gyakorlatban egyelőre bizonytalanságot okoz, hogy milyen mértékben határozhatja meg a "kötelező" időt a feladatokhoz képest, illetve mekkora részt tehet ki a munkáltató által meghatározott időpontban, vagy időszakban teljesítendő feladatok mennyisége. Erre a gyakorlati alkalmazás körüli bizonytalanságra vélhetően csak a bírói gyakorlat adhat választ - jelentette ki Kárpáti Erzsébet.
A kötetlen munkaidőben a szabadság "átvitelének" szabálya is változott. A munkaadó a tárgyévben esedékes szabadságból a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságot írásos megállapodás alapján a következő év végéig is kiadhatja. Eddig a 20 nap alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát adhatta ki a munkaadó az esedékesség évét követő év végéig, de erről meg kellett állapodnia a munkavállalóval.