Magyar történelemhamisításról írnak

A bűn beismerése és áldozati szerep címmel jelentetett meg cikket a magyarországi emlékművitáról a Neue Zürcher Zeitung. A lap megjegyzi, hogy bár Áder János köztársasági elnök első ízben elismerte, hogy a magyar állam is felelős volt a deportálásokért, a náci megszállásra emlékező építendő emlékmű ezzel szemben éppen Magyarország áldozati szerepét hangsúlyozza.

A lap megjegyzi, Áder elismerte, hogy a magyar hatóságok együttműködtek a nácikkal. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ nagykövete pedig múlt héten bocsánatot kért Budapest nevében a második világháborúban elkövetett rémtettek miatt. Ezzel messzebbre ment, mint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki tavaly októberben szintén elismerte Magyarország felelősségét a holokausztért.

Az NZZ megjegyzi, hogy 1944 áprilisát követően körülbelül 600 ezer zsidó származású magyart deportáltak. S hozzáteszi, hogy a magyar kormány múlttal való szembenézését kettősség jellemzi. Utal arra, hogy a kabinet decemberben nagy sietség közepette fogadta el azt a javaslatot, mely szerint hét méternél is magasabb emlékművet építenek a Szabadság térre a náci megszállás közelgő hetvenedik évfordulója alkalmából.

Az NZZ megjegyzi, a terv nemcsak a Mazsihiszt és az ellenzéki szocialistákat háborította fel, hanem 26 történész is tiltakozott a történelemhamisítás ellen. A svájci lap Ungváry Krisztián történészt idézi, aki szerint figyelmen kívül hagyják a történelmi tényeket, s olyan történelemhamisítás történhet, mint amilyen a Kádár-rezsim idején volt jellemző.

Mint a lap írja, mindez azt mutatja, hogy átpolitizálja a magyar kormány a történelmet. Közvetetten ugyanis mindezzel a kormány arra utal, Magyarországot nem terheli felelősség az akkori események miatt. Orbán ráadásul a választási kampányban rendre azt állítja, négy évvel ezelőtti választási győzelme és az alkotmánymódosítás „a magyar nép végső felszabadítását jelenti”. A lap azt is közölte, az emlékmű felállításáról semmiféle konzultáció sem zajlott, ami a budapesti német nagykövetség bírálatot is kiváltotta.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27