Némi késéssel ugyan, de megtartotta előadását Ed Parsons, a Google térinformatikai szakértője Budapesten. Mint a szervező, a Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudomány és környezetpolitika tanszékének vezetője megjegyezte, úgy tűnik, még az elektronikai óriás szakemberein is van, ami kifog, így épp egy zárt előadóterem, vagy egy hibás kábel.
Az első térképek még kormány és hivatali megrendelésre érkeztek, a kartográfia és a technológia az elmúlt évtizedben radikálisan megváltozott - jelentette ki Ed Parsons. Mint magyarázza, mára - főként a számítástechnikai eszközök, és az okostelefonok elterjedése miatt - a digitális térképek mindenki számára elérhetővé váltak.
A magunknál hordozott kütyük a beépített helymeghatározó (GPS) által be tudják mérni, pontosan hol tartózkodunk, milyen adatokat adtunk meg korábban, milyen az érdeklődési körünk, s így maga a térképen való keresés is “okos” (smart) megoldásokat kínál. Minden egyes Google kereséshez rögtön geográfiai adatok is párosulnak a háttérben, így azt a releváns információt kapjuk, amely helyben és időben a legmegfelelőbb. “Mert minden van valahol” - mondja a térinformatikai szakértő mosolyogva.
Az étteremtől a kapuig
A történeti és technológia változást egy mindennapos eseten, egy pizzarendelésen keresztül ábrázolja. Tíz évvel ezelőtt a mai Google Térkép Google Local néven futott, a keresőbox két részre volt osztva aszerint, hogy mit és hol keresünk. Az akkor még a vállalat dolgozói, és partnerei számára kidolgozott alkalmazás csak szeparáltan tudott keresni egy bizonyos dolgot, és helyet.
Egy évtized múltán ezen háttérinformációk már a tudtunk nélkül tárolódnak el, egy keresés sokkal részletgazdagabb találatokat eredményez: címmel, térképpel ellátott éttermek, bárok, múzeumokat láthatóak, fényképekkel, ismertetőkkel tarkítva. Kereséseink személyesebbé és személyreszabhatóvá váltak, fejti ki Parsons, a találatok osztályozása során belekalkulálják a helyzetünk mellett, hogy korábban milyen éttermekben jártunk, a barátaink milyen helyeken voltak, miket kedvelünk, azt, hogy gyalog, autóval vagy tömegközlekedéssel szeretnénk megközelíteni a helyszínt. Sőt, magát a térképet is kedvünk szerint alakíthatjuk, hogy csak bizonyos intézményeket, csak éttermeket, pizzázókat, vagy múzeumokat mutasson. Dinamikus lett a nézet is - teszi hozzá a szakember.
Mint megtudom, havonta egy milliárd keresést végeznek a térképen, több mint egymillió portál található meg a Google térképén, a honlapok tulajdonosai nem csak megosztani tudják elérhetőségüket, a térképnézetet a weboldalba is beépíthetik. Ha az Egyesült Államokban rendelünk pizzát, magyarázza Parsons, amint befut a hívás az étterem központjába, már látják az illető pontos helyzetét, s azt, milyen a közlekedés az odavezető úton, így a rendelőnek is pontos információval szolgálhatnak arról, mennyi idő lesz az elkészítéssel együtt az étel kiszállítása.
Kereshetünk, felfedezhetünk
A térképet kétféle módon használhatjuk: keresünk bizonyos helye(ke)t, vagy egyszerűen csak felfedezhetjük vele a világot. Sokan ismerik az Apollo-11 történetét, annál kevesebben az Apollo-8 legénységének bátor útját, akik a tervekkel ellentétben korábban, 1968 decemberében indultak útnak, hogy még a szovjetek előtt megkerülhessék a Holdat. “Két héttel sikerült őket beelőzni” - szögezi le Parsons.
Az általuk készített felvételek alapján ismerhettük meg, hogyan is néz ki a Holdról a Föld. Jim Lovell amerikai pilóta akkor úgy írta le a látványt: “Innen nézve a Föld egy hatalmas oázis az űr végtelenjében”. A Google Earth ezt tette lehetővé, olyan helyeket ismerni meg, ahová talán sosem juthatunk el: messzi tájakat, hegycsúcsokat ismerni meg. Vagy egyszerűen visszakeresni, hol is parkoltuk le az autót két héttel ezelőtt.
