Európai Bizottság: Újra növekszik az államadósság

Ismét növekedésnek indulhat az államadósság és a költségvetési hiány - állapítja meg az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott országjelentése. Brüsszel ugyanakkor elismerte: 2013-ban kilábalt a magyar gazdaság a recesszióból, idén és jövőre 2,1 százalékos növekedést vár a bizottság. A Bizottság az őszi előrejelzéséhez képest 0,3 százalékkal emelte Magyarország növekedési kilátásait 2014-re. A Bizottság szerint elsősorban a belső kereslet lesz az elkövetkező évek növekedésének hajtóereje. A magánszektor beruházásait a növekedési hitelprogram kiterjesztése élénkíti Brüsszel szerint. Mindezek mellett az Európai Bizottság szerint az uniós források növekvő felhasználása is jelentősen hozzájárul a nemzetgazdasági beruházások bővüléséhez.

Nagyjából egybevág az EU tegnap kiadott előrejelzése az Este Bank számításaival - mondta el lapunknak Gabler Gergely, a pénzintézet elemzője. Nagyobb eltérés csak a folyó fizetési mérleg többletében látható, ahol az Erste Bank közgazdászai tavaly 2,7 százalékos, idén pedig 2 százalékos GDP-arányos értéket várnak: szerintük a belső fogyasztás növekedése az importon keresztül ronthatja a folyó fizetési mérleget. Ha az EU optimista forgatókönyve valósul meg, akkor hamarosan a forint is erősödésnek indul - véli Gabler Gergely. Az EB előrejelzése szerint idén magasabb lehet az államadósság, mint tavaly év végén. Az Erste elemzői Brüsszel 79,1 százalékos prognózisánál nagyobb, 80,9 százalékos államadósságra számítanak idén év végén. Ennek egyik oka, hogy a múlt évben némi kozmetikázással sikerült az év végi államadósság-rátát csökkenteni: az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) visszafogta a forintkötvények kibocsátását, ám láttuk, hogy januárban ismét feltöltötték a kormányzati tartalékokat - mutatott rá az elemző.

Másrészt a jelenlegi alacsony infláció és a kétszázalékos növekedés a három százalék körüli államháztartási hiány mellett nem elegendő ahhoz, hogy nagy mértékben csökkenjen az államadósság. Az ország eladósítása azért jelentene különösen problémát, mert megsértené az alkotmányba iktatott adósságszabályt. Az alaptörvény ugyanis úgy fogalmaz, a parlament mindaddig nem fogadhat el olyan költségvetést, amely növeli az államadósságot, amíg a GDP-arányos államadósság meghaladja az 50 százalékot. A tegnap kiadott brüsszeli prognózis szerint azonban az idei évre elfogadott büdzsé épp ilyen. Emellett egy másik szabályt is áthág a kormány: a strukturális egyenleg ugyanis nem haladhatja meg a középtávú célértéket, melyet a konvergenciaprogram rögzít. Ez a célérték a GDP 1,7 százaléka, az EB szerint azonban idén 2,4, jövőre pedig 2,3 százalék lehet a strukturális hiány.

Brüsszel szerint 2,5 százalék körül alakul a tavalyi deficit, idén azonban 3 százalékra növekedhet. Emellett az idei büdzsét számos kockázat is övezi (online pénztárgépek késedelme, a legális dohányforgalom visszaesése). Ha tartós marad, a forint gyengesége is problémát okozhat: megdrágítja a lejáró devizaadósság finanszírozását.