Újra találkozott a két boszniai hóhér

Nem volt hajlandó tanúskodni Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök perében egykori hírhedt hadseregtábornoka, Ratko Mladic. A boszniai öldöklések két talán legfőbb felelőse először találkozott egymással a háború 1995-ös lezárása óta.

Valóságos cirkuszhoz hasonlított Mladic bíróság előtti meghallgatása, vagy legalábbis az erre irányuló kísérlet. Az egykori hadseregtábornok már előre jelezte, egészségi állapota miatt nem hajlandó tanúvallomást tenni. Egyik ügyvédje azt állította, védence beszámíthatatlan, rendre összekeveri a valóságot a fikcióval. A bírák azonban azt közölték, egészségi állapota nem olyan rossz, hogy ne tehetne vallomást.

Miután Mladic belépett a hágai tárgyalóterembe, elutasította, hogy esküt tegyen arra hivatkozva, „tiszta a lelkiismerete”. Ezután a bírákat kezdte ócsárolni, a NATO bérenceinek nevezve őket, a bíróságot pedig „sátáninak” bélyegezte. Később mégis letette az esküt, de ezután az egyik őrhöz fordult, akit arra kért, hozza be műfogsorát, mert a cellájában felejtette.

Mladic vallomást ugyan ezután sem volt hajlandó tenni, de fel akarta olvasni előre megírt beszédét. Ezt azonban az elnöklő koreai bíró megakadályozta. A vádlottak padján ülő Karadzic azt közölte, bár ő is az szerette volna, hogy Mladic felolvassa nyilatkozatát, de tiszteletben tartja a bíróság döntését. Feltételezések szerint Karadzic a tárgyaláson tőrbe akarta csalni egykori hadseregtábornokát.

Minden felelősséget rá akart hárítani a srebrenicai mészárlás miatt, melynek során 1995 júliusában mintegy nyolcezer bosnyák férfit öltek meg a szerb szabadcsapatok. Az egykori boszniai szerb elnök azt akarta volna bizonyítani Mladic tanúvallomásával, hogy ő maga szinte semmit sem tudott arról, mi zajlott Srebrenicában, s a vérengzés csak Mladic műve volt.

A 68 éves Karadzicot és a 70 éves Mladicot egyebek mellett népirtással, a boszniai muzulmánok és horvátok lakhelyükről való elűzésével, Szarajevó lakosságának terror alatt tartásával vádolják.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 19:22

Kijevi kompromisszum

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:36
Gumiabroncsokból építettek barikádot a kijevi tüntetők FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Viktor Janukovics ukrán államfő elfogadta Mikola Azarov kormányfő és kabinetje lemondását. Az új kormány vélhetően egy hét alatt feláll, az ukrán médiában két lehetséges miniszterelnök jelölt neve merült fel – Szerhij Arbuzové, aki az Azarov-kabinet miniszterelnök-helyettese volt, illetve Petro Porosenko független ellenzéki képviselőé. Brüsszelben a fagyos hangulatú EU-Oroszország csúcstalálkozón az ukrán válság volt a fő téma.

Nem vezettek be szükségállapotot Ukrajnában a tegnapi rendkívüli parlamenti ülésen. A tanácskozás kezdetén Mikola Azarov ukrán miniszterelnök benyújtotta lemondását, majd miután az ellenzék jelezte, hogy a kormányfő menesztése nem elegendő, a teljes kabinet lemondott. Janukovics elnök elfogadta a lemondást. Az eddigi miniszterelnök-helyettes, Szerhij Arbuzov vezetésével ügyvezető kabinet marad, míg fel nem áll az új kormány.

Hogy ki vezeti az elkövetkezőkben Ukrajnát, nem tudni, de úgy tűnik, az ellenzék ragaszkodik álláspontjához és továbbra sem kíván „felelősséget vállani az ország katasztrofális állapotáért". Arszenyij Jacenyjuk, Julija Timosenko pártjának, a Batykivscsinának az elnöke ezzel az érvvel utasította vissza a számára felajánlott kormányfői tisztséget. Vitalij Klicsko, az UDAR elnöke  Azarov lemondása után úgy nyilatkozott, nem látja saját helyét az új kormányban.

