A tanulmány szerint 2009 után első ízben 2014-ben ismételten növekednek a katonai kiadások a világban. A globális katonai egyensúly egyre inkább felbomlik olyannyira, hogy a keleti országok a védelmi kiadások tekintetében 2021-ben megelőzhetik a NATO-t. Kína 2015-ben már többet költ fegyverekre és páncélosokra, mint Nagy-Britannia, Franciaország és Németország együttvéve.
Ha összeadjuk Kína és Oroszország védelmi kiadásait, akkor megállapíthatjuk, hogy a két ország jövőre a teljes Európai Uniót megelőzi. A dokumentum azonban rámutat arra is, hogy a Nyugatnak egyelőre nem kell aggódnia, hiszen Ázsia hadiipara legfeljebb évtizedek múltán válhat igazi konkurenciává.
Craig Caffrey, az IHS elemzője a dokumentum bemutatásakor elmondta, Oroszország, Kína, India, Szaúd-Arábia és Omán rohamtempóban fejleszti hadiiparát. Rijád például az eltelt tíz év alatt megháromszorozta a katonai büdzsét.
Csak 2013-ban a növekedés 19 százalékos volt. Omán 2011-hez viszonyítva 115 százalékkal emelte azt. Az ország 2013-ban 9,2 milliárd dollárt költött fegyverekre és páncélosokra. Idén szintén növeli a kiadásokat Ausztrália, Dél-Korea és Japán.
Az ázsiai növekedés kapóra jön a nyugati hadiipari cégeknek, amelyek egyre inkább az ázsiai megrendelésekre állnak át a nyugatiak helyett. Becslések szerint 2020-ban a világ katonai kiadásainak 28 százaléka esik majd Ázsiára.
Az emelkedés fő oka: Kína hadi dominanciára törekszik, s jelentősen ki akarja terjeszteni befolyását az ázsiai szigetvilágban. Az utóbbi években ismét igen feszültté vált Kína és Japán viszonya a Szenkaku-szigetek hovatartozása miatt.