A Föld hatalmas: átlagos kerülete 40 ezer kilométer, a teljes felszín 510 millió 72 ezer négyzetkilométer, ugyanakkor ennek csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek feltérképezése érdekében a Google számos eszközt vet be. A vele szerződött légitársaságok repülőgépeinek hasára szereltek fel szenzorokat, melyek az oda és visszautak során fényképezik végig a látottakat. A látvány olyan, mintha a repülő ablakán át kémlelnénk az alattunk elterülő világot.
A földfelszínen a Street View autói, triciklijei, és hátizsákkal ellátott szakemberei végzik a munkát. A felszíni és légi felvételekből készítik el aztán a háromdimenziós felvételeket: épületekkel, utakkal, minden apró részlettel. Tavaly év végi adatok szerint már 55 országban jártak, 29 millió kilométert jártak végig, nagyobb hiátus Európán belül Németországban, Ázsiában, Afrikában, s Dél-Amerikában látható a bemutatott térkép alapján.
Összegyúrják világismeretünk a térképekkel
Egy helyről alkotott benyomásaink, és az arról készült, régi térképek közti különbséget demonstrálva a szakértő arra kéri a hallgatóságot, csukják be szemüket, s képzeljék el, milyen lehet San Franciscó városában. Kinyitva szemünket a kivetítőn a jól ismert Golden Gate híd jelenik meg, a jelenlévők 80 százaléka ezt képzelte maga elé a város nevét hallva.
A Google éppen ezért a valós, fizikai érzékelésen alapuló térkép készítésén dolgozik, s vonja be abba a közösségeket. Ebben áll a Street View, vagyis az utcakép szolgáltatás hatalma is, amely 360 fokos panorámaként mutatja be a körülöttünk lévő világot, így könnyebben felismerjük, vagy el tudjuk dönteni, érdekel-e minket, közli a Google munkatársa.
Jelenleg a belső terek fotózásán dolgoznak: repülőtereken, bevásárlóközpontokban, kormányzati és regionális hivatalokban készítik el felvételeiket a könnyebb tájékozódás érdekében. Nevetve jegyzi meg Ed Parsons, sajnos a magánterületekre nem juthatnak el: a házakba és lakásokba, “jó is lenne tudni, mi folyik a szobák berkein belül”.
Ma már mindenki kartográfus
Előny azonban, hogy ma már mindenki kartográfus, teszi hozzá, a közösség építi a jelenkor térképeit. Az észak-koreai főváros, Phenjan, vagy az egykori brit kódfejtő központ, a Bletchley Park épületegyüttese így vált megismerhetővé.
A közösség erejét mutatja a Waze alkalmazás is, amely egy 70 millió felhasználóval rendelkező navigációs és forgalominformációs rendszer. Segítségével egymásnak adhatunk tippeket a jobb elkerülő útvonalakról, vagy esetleges dugókról, balesetekről.
A felfedezés élményét növeli a 2013 elején indult, okostelefonokon futó Ingress nevű játék is, amellyel a Google gyakorlatilag egy hatalmas játszótérré változtatta a világot. Az Adj király katonát, vagy a Honfoglaló jutott elsőként eszembe, ahogy az ember a különböző terek, szobrok, műemlékek megtekintésével vonja saját irányítása alá a helyeket. Minél nagyobb területet fedünk le, annál több embert helyezünk védőháló alá, s nagyobb az esély a győzelemre.
Mint Parsons megjegyzi, a játék szembemegy a korábbi számítógépes játékok gyakorlatával, ahol a gyerekek benn ültek a négy fal közt, a monitor fényénél, hiszen az Ingress esetében ki kell mozdulni, hogy irányításunk alá hajthassuk a világot.
Negyed évszázad múlva talált haza
A Google Térkép mai tudását leginkább talán az indiai Saroo Brierley története mutatja be, mondja Ed Parsons. A ma 34 éves férfi 1985-ben bátyjával indult pénzt és ételt koldulni, amikor elaludt a vonaton, s egy veszélyes, otthonától távoli környéken ragadt, amíg egy árvaház gondjaiba nem vette. Végül egy ausztrál házaspár fogadta örökbe, nevelte fel a fiút.
Úgy nőtt fel, hogy minden reggel a falára ragasztott India térkép volt, amit elsőként meglátott. Brierley 26 évesen elhatározta, megpróbálja megtalálni otthonát: a Google Earth képein a calcuttai vasútállomástól haladva sétált végig az utcákon virtuálisan, míg házuk kapujához ért. A férfi negyed évszázaddal később a szolgáltatásnak köszönhetően hazatalált, s újra láthatta édesanyját, testvéreit.