A férfimeddőségért a mozgásszegény életmód, az egészségtelen étkezési szokások és a túlsúly elterjedése, valamint az alkohol-, a drogfogyasztás és az anabolikus szteroidok használata, illetve a dohányzás tehető felelőssé, de a környezeti hatások is befolyásoló tényezők. Sokan nem tudják például, hogy számos tartósítószerben, csomagolóanyagban kimutatható az ösztrogén (női) hormon, illetve az ösztrogén hatású anyagok jelenléte: ez a bőrön keresztül, a levegővel vagy a táplálékkal jut a szervezetbe, ami szintén csökkentheti a nemzőképességet. Egyes élelmiszerek önmagukban is tartalmazhatnak ösztrogént.
A gyermekvállalás kitolódása is kedvezőtlen hatással van a termékenységre. Akár férfiról, akár nőről van szó, ha reproduktív korának csúcsán fog a családalapításba, jóval nagyobb valószínűséggel lesz szülő, ráadásul a magzati fejlődési rendellenességekre is kisebb lesz az esély. Az első terhesség eléréséhez mesterséges megtermékenyítést végző intézetekben jelentkező nők átlagéletkora mára megközelíti a 38 évet.
A szakember tájékoztatása szerint a férfimeddőség hátterében állhat fejlődési rendellenesség, anatómiai eltérés, genetikai probléma, endokrinológiai vagy érrendszeri betegség, gyulladás, fertőzés, sérülés, korábbi betegség vagy műtét szövődménye, illetve akár bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat. A férfi nemzőképességi zavarok 30 százalékában nem derül ki, mi a valódi ok, ami óriási előrelépés, hiszen tíz évvel ezelőtt ennek aránya még 60-65 százalék volt – ismerteti Dr. Kopa Zsolt.
Az andrológus tapasztalatai szerint változó, ki mikor kér segítséget. Akad, aki már a párkapcsolat előtt kivizsgáltatja magát, ám gyakoribb, hogy egy-két év sikertelen próbálkozást követően keresik fel a szakrendelőt. Természetesen – mint a legtöbb szakrendelésre – leggyakrabban ide is a köztudottan egészségtudatosabb nők hozzák el párjaikat.