A radikális ellenzéki párt, a Svoboda elnöke, Oleg Tahnyibok szerint egy hét alatt felállhat az új kabinet. Összetételéről egyelőre senki sem nyilatkozott, de az ukrán nemzeti hírügynökség honlapja, az unn.ua.com portál szerint két jelölt kerülhet szóba, mindkettő reformernek, Európai integráció pártinak számít. Mindenekelőtt Arbuzov, aki Azarov helyettese volt a most lemondott kabinetben.

Ő Janukovics államfőhöz közeli, a kormánypárt reform köreihez tartozó politikus. Ukrán elemzők esélyesebbnek tartják a független képviselőt, Petro Porosenkót, mert neki nagyobb esélye van maga mögé állítani mind az ellenzéket, mind a kormányzó Régiók Pártját.

Porosenko elkötelezett híve az EU-integrációnak, személye garancia lehet a társulási tárgyalások újrakezdésére, állítják az elemzők. Facebook oldalán Porosenko úgy fogalmazott: az új kormánynak fel kell vállalnia a kötelezettségeket és a közeljövőben a társulási egyezmény aláírására kell fókuszálnia. Esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a politikai kompromisszumot a lakosság is elfogadja.

A rendkívüli parlamenti ülésen, amelyen részt vett Ukrajna három korábbi államfője - Leonyid Kucsma, Leonyid Kravcsuk és Viktor Juscsenko - is, a képviselők nagy többséggel eltörölték a január 16-án hozott, a gyülekezési szabadságot korlátozó törvényeket, amelyek a tüntetések eldurvulásának egyik legfőbb okát képezték. A törvénycsomagot a nyugat is hevesen bírálta, több uniós politikus szólította fel a kijevi rezsimet azok törlésére.

Terítékre került az amnesztiatörvény is, amely a zavargások során letartóztatott tüntetőket mentesítené, de az csak abban az esetben lép életben, ha a demonstrálók felszabadítják az elfoglalt kormányzati épületeket és közutakat. Azarov lemondásakor úgy érvelt, hogy a válság Ukrajna gazdasági és társadalmi életét is fenyegeti. „A kormány mindent megtett a konfliktus békés megoldásáért.

Mindent megtettünk és megteszünk a vérontás és az erőszak elkerüléséért, az emberi jogok védelméért. Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb" - fogalmazott a volt kormányfő. A veszély valóban fennáll, így látják ezt az uniós politikai vezetők, de Moszkva is.

A Kelet-Nyugat ellentét erősödik, megyei népi radák alakultak, amelyek átvették a helyi kormányzást, a Krímben Kis-Oroszországot kiáltanának ki, a nyugati régióban fekvő Lvivben fegyveres gárda alakult. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Stefan Füle uniós bővítési biztos visszatért Kijevbe, Catherine Ashton uniós külügyi és biztonságpolitikai főbiztos két nappal előrehozva tervezett látogatását, először Brüsszelben Vlagymir Putyinnal tárgyalt, majd Kijevbe repült.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 21:34

Kijevi kompromisszum

Publikálás dátuma
2014.01.29. 06:36
Gumiabroncsokból építettek barikádot a kijevi tüntetők FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Viktor Janukovics ukrán államfő elfogadta Mikola Azarov kormányfő és kabinetje lemondását. Az új kormány vélhetően egy hét alatt feláll, az ukrán médiában két lehetséges miniszterelnök jelölt neve merült fel – Szerhij Arbuzové, aki az Azarov-kabinet miniszterelnök-helyettese volt, illetve Petro Porosenko független ellenzéki képviselőé. Brüsszelben a fagyos hangulatú EU-Oroszország csúcstalálkozón az ukrán válság volt a fő téma.

