Reflex;Európai Bizottság;Osztrák Szabadságpárt;szocialisták;European Voice;néppártiak;európai parlamenti választás;Svéd Demokraták;

2014-02-21 06:30:00

Nagykoalíció alakul az EP-ben?

Csekély előnnyel ugyan, de vezetnek a május végén megrendezendő európai parlamenti választásra készülő európai szocialisták a néppártiak előtt az EU teljes területén végzett felmérés szerint. Túl korai lenne azonban győztest hirdetni. A felmérés is megerősíti, hogy egyre inkább teret nyernek az európai radikális és euroszkeptikus pártok, s nemcsak Franciaországban, vagy Hollandiában, de akár Ausztriában is a legtöbb szavazatot szerezhetik meg.

A PollWatch2014 felmérése szerint a szocialista frakció 221 főből állhat, a Néppárt pedig 202 mandátumot szerezhet a 751 tagú EP-ben. Az European Voice szerint túl szoros az állás ahhoz, hogy győztest lehessen hirdetni már most, három hónappal a voksolás előtt.

A többi pártszövetség messze leszakadva áll a két nagy politikai erő mögött. A liberálisok 64, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) 56, a környezetvédők 44, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 42, az euroszkeptikus Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 30 mandátumot szerezhet.

92-en foglalhatnak helyet a függetleneknél. Ide kerülhetnek az európai radikális jobboldali pártok. Nem kizárt azonban, hogy frakciót is képesek lesznek alakítani. Ehhez 25, összesen hét országot képviselő honatyát kell felmutatniuk.

A szélsőjobboldali szövetséghez egyelőre a francia Nemzeti Front, a holland belpolitika fenegyereke, Geert Wilders Szabadságpártja (PVV), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Flamand Érdek (Vlaams Belang), az olaszországi Északi Liga, valamint a Svéd Demokraták csatlakoztak, vagyis elég egyetlen további párt támogatását megszerezniük.

A felmérés szerint 38 képviselői helyre tehetnek szert. Azt már korábban jelezték, hogy a magyarországi Jobbikkal és a görög Arany Hajnallal nem hajlandóak szövetkezni. Meg akarják nyerni azonban a brit euroszkeptikus UKIP támogatását, melynek elnöke, Nigel Farage mindeddig elzárkózott az együttműködéstől.

Bizonytalan, hogy az olasz komikus, Beppe Grillo Öt Csillag Mozgalma (M5S) csatlakozik-e valamelyik frakcióhoz. Ez valószínűtlennek tűnik. Grillo túlságosan is öntörvényű ahhoz, hogy bármely más párttal képes legyen közös nevezőre jutni.

Az Európai Bizottság elnökét a győztes párt állíthatja, ehhez azonban biztos többségre is szert kell tennie az EP-ben a koalíciós partnerekkel. Az abszolút többséghez 376 képviselő támogatása szükséges.

Az már most valószínűsíthető, hogy az Európai Néppártnak igen nehéz lesz kormányzáshoz szükséges többséget szereznie. Ez még abban az esetben is elérhetetlennek tűnik, ha elnyerné a liberálisok és a konzervatív ECR támogatását.

Elvben sokkal kedvezőbb helyzetből várhatják a választást a szocialisták, mert a liberálisokkal, az egységes baloldallal és a zöldekkel jó esélyük van a többség megszerzésére. Szakértők szerint mégis valószínűbb a két nagy párt koalíciója. A válság utáni Európában több tagországban is nagykoalíció jött létre: 2012-ben Görögországban, tavaly pedig Olaszországban, majd év végén Németországban és Ausztriában.

A felmérés is megerősíti azt az aggasztó jelenséget, mely szerint egyre erősebbé válik a szélsőjobb. Már a korábbi felmérések is azt mutatták, hogy Franciaországban a Marine Le Pen-vezette Nemzeti Front(FN), Hollandiában pedig Geert Wilders pártja szerezheti meg a legtöbb szavazatot, két olyan párt, amely nyíltan az EU-ból való kilépés mellett kardoskodik.

Sajnos a trend éppen azt mutatja, hogy e tömörülések inkább csak erősödnek az EP-választás közeledtével. A TNS Sofres ügynökség múlt héten nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezettek 34 százaléka támogatja Marine Le Pen pártjának elképzeléseit. Ez a legmagasabb érték, amit a FN-nel kapcsolatban az ügynökség valaha is mért. Ugyanakkor minden tízből hat megkérdezett továbbra is elutasítja a Nemzeti Front követeléseit.

Múlt hétvégén Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is elismerte ugyan, hogy az euroszkeptikusok és a radikális jobboldal feljövőben van, s úgy vélte, az EP-ben akár 25 százalékos mandátumarányt is szerezhetnek, de azt emelte ki, hogy 75 százalékban továbbra is az európaiság gondolata mellett elkötelezett tömörülések uralhatják az EP-t.

Hollandiában szintén múlt héten tették közzé, hogy jelenleg a PVV a legnépszerűbb párt, amely a parlamenti voksolást is megnyerné 16,6-19,3 százalék közötti eredménnyel.  Az említett két párthoz hasonlóan szintén az első helyen végezhet az Osztrák Szabadságpárt, amelynek a szociáldemokrata párt lehet az egyedüli veszélyes ellenfele Ausztriában.

Az FPÖ lelkesen ünnepelte a bevándorlás korlátozását lehetővé tevő svájci népszavazást. Egy nem reprezentatív, a Facebookon készült felmérés szerint a megkérdezettek nyolcvan százaléka úgy vélte: Ausztriának is hasonló intézkedéseket kell bevezetnie.

Korai lenne kijelenteni, hogy Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök és a választók egymásra találásának folyamata zajlik. De mindenképp az ő malmára hajtja a vizet, hogy az országban mindössze 25 százalék vélekedik pozitívan az Európai Unióról, ami 10 százalékkal alacsonyabb az öt évvel korábbi értéknél.

Miközben a két nagy tömörülés, a szociáldemokrata SPÖ és az Osztrák Néppárt (ÖVP) elkötelezettek az EU iránt, s az új liberális párt, a Neos "Szeretjük Európát" szlogennel hangol az EP-választásra, az FPÖ az egyedüli nyíltan euroszkeptikus párt az osztrák politikai palettán.

Az öt évvel ezelőtti EP-voksoláson még volt konkurenciája, Hans-Peter Martin listája ugyanis szintén élesen bírálta az EU-t. Amennyiben valóban az FPÖ szerezné meg májusban a legtöbb szavazatot, az történelmi eredmény lenne: Ausztriában még egyetlen voksolást sem nyertek meg a jobboldali populisták.