Magyar történelemhamisításról írnak

A bűn beismerése és áldozati szerep címmel jelentetett meg cikket a magyarországi emlékművitáról a Neue Zürcher Zeitung. A lap megjegyzi, hogy bár Áder János köztársasági elnök első ízben elismerte, hogy a magyar állam is felelős volt a deportálásokért, a náci megszállásra emlékező építendő emlékmű ezzel szemben éppen Magyarország áldozati szerepét hangsúlyozza.

A lap megjegyzi, Áder elismerte, hogy a magyar hatóságok együttműködtek a nácikkal. Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ nagykövete pedig múlt héten bocsánatot kért Budapest nevében a második világháborúban elkövetett rémtettek miatt. Ezzel messzebbre ment, mint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki tavaly októberben szintén elismerte Magyarország felelősségét a holokausztért.

Az NZZ megjegyzi, hogy 1944 áprilisát követően körülbelül 600 ezer zsidó származású magyart deportáltak. S hozzáteszi, hogy a magyar kormány múlttal való szembenézését kettősség jellemzi. Utal arra, hogy a kabinet decemberben nagy sietség közepette fogadta el azt a javaslatot, mely szerint hét méternél is magasabb emlékművet építenek a Szabadság térre a náci megszállás közelgő hetvenedik évfordulója alkalmából.

Az NZZ megjegyzi, a terv nemcsak a Mazsihiszt és az ellenzéki szocialistákat háborította fel, hanem 26 történész is tiltakozott a történelemhamisítás ellen. A svájci lap Ungváry Krisztián történészt idézi, aki szerint figyelmen kívül hagyják a történelmi tényeket, s olyan történelemhamisítás történhet, mint amilyen a Kádár-rezsim idején volt jellemző.

Mint a lap írja, mindez azt mutatja, hogy átpolitizálja a magyar kormány a történelmet. Közvetetten ugyanis mindezzel a kormány arra utal, Magyarországot nem terheli felelősség az akkori események miatt. Orbán ráadásul a választási kampányban rendre azt állítja, négy évvel ezelőtti választási győzelme és az alkotmánymódosítás „a magyar nép végső felszabadítását jelenti”. A lap azt is közölte, az emlékmű felállításáról semmiféle konzultáció sem zajlott, ami a budapesti német nagykövetség bírálatot is kiváltotta.

Szerző

Amerikai újságírót utasítottak ki Kínából

El kell hagynia Kínát a New York Times újságírójának minden bizonnyal amiatt, mert tavaly az egész világot bejárt cikket írt a kommunista vezetők gyanús meggazdagodásáról. Bár az amerikai kormányzat is közbelépett Austin Ramzy érdekében, el kell hagynia Pekinget, mert a helyi hatóóságok nem hosszabbították meg vízumát. A 39 éves tudósító Pekingből Tajvanra repült.

Diplomaták úgy vélik, a kormányzat bosszút állt az újságírón cikksorozataiért. Elsősorban az az írása verhette ki a biztosítékot a kommunista vezetőknél, amelyben részletesen beszámolt arról, hogyan gazdagodott meg Ven Csia-pao volt miniszterelnök családja. Bár a cikket hamar elérhetetlenné tették Kínában, a vezetést mégis rendkívül kínosan érintette az ügy, hiszen Hszi Csin-ping elnök, pártfőtitkár rendre a korrupció elleni harcot nevezi meg a legfontosabb feladatnak.

Egy éve egyébként a New York Times egy másik újságírójának, Chris Buckleynak is távoznia kellett Kínából, miután az ő tartózkodási engedélyét sem hosszabbították meg. A Kínába akkreditált újságírók érdekvédelmi szervezete sajnálkozását fejezte ki az újságíró kiutasítása kapcsán.

Szerző

Az elnöki szerető botránya: Könyvben tálalhat ki a kirúgott first lady

Könyvet írhat a Francois Hollande francia elnökkel folytatott kapcsolatáról Valérie Trierweiler. Az államfő múlt szombaton rövid és teljesen érzelemmentes kommünikében jelentette be a szakítást párjától azt követően, hogy a sajtó kiderítette, egy színésznővel csalta meg az újságírónőt.

A volt first lady a Le Parisiennek elmondta, sokkal inkább csalódottságot érez az elmúlt hetek eseményei kapcsán, mint sem dühöt. Trierweiler az elmúlt napokban Indiában vett részt látogatáson, s beteg, elesett gyermekekkel találkozott. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy indiai útja „a szabadságba” való visszatérése volt, s maga mögött tudhatta „a politika álságos világát”.

Francois Hollande-t számos bírálat érte amiatt, hogy a megbánás vagy az együttérzés legcsekélyebb jelét sem mutatta múlt szombaton, amikor bejelentette a szakítást. "Nem válást, hiszen nem voltak összeházasodva”.

Szakértők szerint az elnök elvesztheti a nők rokonszenvét. Trierweiler ismét Hollande elnökké választását okolta kapcsolatuk megromlásáért. A szakítást bejelentő kommünikét pedig így kommentálta: „18 szóból állt. Elnökségének minden hónapjára jutott egy szó”. Hozzátette, nem tartja kizártnak, hogy könyvben is leírja tapasztalatait az elmúlt hetek-hónapok eseményeiről.

Szerző