Ukrán válság - Nyugtalanságot szülhet a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása

Aggodalmának adott hangot hétfőn az elmúlt napok egyes ukrajnai fejleményeivel kapcsolatban Astrid Thors, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekért felelős biztosa.

"Az ukrán Rada által hozott döntés, amellyel megsemmisítette a kisebbségi nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényt, további nyugtalansághoz vezethet, főleg egy olyan helyzetben, amelyben a nyelvhasználati politika ilyen megosztó kérdés" - írja Thors, aki alapvetően amiatt aggódik, hogy ez a lépés tovább élezheti az amúgy is bizonytalan helyzetet például a Krím-félszigeten. Ugyanakkor ez a törvény Kárpátalja egyes magyar lakta településein a magyar nyelv használatát is lehetővé tette.

A biztos óva intette az ukrán hatóságokat további elhamarkodott lépésektől, ugyanakkor felszólította őket, hogy minden nyelvi és etnikai kisebbség szempontjait tartsák szem előtt.
"Történelmének e kulcsfontosságú időszakában Ukrajnának olyan vezetőkre, törvényekre és politikákra van szüksége, amelyek az egységet és nem a széthúzást szolgálják" - állapítja meg Astrid Thors.

Az EBESZ kisebbségügyi biztosa egyúttal úgy véli, hogy az ukrán hatóságoknak széles körű konzultációt kell majd folytatniuk, hogy az új nyelvhasználati törvény az ukrán társadalom minden tagjának igényeit kielégítse, beszéljenek akár ukránul, akár oroszul, akár valamilyen más nyelven. Thors azt is kívánatosnak tartaná, hogy az ukrán hatóságok nemzetközi szervezetekkel, az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel is egyeztessenek annak érdekében, hogy a nyelvtörvény megfeleljen az európai mércéknek.

Szerző

Meghalt a legidősebb holokauszt-túlélő, egy 110 éves asszony

Meghalt Londonban a világ minden bizonnyal legidősebb holokauszt-túlélője, a 110 éves Alice Herz-Sommer, aki két évig volt a theresienstadti (terezíni) koncentrációs tábor foglya, később pedig zongoristaként és a jeruzsálemi konzervatórium zenetanáraként lett elismert.

Alice Herz-Sommer 1903-ban született Prágában, életének utolsó csaknem három étvizedét Londonban töltötte, ahová az után költözött, hogy 1986-ban visszavonult a tanítástól Jeruzsálemben - írta a BBC hírportálja.
Életéről filmet is forgattak, az alkotás szerepel a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó Oscar-díj idei jelöltjei között. "Mindannyian azt hittük, hogy sosem fog meghalni" - mondta Frederic Bohbot, a The Lady in Number 6: Music Saved My Life című film producere.

"Zsidó vagyok, de Beethoven az én vallásom. Már nem vagyok a régi, a testem már nem bírja úgy, mint a múltban. Azt hiszem, közeleg a vég, de nem baj, mert csodálatos életem volt. Az élet szép, a szeretet, a természet és a zene is az. Minden, amit megélünk, ajándék, becsben kell tartani és örökül hagyni szeretteinknek" - fogalmazott a filmben Herz-Sommer, aki beszámolók szerint élete utolsó napjáig játszotta Schubert és Beethoven műveit.

Elmondta, hogy mindig nevetett a theresienstadti táborban, ahol ő és társai alkalmi koncerteket adtak. Erre visszaemlékezve úgy fogalmazott, hogy a muzsikálás öröme tartotta benne a lelket. "A zene volt a táplálékunk, ez tartott életben minket."
Élete legnehezebb pillanata 1942-ben volt, amikor 73 éves édesanyját deportálták, előbb Theresienstadtba, majd Treblinkába vitték. "A mai napig nem tudom, mikor halt meg" - mondta. Herz-Sommer és fia, Stephan azon kevesebb mint 20 ezer ember között volt, akik a tábor szovjet hadsereg általi felszabadítása után 1945 májusában visszanyerték szabadságukat.

Terezínbe becslések szerint 140 ezer zsidót küldtek, 33 430-an ott lelték halálukat, hozzávetőleg 88 ezret tovább vittek Auschwitzba vagy más megsemmisítő táborokba, ahol legtöbbjükkel végeztek.
Alice Herz-Sommer férje, Leopold Sommer, akihez 1931-ben ment feleségül, Dachauban halt meg tífuszban. Fia, aki csellóművész lett, 2001-ben hunyt el.

Szerző

Ukrán válság - Brüsszel a választás után felálló kormánnyal tárgyalna a társulásról

A májusi választások után felálló új ukrán kormánnyal tárgyalna az uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának előkészítéséről az Európai Bizottság - közölte hétfőn Olivier Bailly, a brüsszeli testület szóvivője.

Mint fogalmazott, a megállapodás aláírására vonatkozó javaslat továbbra is érvényes, az Európai Unió pedig hajlandó aláírni azt, amint Ukrajna készen áll.

"Erről a választások után felálló, új, legitim kormánnyal tárgyalni is fogunk" - közölte Bailly, újságírói kérdésre azt is világossá téve, hogy ez nem jelenti azt, hogy az átmeneti kormányt nem tekintenék legitimnek, Brüsszel viszont azt szeretné, hogy ha Ukrajna az uniós társulás aláírásáról dönt, akkor világos legyen, hogy ez a döntés a többség akaratát tükrözi.

Az Ukrajnának nyújtandó uniós csatlakozási perspektívát firtató kérdésre a szóvivő úgy fogalmazott, hogy az azonnali feladat a ország stabilitásának megteremtése egy olyan politikai folyamat révén, amely a jövőben lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy virágzó országgá váljon.

"Halljuk és látjuk az ukránok európai törekvéseit, és készen állunk, hogy támogassuk is" - közölte Bailly.
Az uniós társulással kapcsolatban a szóvivő megerősítette, hogy a bizottság álláspontja továbbra is változatlanul az, hogy ha Kijev az Oroszország vezette Eurázsiai Unióhoz csatlakozik, az jogilag kizárja az uniós társulási és a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének lehetőségét.

Olivier Bailly azt is ismételten hangsúlyozta, hogy az Európai Unió minden felet felelős magatartásra, valamint Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának, területi egységének és integritásának megőrzésére szólít fel.
Újságírói kérdésre Bailly arra is válaszolt, hogy a bizottság jogi értelemben Ukrajna elnökének tekinti-e a továbbiakban Viktor Janukovicsot. A szóvivő kijelentette: az ukrán parlament erről nagy többséggel döntött, "ezt a demokratikus és legitim döntést pedig tiszteletben tartjuk".

Az ukrán parlament szombaton elmozdította tisztségéből Janukovicsot, vasárnap pedig Olakeszandr Turcsinov új házelnököt bízta meg az államfői feladatok ellátásával.

Szerző