Viták kísérték az emléknapot

Publikálás dátuma
2014.01.27 21:22
Gyertyagyújtás a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban – az emlékezésre árnyékot vet a történelemhamisítás FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁ
Kétszer is meggyilkolták a holokauszt hatmillió áldozatát: először a hetven évvel ezelőtti népirtáskor, és "most újra meggyilkolják őket azzal, hogy eltorzítják és kitörlik sorsuk emlékét". Erre figyelmeztetett a holokauszt nemzetközi emléknapján Izrael budapesti nagykövete, Ilan Mor. Itthon is megemlékeztek az évfordulón, ám hiába tett közzé nyilatkozatot Orbán Viktor kormányfő, az emléknapot beárnyékolták azok a jelenségek, melyek - olykor a kormány illetve a Fidesz támogatásával - a történelemhamisítást célozzák.

Közjáték zavarta meg a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott rendezvényt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Rétvári Bence államtitkár beszéde közben Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője lépett az emelvényhez, és kezdett el vitatkozni a politikussal. Gulyás leginkább azt kifogásolta, hogy a kormány által a budapesti Szabadság térre tervezett német megszállás emlékműve "történelemhamisító", mire Rétvári azt mondta: emlékmű az áldozatokról szól, nem arról, hogy ki a felelős a vészkorszakért. A megemlékezés kezdetén Haraszti György történész olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét. A kormányfő azt írta: holokauszt az egész emberiség tragédiája, a magyar holokauszt pedig az egész magyar nemzeté. Nem tűrhető, hogy valakit származása miatt megalázzanak - írta a miniszterelnök, aki néhány napja még megvédte a Szabadság téri szobor tervét, amit egyes történészek, az ellenzéki pártok, zsidó és más szervezetek is aggályosnak tartanak.

A holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók elleni népirtás tagadására tett minden kísérlet egyúttal törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére a zsidó nép kiirtásában - közölte Izrael budapesti nagykövete. Ilan Mor szerint kétszer is meggyilkolták a holokauszt hatmillió áldozatát: először, amikor hetven évvel ezelőtt népirtás keretében ölték meg őket, és "most újra meggyilkolják őket azzal, hogy eltorzítják és kitörlik sorsuk emlékét".

Az emléknapot beárnyékolta, hogy annak előestéjén ismét megvédte a Fidesz - ezúttal Kövér László házelnök - a vitatott Szabadság téri emlékművet, miközben a világhírű Randolph L. Braham holokausztkutató tiltakozásul visszaadta magas állami kitüntetését. Braham vasárnap tudatta, hogy visszaküldi a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, hétfőtől pedig nem viselheti a nevét a róla elnevezett Braham Téka a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. "Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést" - írta, hozzátéve: "megdöbbentett engem az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása". Braham már korábban is bírálta az emlékművet, és a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét is, amiért Szakály Sándor a Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" minősítette. Braham döntésére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető reagált, aki V. kerületi polgármesterként jóváhagyta a vitatott emlékmű tervét. Rogán túlzónak nevezte Braham reakcióját, mondván: erős csúsztatás és ferdítés, hogy a német megszállásnak állítanak emléket, és úgy vélte, a kutatót félrevezették, mert a szobor esetében "semmi nem történt, amivel bárki relativizálná a történelmet".

Az emlékezés kötelességét és a fiatal generációk tanításának fontosságát hangsúlyozták az emléknapon a bécsi ENSZ-központban tartott megemlékezésen. Felolvasták az ENSZ-főtitkár üzenetét, melyben Ban Ki Mun arra figyelmeztetett, hogy ébernek kell lenni a fanatizmussal, a szélsőséges ideológiákkal, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetéssel szemben. A megemlékezésen felszólalt Csuday Balázs, Magyarország bécsi ENSZ-nagykövete is, aki "a cáfolhatatlan történelmi tények - a holokauszt 580 ezer magyar zsidó és százezer magyar roma áldozata - tanúsítják, hogy Magyarország azok közé az európai országok közé tartozik, amelyeknek leginkább felelőssége van a holokausztban".

Az emléknapon a katolikus egyházfő, Ferenc pápa elkötelezettséget szorgalmazott annak érdekében, hogy "az emberiség szégyenét képező borzalmak soha többé ne ismétlődjenek meg". Eközben az izraeli parlament, a kneszet majd fele indult útnak és vesz részt a nemzetközi holokauszt nap auschwitzi megemlékezésein. Az évforduló alkalmából az Európai Bizottság pedig arra kérte az uniós tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé az emberiesség elleni bűnök tagadását. A bizottság szerint ugyanis az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellő szigorral az emberiesség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen.

