Magyar történelemhamisításról írnak

A bűn beismerése és áldozati szerep címmel jelentetett meg cikket a magyarországi emlékművitáról a Neue Zürcher Zeitung. A lap megjegyzi, hogy bár Áder János köztársasági elnök első ízben elismerte, hogy a magyar állam is felelős volt a deportálásokért, a náci megszállásra emlékező építendő emlékmű ezzel szemben éppen Magyarország áldozati szerepét hangsúlyozza.

A lap megjegyzi, Áder elismerte, hogy a magyar hatóságok együttműködtek a nácikkal. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ nagykövete pedig múlt héten bocsánatot kért Budapest nevében a második világháborúban elkövetett rémtettek miatt. Ezzel messzebbre ment, mint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki tavaly októberben szintén elismerte Magyarország felelősségét a holokausztért.

Az NZZ megjegyzi, hogy 1944 áprilisát követően körülbelül 600 ezer zsidó származású magyart deportáltak. S hozzáteszi, hogy a magyar kormány múlttal való szembenézését kettősség jellemzi. Utal arra, hogy a kabinet decemberben nagy sietség közepette fogadta el azt a javaslatot, mely szerint hét méternél is magasabb emlékművet építenek a Szabadság térre a náci megszállás közelgő hetvenedik évfordulója alkalmából.

Az NZZ megjegyzi, a terv nemcsak a Mazsihiszt és az ellenzéki szocialistákat háborította fel, hanem 26 történész is tiltakozott a történelemhamisítás ellen. A svájci lap Ungváry Krisztián történészt idézi, aki szerint figyelmen kívül hagyják a történelmi tényeket, s olyan történelemhamisítás történhet, mint amilyen a Kádár-rezsim idején volt jellemző.

Mint a lap írja, mindez azt mutatja, hogy átpolitizálja a magyar kormány a történelmet. Közvetetten ugyanis mindezzel a kormány arra utal, Magyarországot nem terheli felelősség az akkori események miatt. Orbán ráadásul a választási kampányban rendre azt állítja, négy évvel ezelőtti választási győzelme és az alkotmánymódosítás „a magyar nép végső felszabadítását jelenti”. A lap azt is közölte, az emlékmű felállításáról semmiféle konzultáció sem zajlott, ami a budapesti német nagykövetség bírálatot is kiváltotta.

Szerző

Ötmillió dollárt adományoz a Notre-Dame újjáépítésére a Disney

Publikálás dátuma
2019.04.18 14:48

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
A Walt Disney vállalat ötmillió dollárt (1,4 milliárd forintot) adományoz a tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame újjáépítésére. A Disney szerdán jelentette be, hogy csatlakozik a nemzetközi adományokhoz, amelynek segítségével elkezdődhet a székesegyház újjáépítése.  „A Notre-Dame a remény és a szépség világítótornya, amely évszázadokig testesítette meg Párizs szívét és Franciaország lelkét ihletadó és elismert művészete és építészete révén, amelynek örökös helye van az emberiség történetében” – fogalmazott Bob Iger, a vállalat főnöke Twitter-üzenetében.  Iger hozzáfűzte, hogy a 
Disney együtt érez barátaival, és felajánlja szívből jövő támogatását a pótolhatatlan mestermű helyreállításában.
A filmvállalat számos más adományozóhoz csatlakozott: az Apple vezetője, Tim Cook kedden jelentette be, hogy vállalata adománnyal támogatja az újjáépítést, bár azt nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora összeggel. Franciaország leggazdagabb családjai közül szintén többen tettek felajánlásokat az újjáépítés finanszírozására, az adományok szerdán már 900 millió dollárra (256 milliárd forintra) rúgtak a francia kulturális miniszter közleménye szerint.  
A Disney stúdióban 1996-ban készült el A notre-dame-i toronyőr című animációs film Victor Hugo regénye nyomán.
Egy Quasimodót ábrázoló Disney-rajz, amelyen a toronyőr átöleli a Notre-Dame-ot, a tüzet követően bejárta az online közösségi médiát.

Élve megégettek egy bangladesi lányt, aki zaklatással vádolta iskolaigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.04.18 11:54
Tüntetők Nuszrat gyilkosainak felelősségre vonását követelik Dakkában
Fotó: AFP/ STR
Élve felgyújtották a diáklányt, aki nem volt hajlandó visszavonni vallomását arról, hogy intézményvezető irodájában szexuálisan molesztálta.
Diáktársai petróleummal leöntöttek és felgyújtottak egy bangladesi lányt, mert szexuális zaklatással vádolta meg az iskolaigazgatót. Nuszrat Dzsahan Rafi belehalt égési sérüléseibe - számolt a BBC. A 19 éves lány egy Feni nevű kisvárosban élt, és egy helyi muszlim oktatási intézményben, medreszében tanult. Március 27-én az igazgató behívatta irodájába, és fogdosni kezdte. A lány kiszaladt a szobából, mielőtt még jobban elfajulhatott volna a helyzet.  
A bangladesi nők az erős társadalmi és családi nyomás hatására általában inkább hallgatnak a hasonló ügyekről.
Nuszrat azonban családja támogatásával még aznap a rendőrséghez fordult. Egy rendőr filmre vette a zaklatott lány vallomását, amelyet nem nagy ügynek nevezett. Az igazgatót végül őrizetbe vették, de a helyiek - politikusokat is beleértve - tüntetésen követelték szabadon engedését.   Április 6-án Nuszrat záróvizsgázni indult iskolájába. Vallomása szerint egy diáktársnője felhívta az iskola tetejére azzal az ürüggyel, hogy egyik barátját megverték. Amikor a lány felért, négy-öt burkába öltözött társa körbefogta, és azt követelte tőle, hogy vonja vissza feljelentését. Nuszrat megtagadta ezt, mire leöntötték petróleummal, és felgyújtották.
Eredetileg öngyilkosságnak akarták álcázni, de a lány túlélte, és vallomást tudott tenni.
Nuszrat testének 80 százaléka megégett. A helyi orvosok Dakkába szállíttatták, hogy megfelelő ellátást kapjon, azonban április 10-én meghalt. Temetésén ezrek jelentek meg.
Nuszrat halála tüntetésekhez vezetett, és ezrek adtak hangot dühüknek a közösségi oldalakon.
A rendőrség 15 embert vett őrizetbe az ügyben. Az iskolaigazgató továbbra is őrizetben van, a lányt filmre vevő rendőrtisztet pedig áthelyezték. Sejk Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök azt ígérte Nuszrat családjának, hogy a lány meggyilkolásáért felelős összes embert bíróság elé állítják. A Banglades Mahila Parisad nevű jogvédő csoport szerint 
2018-ban 940 esetben követtek el nemi erőszakot az ázsiai országban.
Kutatók úgy vélik, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. 2009-ben a bangladesi legfelsőbb bíróság elfogadott egy rendeletet, amely szexuális zaklatási ügyekkel foglalkozó irodák létrehozását javasolja az oktatási intézményekben, ahová a diákok benyújthatnák panaszaikat. Azonban egyelőre csak kevés iskola valósította meg a kezdeményezést.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 12:03