Nem vezettek be szükségállapotot Ukrajnában a tegnapi rendkívüli parlamenti ülésen. A tanácskozás kezdetén Mikola Azarov ukrán miniszterelnök benyújtotta lemondását, majd miután az ellenzék jelezte, hogy a kormányfő menesztése nem elegendő, a teljes kabinet lemondott. Janukovics elnök elfogadta a lemondást. Az eddigi miniszterelnök-helyettes, Szerhij Arbuzov vezetésével ügyvezető kabinet marad, míg fel nem áll az új kormány.

Hogy ki vezeti az elkövetkezőkben Ukrajnát, nem tudni, de úgy tűnik, az ellenzék ragaszkodik álláspontjához és továbbra sem kíván „felelősséget vállani az ország katasztrofális állapotáért". Arszenyij Jacenyjuk, Julija Timosenko pártjának, a Batykivscsinának az elnöke ezzel az érvvel utasította vissza a számára felajánlott kormányfői tisztséget. Vitalij Klicsko, az UDAR elnöke  Azarov lemondása után úgy nyilatkozott, nem látja saját helyét az új kormányban.

A radikális ellenzéki párt, a Svoboda elnöke, Oleg Tahnyibok szerint egy hét alatt felállhat az új kabinet. Összetételéről egyelőre senki sem nyilatkozott, de az ukrán nemzeti hírügynökség honlapja, az unn.ua.com portál szerint két jelölt kerülhet szóba, mindkettő reformernek, Európai integráció pártinak számít. Mindenekelőtt Arbuzov, aki Azarov helyettese volt a most lemondott kabinetben.

Ő Janukovics államfőhöz közeli, a kormánypárt reform köreihez tartozó politikus. Ukrán elemzők esélyesebbnek tartják a független képviselőt, Petro Porosenkót, mert neki nagyobb esélye van maga mögé állítani mind az ellenzéket, mind a kormányzó Régiók Pártját.

Porosenko elkötelezett híve az EU-integrációnak, személye garancia lehet a társulási tárgyalások újrakezdésére, állítják az elemzők. Facebook oldalán Porosenko úgy fogalmazott: az új kormánynak fel kell vállalnia a kötelezettségeket és a közeljövőben a társulási egyezmény aláírására kell fókuszálnia. Esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a politikai kompromisszumot a lakosság is elfogadja.

A rendkívüli parlamenti ülésen, amelyen részt vett Ukrajna három korábbi államfője - Leonyid Kucsma, Leonyid Kravcsuk és Viktor Juscsenko - is, a képviselők nagy többséggel eltörölték a január 16-án hozott, a gyülekezési szabadságot korlátozó törvényeket, amelyek a tüntetések eldurvulásának egyik legfőbb okát képezték. A törvénycsomagot a nyugat is hevesen bírálta, több uniós politikus szólította fel a kijevi rezsimet azok törlésére.

Terítékre került az amnesztiatörvény is, amely a zavargások során letartóztatott tüntetőket mentesítené, de az csak abban az esetben lép életben, ha a demonstrálók felszabadítják az elfoglalt kormányzati épületeket és közutakat. Azarov lemondásakor úgy érvelt, hogy a válság Ukrajna gazdasági és társadalmi életét is fenyegeti. „A kormány mindent megtett a konfliktus békés megoldásáért.

Mindent megtettünk és megteszünk a vérontás és az erőszak elkerüléséért, az emberi jogok védelméért. Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb" - fogalmazott a volt kormányfő. A veszély valóban fennáll, így látják ezt az uniós politikai vezetők, de Moszkva is.

A Kelet-Nyugat ellentét erősödik, megyei népi radák alakultak, amelyek átvették a helyi kormányzást, a Krímben Kis-Oroszországot kiáltanának ki, a nyugati régióban fekvő Lvivben fegyveres gárda alakult. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Stefan Füle uniós bővítési biztos visszatért Kijevbe, Catherine Ashton uniós külügyi és biztonságpolitikai főbiztos két nappal előrehozva tervezett látogatását, először Brüsszelben Vlagymir Putyinnal tárgyalt, majd Kijevbe repült.

Szerző
Frissítve: 2014.01.28. 21:34