Mindenki kiállt, a Jobbik hallgat

Minden parlamenti - sőt több azon kívüli - párt, illetve politikai szervezet vagy annak vezetője is közleményben vagy valamilyen más formában megemlékezett a holokauszt emléknapról és kiállt amellett, hogy a történelem e sötét korszaka ne ismétlődhessen meg. A parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik maradt néma. Áder János államfő még vasárnap tett közzé nyilatkozatot, Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök pedig tegnap köszöntötte levélben az emlékezőket. Közleményt adott ki az MSZP és a DK elnöke, a KDNP, a Liberálisok, és Bajnai Gordon is.

Mesterházy Attila MSZP elnök-frakcióvezető - az Összefogás kormányfő-jelölt listavezetője - azt írta: "emlékezzünk, hogy taníthassunk", és jelezte, hogy nem szabad engedni a történelemhamisítást, a holokauszt relativizálását. Gyurcsány Ferenc DK-elnök legalább olyan fontosnak nevezte az emlékezést, mint a figyelmeztetést. "Soha többé olyan rendszert, amely békés polgárokból eszelős tömeggyilkosokat farag! Soha többé fasizmust, soha többé nácizmust!" - írta. Fejet hajtott a holokauszt áldozatai előtt a KDNP is, mint írták, "az igazi védelmet az ordas eszmék és az antiszemitizmus ellen is a hiteles kereszténység képes nyújtani". A Liberálisok arra hívták fel a figyelmet, hogy "hetven éve kísért a lezáratlan múlt", és egyúttal kérték a kormányt, vonja vissza a tervezett német megszállási emlékmű felállítását.

A Facebook-on tette közzé üzenetét Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője. Emlékeztetett: "a magyar állam, amelynek lehetősége és feladata lett volna, hogy megvédje a polgárait, elárulta őket, azt mondta rájuk, hogy idegenek, hazaárulók, pedig fordítva állt a dolog: épp a hazájuk árulta el őket". Szerinte a kormány ma sem a 70 évvel ezelőtt történtekkel való szembenézést segíti, inkább történelemhamisításra készül a Szabadság téri szoborral.

                                             Vasárnap dönt a Mazsihisz
Vasárnap ül össze a Mazsihisz vezetése - árulta el kérdésünkre Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója, aki elismerte: "valamit mondanunk kell majd az Orbán-levélre is". Múlt heti levelében ugyanis a miniszterelnök a Szabadság térre tervezett, vitatott német megszállási emlékmű védelmére kelt, és kijelentette: az megépül a március 19-i, 70. évfordulóra, méghozzá abban a formában és módon, melyet a Mazsihisz kifogásolt. A szervezet más ügyeket is érintő aggályaira Orbán Viktor még csak nem is reagált, pedig a Mazsihisz kilátásba helyezte a holokauszt emlékév "bojkottját" is. A szervezet vezetői a hátralévő napokban kérdőívben igyekeznek megtudni a hívek véleményét, és tanácsukat is kérik a "válaszreakciót" illetően.

Áder és Freud

Miután az elmúlt napokban Orbántól Rogánon és Semjénen át Kövérig mindenki megvédte a történelemhamisító, botrányos emlékmű tervét, végül a szereposztásban az államfő lett a "jófiú". Nyilatkozatában elismerte az akkori magyar vezetés és a hatóságok felelősségét, és szembenézésre, megbékélésre, meg minden ilyenkor szokásosra szólított fel. Mindez a német megszállás 70. évfordulójára kormányzati akarattal támogatott Szabadság téri emlékmű melletti merev kiállás ellensúlyozásának tűnt. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából írt elnöki nyilatkozat említi is az 1945-öt, ami 69 éve volt, majd kitér a német megszállás 70. évfordulójára és így folytatja: "a holokauszt 70. évfordulója alkalmából..."
Talán a nagy kiegyensúlyozási igyekezetben mégis Áder János freud-i elírásának lehettünk tanúi? Vagy csak összezavarodott, és ettől lett az írás olyan zavaros, mint az alaptörvény szerinti átmenet két évtizede? Kérdésünkre az elnöki hivatal megmagyarázta: az államfő azért írt 70-et, mert 2014 a holokauszt "70. évfordulójára való emlékezés jegyében zajlik annak emlékére, hogy 1944-ben kezdődött a magyar zsidóság deportálása". Most jobb? Nem. Ugyanis Áder ezek szerint kihagyta az elmúlt két hét mindennapos vitáját arról, hogy a magyarországi deportálások valójában a Kamenyec-Podolszki 1941-es "idegenrendészeti intézkedéssel" kezdődtek.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.