Keleti nyitás prágai módra

Milos Zeman kinevezte a cseh kormányt, amelyet február 18-án a cseh parlament is megszavaz, ám korai lenne fegyverszünetről beszélni az államfő és Bohuslav Sobotka kormánya között. Zeman ugyanis továbbra is kihasznál minden lehetőséget arra, hogy a cseh belpolitika fontos szereplője maradjon. A jelek szerint aktív külpolitikát kíván folytatni, s afféle keleti nyitásba kezdett, amivel egy sor ismert közéleti személyiség haragját vívta ki.

Bár Milos Zeman idénre tervezett programját már januárban közzétették, mostanra vált igazán hevessé a vita arról, kikkel is kíván találkozni az államfő az év első felében. Már a szocsi olimpián is volt szovjet elnökökkel barátkozott, Prágába invitálta Ilham Aliyev azeri elnököt, s találkozott Emonali Rahmon tadzsik államfővel.

Oroszországba való elutazása előtt sem részesítette előnyben a nyugati politikusokat. A hivatalos program szerint ugyanis Zeman meghívására Prágába érkezik Gjorge Ivanov macedón, Szerzs Szargszján örmény elnök, valamint Iszlam Karimov üzbég és Viktor Janukovics ukrán elnök. Különösen az utóbbi két politikus személyét vitatják.

Karimovot a világ legkegyetlenebb diktátorai között tartják számon. Nevét gyakorta együtt emlegetik az észak-koreai Kim Dzsong Ünével, vagy a zimbabwei Robert Mugabééval. Az üzbég elnök megfélemlíti politikai ellenfeleit, rendszeresen megsérti az emberi jogokat, lábbal tiporja a szólásszabadságot.

Ennél is nagyobb vihart kavart azonban Viktor Janukovics Prágába invitálása. A politikai és kulturális élet számos ismert szereplője írta alá azt a nyílt levelet, amelyben tiltakoznak meghívása ellen, egyben a döntés megsemmisítését követelték. Az aláírásgyűjtést Petr Marek, a Bez komunistu.cz (Kommunisták nélkül) nevű mozgalom vezetője kezdeményezte, aki szerint a jelenlegi ukrajnai helyzet miatt Janukovicsnak nem lett volna szabad meghívót küldeni.

A szervezet, illetve az aláírók egyértelműen a jelenlegi ukrán ellenzéket támogatják, Marek szerint a kijevi megmozdulások "egyértelmű kiváltó oka" az "antidemokratikus törvények" meghozatala volt. A közleményt egy sor ismert személyiség látta el kézjegyével, köztük a világhírű filmrendező és színész, Jirí Menzel, Helena Trestikova dokumentumfilmes, valamint Vavrinec Hradilek, aki korábban a Csehországban igen népszerű sportágban, szlalomkajakban szerzett világbajnoki aranyérmet. A dokumentumot később átadták az elnök hivatalának.

Az ukrán elnök meghívása a prágai polgármesteri hivatalnál is kiverte a biztosítékot, igaz, ennek elsősorban politikai okai vannak. Tomás Hudecek prágai főpolgármester azt közölte, hivatala semmilyen formában sem kíván együttműködni az ukrán elnök látogatásának előkészítésében, s Prága nem is támogatja Janukovics Csehországba invitálását.

Ennek azért van jelentősége, mert a protokoll szerint egy államelnök prágai látogatásakor a Prágai Vár után felkeresi a régi városházát. Ilyenkor rövid eszmecserére is sor kerülhet a mindenkori főpolgármesterrel.

A városházán közölték azt is, félmillió korona (19 ezer euró) segélyt nyújtanak azoknak a tüntetőknek, akik megsérültek a rendőrséggel való összecsapások során. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a jobboldal fellegvárának tekinthető cseh főváros polgármestere a TOP 09 tagja. Azé a párté, amely tavaly év elején Karel Schwarzenberg korábbi külügyminisztert indította az elnökválasztáson, s akinek a második fordulóban épp Zemannal kellett megküzdenie. A két politikus közötti viszony enyhén szólva nem felhőtlen.

Prágában élő ukránok is a látogatás elhalasztására kérték a cseh elnököt. Már csak azért is, mert áprilisban Prágában rendezik meg a Keleti Partnerség idei csúcstalálkozóját, így Janukovics rövid időn belül kétszer is felbukkanhat a cseh fővárosban. Az államfő szóvivője, Jirí Ovcacek révén közölte, nem kíván eleget tenni a felszólításnak, s a konfliktus minden szereplőjével párbeszédet folytat.

Janukovics meghívását azzal indokolta, hogy tavaly októberben Zeman Kijevben járt vendégségben nála, s ezt a gesztust viszonozza. Hynek Kmonícek, az elnöki hivatal külügyi részlegének vezetője úgy fogalmazott, Csehország közölni akarja véleményét Viktor Janukovics elnökkel. "A párbeszéd megszakítása nem jelent számunkra alternatívát.

A tüntetők már három hónapja vannak az utcákon azért, hogy elérjék azt, ami nekünk máris sikerült: tárgyaljanak Janukoviccsal". Hozzátette, Prágába hívják az ukrán ellenzéket is, igaz, nem az elnöki hivatal részéről, erre ugyanis a protokoll szerint nincs mód.

Az új cseh külügyminiszter, Lubomír Zaorálek nem ellenzi Janukovics prágai vizitjét. Pedig kósza hírek szerint a cseh diplomácia új vezetője is azon miniszterjelöltek közé tartozott, akiket Zeman eredetileg nem akart kinevezni.

Az elnök végül a Sobotka által benyújtott teljes kormánylistát elfogadta arra hivatkozva, mivel az üresen maradt tárcák irányítását ideiglenesen a miniszterelnök vette volna át, nem akarta "túlságosan is megterhelni" Sobotkát. Ugyanakkor Zaorálek azt is közölte, a kiegyensúlyozottság jegyében Csehországba akarja meghívni Vitalij Klicsko ellenzéki vezetőt.

A cseh sajtó sem volt egységes Zeman lépése kapcsán. A baloldali Pravo például a művészek és sportolók tiltakozó akciójáról megállapította: ha az aláírók Zeman ellen tiltakoztak, akkor Catherine Ashtonnalszemben is fel kellett volna emelniük szavukat, hiszen az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjét Kijevben fogadta az ukrán elnök. A lap hozzáteszi, Janukovics ugyan nem demokrata, de törvényesen megválasztott elnök, akivel tárgyalni kell.

A Pravo azonban megállapítja azt is, hogy Karimov meghívása nagy hiba, s nem is lehet érteni, miért kell meghívót küldeni egy hírhedt despotának. Ezzel a Cseh Köztársaság hírnevének is ártanak. "Érdekes, hogy ez ügyben nem született egyetlen petíció sem" - állapítja meg a lap.