Orbán-kormány;EU;energia;

2014-02-01 06:22:00

Orbán energiát ad Európának

A miniszterelnök tegnap két fellépésén is az európai politikus szerepében jelent meg. Szokásos péntek reggeli szózatában, amelyet az állami rádióban intézett a hallgatósághoz elsősorban az energiaárakról beszélt. Nemcsak a lakosság, hanem az ipari fogyasztók számára is nonprofittá kell tenni az energiaszektort - mondta. Az európai jegybankelnökök budapesti konferenciáján szintén szóba került az energetika is, de itt már komplett programot adott az Európai Unió (EU) számára.

Ahogy már megszokhattuk, ha gazdasági kérdésekről van szó, Orbán Viktor most is meghökkentően eklektikus, különféle gazdaságfilozófiai irányultságú nézeteket egyesítő megoldásokat javasolt. Sőt, egyik szava homlokegyenesen áll szemben a másikkal.

Miközben a szabadkereskedelem híveként lép föl az EU és az Egyesült Államok között, miközben az USA liberális, piacpárti megoldásait preferálja az európai, szociálisabb hozzáállása helyett, az energetikában károsnak véli a piacot, sőt a profit teljes kiiktatását követeli. Miközben Brüsszel ismét a harc, ezúttal a rezsiharc színtere, vagyis az ellenség, a magyar kormányfő hasznos tanácsokkal, a magyar példával akarja segíteni. Miközben az eurózóna államait szoros fiskális unióra akarja szorítani, a közös pénzt még nem használó tagállamoknak teljes szabadságot követel.

Orbán Viktor időről időre kiáll, és előadja, mit kellene tennie az EU-nak, ezen tehát már nem lehet meglepődni - mondta a Népszava kérdésére Kis Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője úgy véli, az ilyen megszólalások egyik feladata a belpolitikai döntések utólagos igazolása, másrészt az is cél, hogy a kormányzat számára kellő mozgásteret biztosítson.
Orbán két tételt fogalmazott meg: A fejlődéshez olcsó energia kell, és ezt nonprofit módon kell előállítani. Az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb az energia, mint Európában, és jóval olcsóbb Oroszországban, Indiában és sok más feltörekvő országban is - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban.

Az USA maga is jelentős energiatermelő, a nem hagyományos szénhidrogéneknek köszönhetően az évtized végére újra önellátó lesz, ahogy a második világháború előtt volt - mondta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Ez pedig lenyomja a belső árakat. Ezen kívül Amerikában kevésbé tartanak a globális fölmelegedéstől, nem áldoznak annyit a megújuló energiákra (Európában ennek költsége is az energiaárakat növeli), sőt, az erős szénhidrogén-lobbi eléri, hogy kevesebb költség rakódjon az árakra. Nem utolsó sorban az adó is kisebb ott, az üzemanyagoknál ez közismert, de például Magyarországon a gáz és az elektromos energia 27 százalékos áfakulcsára vagy az élőmunkára kivetett közterhekre is gondolhatunk.

A két kontinens közötti energiaár-különbség egy jelentős részét el kell fogadni adottságként. A szintén energiaszegény japánban például még az európainál is magasabb az árszint - mutatott rá Hegedűs Miklós. Az értelmes gazdaságpolitika alkalmazkodik az ilyen adottsághoz, energiaintenzív ágazatok helyett hozzáadottérték-intenzív területekre kell alapoznunk az exportunkat. Mindazonáltal az EU-ban is felerősödtek az aggodalmak az árak miatt, a környezetvédelmi lelkesedésben máris megfigyelhető bizonyos fékeződés - mondta Hegedűs Miklós.

Orbán Viktor viszont a profitot iktatná ki az ágazatból, bár ennek megvalósítása erősen kérdéses. A vállalkozások nyereségének betiltása teljességgel ellentétes a piacgazdasággal, így az EU alapelveivel is. Az már kiderült, hogy a Fidesz ezt államosítással képzeli el, hiszen a befektetők majd “önként kivonulnak”, ha egyébként sem realizálhatnak profitot. De mi van, ha nem mennek? - teszi föl a kérdést Kis Ambrus. - Ha nem adják egy euróért a kezükben lévő cégeket, ahogy osztrák tulajdonosa sem adta a Raiffeisent. Az államosítás ellentmondana a befektetésvédelmi egyezményeknek, és akár bíróságon is támadható lenne.

A Policy Agenda vezető elemzője ezért úgy véli, korántsem olyan biztos, hogy annyira komolyan gondolja a profittalanítást és az államosítást a kormány. Eddig mindenesetre nem sok eredmény látszik ezen a téren, és a politikusok a választások előttre már nem is ígérnek semmit, a későbbi forgatókönyv is bizonytalan. Ha gazdaságilag nincs is átgondolva a nonprofit energia jelszava, politikai haszna világos: hitelesíti a négyéves ciklus fideszes csodafegyverét, a rezsicsökkentést, és immár sokadszor találja meg az ellenséget Brüsszelben és a multikban.

Orbán EU-nak ajánlott hat pontja közül az utolsó tűzi ki az olcsóbb energiát Európa számára. Az ezt megelőző arra buzdít, hogy béküljünk ki Oroszországgal, mert fontos energia- és nyersanyagforrás. Itt nem nehéz felfedezni a paksi paktum utólagos igazolásának kísérletét - véli Kis Ambrus. A 3. pont a balkáni irányú terjeszkedést javasolja az uniónak, Magyarország geopolitikai helyzetében logikus ez az irány, az azonban más kérdés, hogy jelenleg az EU-ban finoman szólva nem prioritás a gyors bővítés.

Érdekesebb kérdés, hogy került be 4. pontnak az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás követelése, miközben kormánypárti politikusok épp az Egyesült Államok kemény megleckéztetésével vannak elfoglalva a lehallgatási botrány ürügyén, de bizonyára a leendő budapesti nagykövet meghallgatásán elhangzó bírálatokért törlesztve.
A miniszterelnök első két pontja között érdekes ellentmondás feszül. A második az eurózónán kívüli országoknak szabadságot követel, nekik ne írjon semmit elő az EU. Orbán ezzel saját mozgásterét akarja növelni - mondta Kis Ambrus.

Az első pont ezzel ellentétes: az euróországoknak le kell mondaniuk nemzeti szuverenitásuk nagy részéről, mert a közös pénzhez szigorúan egyeztetett költségvetés, adórendszer és szociálpolitika kell. Az elemző ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy többször megjelentek már olyan találgatások, hogy egyfajta alku született a német és a magyar kormány között, Orbánék támogatják a németeknek fontos fiskális integrációt az eurózónában, cserében Németország visszafogottabban bírálja az Orbán-kormányt.