Ahogy már megszokhattuk, ha gazdasági kérdésekről van szó, Orbán Viktor most is meghökkentően eklektikus, különféle gazdaságfilozófiai irányultságú nézeteket egyesítő megoldásokat javasolt. Sőt, egyik szava homlokegyenesen áll szemben a másikkal.
Miközben a szabadkereskedelem híveként lép föl az EU és az Egyesült Államok között, miközben az USA liberális, piacpárti megoldásait preferálja az európai, szociálisabb hozzáállása helyett, az energetikában károsnak véli a piacot, sőt a profit teljes kiiktatását követeli. Miközben Brüsszel ismét a harc, ezúttal a rezsiharc színtere, vagyis az ellenség, a magyar kormányfő hasznos tanácsokkal, a magyar példával akarja segíteni. Miközben az eurózóna államait szoros fiskális unióra akarja szorítani, a közös pénzt még nem használó tagállamoknak teljes szabadságot követel.
Orbán Viktor időről időre kiáll, és előadja, mit kellene tennie az EU-nak, ezen tehát már nem lehet meglepődni - mondta a Népszava kérdésére Kis Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője úgy véli, az ilyen megszólalások egyik feladata a belpolitikai döntések utólagos igazolása, másrészt az is cél, hogy a kormányzat számára kellő mozgásteret biztosítson.
Orbán két tételt fogalmazott meg: A fejlődéshez olcsó energia kell, és ezt nonprofit módon kell előállítani. Az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb az energia, mint Európában, és jóval olcsóbb Oroszországban, Indiában és sok más feltörekvő országban is - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban.
Az USA maga is jelentős energiatermelő, a nem hagyományos szénhidrogéneknek köszönhetően az évtized végére újra önellátó lesz, ahogy a második világháború előtt volt - mondta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Ez pedig lenyomja a belső árakat. Ezen kívül Amerikában kevésbé tartanak a globális fölmelegedéstől, nem áldoznak annyit a megújuló energiákra (Európában ennek költsége is az energiaárakat növeli), sőt, az erős szénhidrogén-lobbi eléri, hogy kevesebb költség rakódjon az árakra. Nem utolsó sorban az adó is kisebb ott, az üzemanyagoknál ez közismert, de például Magyarországon a gáz és az elektromos energia 27 százalékos áfakulcsára vagy az élőmunkára kivetett közterhekre is gondolhatunk.
A két kontinens közötti energiaár-különbség egy jelentős részét el kell fogadni adottságként. A szintén energiaszegény japánban például még az európainál is magasabb az árszint - mutatott rá Hegedűs Miklós. Az értelmes gazdaságpolitika alkalmazkodik az ilyen adottsághoz, energiaintenzív ágazatok helyett hozzáadottérték-intenzív területekre kell alapoznunk az exportunkat. Mindazonáltal az EU-ban is felerősödtek az aggodalmak az árak miatt, a környezetvédelmi lelkesedésben máris megfigyelhető bizonyos fékeződés - mondta Hegedűs Miklós.
Orbán Viktor viszont a profitot iktatná ki az ágazatból, bár ennek megvalósítása erősen kérdéses. A vállalkozások nyereségének betiltása teljességgel ellentétes a piacgazdasággal, így az EU alapelveivel is. Az már kiderült, hogy a Fidesz ezt államosítással képzeli el, hiszen a befektetők majd “önként kivonulnak”, ha egyébként sem realizálhatnak profitot. De mi van, ha nem mennek? - teszi föl a kérdést Kis Ambrus. - Ha nem adják egy euróért a kezükben lévő cégeket, ahogy osztrák tulajdonosa sem adta a Raiffeisent. Az államosítás ellentmondana a befektetésvédelmi egyezményeknek, és akár bíróságon is támadható lenne.
A Policy Agenda vezető elemzője ezért úgy véli, korántsem olyan biztos, hogy annyira komolyan gondolja a profittalanítást és az államosítást a kormány. Eddig mindenesetre nem sok eredmény látszik ezen a téren, és a politikusok a választások előttre már nem is ígérnek semmit, a későbbi forgatókönyv is bizonytalan. Ha gazdaságilag nincs is átgondolva a nonprofit energia jelszava, politikai haszna világos: hitelesíti a négyéves ciklus fideszes csodafegyverét, a rezsicsökkentést, és immár sokadszor találja meg az ellenséget Brüsszelben és a multikban.
Orbán EU-nak ajánlott hat pontja közül az utolsó tűzi ki az olcsóbb energiát Európa számára. Az ezt megelőző arra buzdít, hogy béküljünk ki Oroszországgal, mert fontos energia- és nyersanyagforrás. Itt nem nehéz felfedezni a paksi paktum utólagos igazolásának kísérletét - véli Kis Ambrus. A 3. pont a balkáni irányú terjeszkedést javasolja az uniónak, Magyarország geopolitikai helyzetében logikus ez az irány, az azonban más kérdés, hogy jelenleg az EU-ban finoman szólva nem prioritás a gyors bővítés.
Érdekesebb kérdés, hogy került be 4. pontnak az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás követelése, miközben kormánypárti politikusok épp az Egyesült Államok kemény megleckéztetésével vannak elfoglalva a lehallgatási botrány ürügyén, de bizonyára a leendő budapesti nagykövet meghallgatásán elhangzó bírálatokért törlesztve.
A miniszterelnök első két pontja között érdekes ellentmondás feszül. A második az eurózónán kívüli országoknak szabadságot követel, nekik ne írjon semmit elő az EU. Orbán ezzel saját mozgásterét akarja növelni - mondta Kis Ambrus.
Az első pont ezzel ellentétes: az euróországoknak le kell mondaniuk nemzeti szuverenitásuk nagy részéről, mert a közös pénzhez szigorúan egyeztetett költségvetés, adórendszer és szociálpolitika kell. Az elemző ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy többször megjelentek már olyan találgatások, hogy egyfajta alku született a német és a magyar kormány között, Orbánék támogatják a németeknek fontos fiskális integrációt az eurózónában, cserében Németország visszafogottabban bírálja az Orbán-kormányt.