A parlament októberben megszavazott programjának célja, hogy a lakosság inkább lejben, mintsem euróban vegyen föl hitelt. A közös valuta árfolyammozgásai akár drasztikusan is megváltoztathatnák az euróhitelek esetében a törlesztőrészletek értékét, ezért az állami garanciát az euróhitelekre nem is lehet igénybe venni.
A hitelfelvétel Romániában a nemzetközi átlagnál is súlyosabb kockázatokat jelent a bankrendszer számára, amit a Világbank adatai is igazolnak. A román volt a világ hatodik legbizonytalanabb hitelpiaca 2012-ben, ahol a nem teljesítő hitelek aránya 22 százalék volt.
Romániában az eladott lakások átlagos négyzetméterára 280 ezer forint körül mozgott 2013 végén, ez öt év alatt több mint 50 százalékos esést jelent. Így érthető, hogy ilyen árak mellett is óriási kereslet mutatkozik a kisebb alapterületű lakások iránt.
A román irányváltás a törlesztőrészletek váratlan, és belföldről kontrollálhatatlan növekedését védené ki, a magyar lakásvásárlók százezreinek ugyanez okozott megfizethetetlen költségeket.
Magyarországon a hitelfelvételek dinamikája 2008-ban lódult meg, épp a világgazdasági válság kibontakozása idején. A magyar fizetőeszköz drámai leértékelődése mellett Romániát ebben az évben mindössze 12 százalékos árfolyamváltozás érte, ám ez is jelentős többletterhet jelentett azoknak, akik euróban adósodtak el.
A Bloomberg összefoglalója arra a regionális hullámra is fölhívja a figyelmet, hogy a román intézkedést a magyar és a lengyel kormány lépései ihlették. Orbán Viktor 2010-es árfolyamgátja után Lengyelország is korlátozásokat vezetett be. Varsó csak azok számára engedélyezi az euróhitelek felvételét, akik a fizetésüket is euróban kapják.