Sérti a jogállamiságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, ezért ellentétes az alaptörvénnyel - ezt állapította meg a "három csapás" törvényéről a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) indítványára az ombudsman. Az ugyanis indokai szerint nem felel meg az alkotmánynak, "ha a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre".
A 2010 júniusában elfogadott "három csapás" a legsúlyosabb, többszörösen visszaeső bűnözőkre kívánt volna lesújtani, azzal, hogy az életfogytiglani büntetést kötelezővé teszi olyan bűnözőkkel szemben, akik harmadszor követnek el erőszakos bűncselekményt.
Mint a törvény fogalmazott, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik azoknál, akik legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és tetteiket egy eljárásban bírálják el, és azoknál, akiket az adott bűncselekmény előtt már legalább kétszer ilyen jellegű eset miatt jogerősen felelősségre vontak.
Így a "három csapás" kizárja a bíró mérlegelési jogát, ami viszont az alkotmányos büntetőjog alapvető elveivel ellentétes a Helsinki szerint. Az alaptörvény rögzíti, hogy egy büntetés mértékének a meghatározása igenis "megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között", vagyis, a szabad bírói mérlegelés kizárásával sérül a hatalommegosztás.
Ez amúgy a törvény aláírásakor Sólyom László akkori államfőnek nem szúrt szemet, és az MHB már akkor arra kérte a köztársasági elnököt, előzetes normakontroll miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).
Bár azt a Székelynek beadott indítványban is kérte az MHB, hogy az Ab semmisítse meg a törvényt, az ombudsman nem adta "tovább" az ügyet, hanem az igazságügyi minisztert szólította fel arra, hogy az Országgyűlésnél kezdeményezze a törvény módosítását. Azt még nem tudni, Navracsics Tibor mikor tesz ennek eleget.
A biztos szerint a helyzet megváltoztatásához elegendő pusztán az átírás is, mert ha a "három csapás" csak végső esetben alkalmazható lehetőségként kerül a jogszabályba, és nem kötelező opcióként, az már orvosolná az alkotmányossági aggályokat.
Ráadásul a törvény azért sem megsemmisíthető, mivel az Ab - a Fővárosi Ítélőtábla indítványára - már foglalkozik a "három csapással", de azt nem tudni, mikor döntenek az ügyben,
Lapunknak a Helsinki Bizottság programvezetője, Tóth Balázs üdvözölte az ombudsmani döntést, hiszen egyetértett az általuk megfogalmazott kritikákkal. Ez azért is jó, mert - mint fogalmazott - a kérdés nyilván politikailag is fontos, hiszen a Fidesz büntetőpolitikájának és azt érintő kommunikációjának egyik legfőbb eleme a "három csapás".
