Megszorítás nélkül nem tartható a hiánycél

Év végére - optimista forgatókönyv szerint - az euró árfolyama beállhat a 295 forintos szintre, és jövőre megállapodhat a 310 forintos sávban. Szántó András, az Equilor lakossági üzletágvezetője a cég csütörtöki tájékoztatóján azonban arra is figyelmeztetett, hogy idén a hazai fizetőeszköz hullámvasútra ülhet. Ha a Fidesz ismét kétharmados parlamenti többséghez jut, akkor a forint elszállhat és elképzelhető akár a 320 forintos euró árfolyam is, vagy akár még ennél is többet kell majd adni egy euróért. Ha csak egyszerű többséget szerez a jelenlegi kormánypárt, akkor nem kizárt, hogy a forint ismét a 290-300 forintos sávban mozog majd.

Az Equilor elemzői arra számítanak, hogy tartható lesz az idei a GDP arányos 3 százalék alatti költségvetési hiány – de kiigazítással. Másként nehezen elképzelhető el a kormány megfogalmazta 2,9 százalékos hiánycél elérése. Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az általuk kiigazításnak nevezett megszorítások nélkül a hiány felszökhet 3,2 százalékra is.

Az Equilor szakértői rámutattak arra, hogy jelentős kockázatot jelent a pénztárgépek adóhivatali kötelező bekötésétől remélt 95 milliárd forintos pluszbevétel teljesülése. A kormány várakozásaival szemben, tavaly ennek csak a töredéke folyt be a költségvetésbe. A várhatóan pénteken jelenti be a Fidesz-frakció az újabb rezsicsökkentést, ami becslések szerint 20-30 milliárd forinttal csapolhatja meg az államkasszát.

A többi függő tétel is akadályozza a tisztánlátást. Így egyebek mellett a túltervezett, 2,4 százalékosra várt infláció okozta adókiesés is gondot okozhat. Egyelőre kétséges a dinamikus 2 százalékosra várt növekedési ütem is, bár kizárni sem lehet a pozitív meglepetést az élénkülő export piacoknak, a "rezsicsökkentés" miatti fogyasztásnövekedésnek köszönhetően. Az Equilor várakozásai szerint a növekedés a jelenlegi folyamatokat figyelembe véve 1,7 százalékos lesz, míg a pénzromlás mértéke 1,9 százalékosra tehető.

Szántó András a Népszavának elmondta, idén a növekedést alapvetően a lakossági fogyasztás ösztönözheti, bár a GDP alakulását számos más tényező is befolyásolhatja. A lakossági fogyasztás pedig függ a "rezsicsökkentéstől", a lakossági bizalomtól, a hitelfelvételi kedvtől, illetve a kínálattól. A másik fontos tétel a beruházások alakulása, ahol viszont sok még a kérdőjel - tette hozzá Szántó.

A szakember szerint a kereskedelmi bankok finanszírozási hajlandósága egyelőre nem növekszik, az pedig, hogy a jegybanki programból mennyi megy át a beruházási szektorba, pillanatnyilag nehezen prognosztizálható. Az nyilvánvaló, hogy a vállalkozások jelentős részben hitelkiváltásra használták, használják fel az MNB által a kereskedelmi bankok közreműködésével nyújtott kedvező kamatozású hiteleket.

Az is fontos, hogy ésszerű beruházásokra költsék a vállalkozások a pénzt. A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása talán a legnehezebben megjósolható. Talán valamilyen mértékű növekedést gerjeszthet idén is. Az export teljesítése nagyban függ a külföldi tulajdonú cégektől. Szántó András megerősítette, főleg a nagybankok körüli viták miatt idén sem várható a külföldi működő tőke rohama Magyarországon.

A devizahitelesek újabb mentőcsomagjának előkészületben lévő újabb programjának költségvonzata, illetve az átvenni szándékozott közművállalatok veszteségeinek konszolidációja további kockázatokat jelent az idei büdzsében. Az bizonyosnak tűnik, hogy a 213 milliárdos tartalék ezeknek a rizikófaktoroknak a fedezésére nem lesz elegendő. A lakossági fogyasztásnövekedéssel és az olcsó hitelekkel talán az ingatlan piac is megmozdítható - jegyezte meg Szántó András.

Egyelőre az sem világos, hogy pénzügyi és távközlési különadó tartósan megmarad-e, de az látszik, hogy az onnan befolyó bevételre még szüksége van a kormánynak. Ma még azt sem lehet megjósolni, hogy az MNB hitelprogramja képes lesz-e kiváltani, vagy valamelyest kompenzálni a kereskedelmi bankok hitelforrásainak beszűkülését.