Franklin Delano Roosevelt volt az első amerikai államfő, aki megalapította saját könyvtárát, korábban nem volt kialakult mechanizmus arra, hol őrizzék az elnökök hivatali idejének történelmi dokumentumait, tárgyait. Azóta viszont a Fehér Ház minden gazdája gondoskodott róla, hogy emlékét méltó módon ápolják.
Legtöbben saját szűkebb pátriájukat választották székhelyül, s némelyik elnöki központ igen komoly tudományos-közéleti tevékenységet folytat. Várhatóan Obama is aktív "nyugdíjas" lesz, hiszen még az 56. évét sem tölti be, amikor kiköltözik a Fehér Házból.
Az Obama-könyvtár és múzeum valószínűleg Chicagóban létesül, ezt jelzi, hogy az előkészítő alapítvány, a Barack H. Obama Foundation élére az elnök régi bizalmas barátja, egy ismert chicagói üzletember, Marty Nesbitt került. Chicago polgármestere, a kongresszusi demokraták egyik korábbi vezéregyénisége, Rahm Emanuel is azért lobbizik, hogy az elnök az Egyesült Államok harmadik legnépesebb városa, Illinois fővárosa mellett döntsön.
Obama szívéhez ugyan nagyon közel áll Hawaii, s ha csak teheti, elnöksége óta is ott tölti családjával a téli vakációkat, ugyanakkor nagyon sok szállal kötődik Chicagóhoz, felesége szülővárosához. Obama Chicagóban kezdett dolgozni közösségszervezőként, egy ottani ügyvédi irodánál ismerkedett össze Michelle Robinsonnal 1989-ben, s ott tartották az esküvőjüket is 1992-ben.
A chicagói helyi törvényhozásban lett szenátor, majd Illinois állam szenátoraként került a washingtoni kongresszusba. Chicagói csapat irányította Obama két elnökválasztási kampányát, legrégebbi fehér házi tanácsadója, Valerie Jarett szintén odavalósi. Jarrett nemrégiben Chicagóban járt, s azt mondta: tudja, hogy az elnöki könyvtár a város "gyémántja" lehetne, s neki magának is Chicagóért dobog a szíve, de a végső döntést az elnöknek kell meghozni.
A 44. elnök korábbi alma matere is igényt formálna az elnöki iratok gondozására. New York államban a Columbia Egyetem ugyan már jelezte, szívesen fogadnák Obamát és könyvtárát, hiszen az elnök ott szerezte első diplomáját. Massachusetts és a Harvard Egyetem, amelynek jogi karán Obama doktorált, nem került szóba, elvégre Boston a John F. Kennedy elnöki könyvtárnak ad otthont.
Honolulun a Hawaii Egyetem ajánlkozott, Chicagóban pedig több neves oktatási intézmény - a Chicagói Egyetem, a Chicagói Állami Egyetem és az Illinois-i Egyetem - is versenybe szállt. A Chicagói Egyetem jogi karán egy darabig alkotmányjogot tanított Obama, ott végzett barátja, Nesbitt, így a találgatások szerint ez az intézmény élvezhet előnyt a versenyben.
A Chicago Tribune értesülései szerint a Michigan tó partján fekvő metropoliszban tucatnyi helyszín került szóba, ahol az elnöki könyvtár méltó elhelyezést kapna. A helyi fekete közösség nagyon szeretné, ha az Egyesült Államok első fekete elnöke a több mint 90 százalékban afrikai-amerikaiak lakta South Side-on alapítaná meg könyvtárát, hogy ezzel is hozzájáruljon a környék fejlesztéséhez.
Az Obama-központ felépítésének költségeit legalább 500 millió dollárra becsülik, s valamikor 2020 körül tarthatják a megnyitót.