Nemzeti Agykutatási Program indul

Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.

Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében.

"Magyarországon a világon elsőként indul egy ilyen jelentős nemzeti agykutatási program", amely a hazai agykutatás eredményeire alapozva egyedülálló eredményeket ígér - emelte ki Pálinkás József.

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar agykutatás kivételes ismertségnek örvend a világon, kutatóink munkáját és eredményeit nemzetközi tudományos várakozás és figyelem övezi, felfedezéseink új ismereteket és új eljárásokat teremtettek. Szólt arról, hogy a tudományos munka, amely az egyetemi, akadémiai és ipari kutatóhelyeken folyik, valós társadalmi igényekre és szükségletekre képes megbízható válaszokat és megoldásokat adni.

"Felmérések szerint a betegségteher közel egyharmadát az agy és az idegrendszer rendellenességei adják, ez gazdaságilag és kulturálisan egyaránt fontos felismerésekre és döntésekre készteti azokat, akik a jövőt nemcsak kivárni, hanem alakítani szeretnék. A magyar kormány bátor felelősséggel döntött a Nemzeti Agykutatási Program beindításáról, amelyhez az MTA adminisztratív hátteret biztosít" - fogalmazott az elnök.

Pálinkás József kiemelte, hogy az együttműködési megállapodás a legkiválóbb hazai akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épül, kiemelkedő finanszírozásban részesül és fő célja, hogy hosszú távon tegye fenntarthatóvá a kutatói munkát.

"Célja továbbá, hogy nemzetközi kutatási programokhoz kapcsolódjon és újakat is kezdeményezzen. A bátor döntéseket és vállalásokat azonban világraszóló eredményekkel kell igazolni. Készülünk tehát, hogy az agykutatás iránti társadalmi világszükségletre Magyarországon szülessenek meg az első tudományos válaszok" - jelentette ki Pálinkás József.

Freund Tamás, a program konzorciumának elnöke arról beszélt, hogy az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik, 2010-ben 798 milliárd eurót tettek ki az idegrendszeri betegségek költségei Európában, ami jóval meghaladta a nem idegrendszeri betegségek összesen mintegy félmilliárd eurós költségét.

"A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása. Az agy- és elmebetegségek kutatásának kiemelt támogatása halaszthatatlan politikai feladat" - vélekedett a program vezetője.

Felidézte, hogy 2011 elején a magyar EU-elnökség központi ügyként kezelte a neuropszichiátriai betegségek területén a felfedező kutatások támogatását. Freund Tamás megjegyezte, hogy a magyar kormány 2012 végén, egy hónappal az Európai Uniót megelőzve hirdette meg agykutatási pályázatát, mivel az EU csak 2013 elején tette közzé története legnagyobb szabású, 1,2 milliárd eurós agykutatási projektjét tíz évre, Barack Obama amerikai elnök pedig csak tavaly áprilisban hirdette meg ugyanezt 3 milliárd dolláros kerettel tíz évre.

Struktúráját tekintve a Nemzeti Agykutatási Program öt pilléren nyugszik: felfedező kutatások, klinikai idegtudományok, gyógyszerkutatási együttműködések, bionika-informatika, valamint a jogi, társadalmi, gazdasági vonatkozások, az epidemológia, a neuroetika.

Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a magyar részvétellel lezajlott friss sikertörténetek közé tartozik az agykutatásban az optogenetika, a Parkinson-kór mélyagyi stimulációja vagy a koponyasérülések biomarkeres és MRI-szűrése, gyógyítása. A program elnöke szerint a mostani megállapodással áttörés várható az agykutatás számos területén.

Orbán Viktor szerint az agykutatás lehet a "zászlóshajója" annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában.

A kormányfő úgy vélekedett, hogy az agykutatásban Magyarország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el.

Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan ara, hogy ebben fontos szerepet játsszon - mondta Orbán Viktor az aláírási ceremónia után.

A kormány a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból biztosít a Nemzeti Agykutatási Program megindítására négy évre 12 milliárd forintot. A projekt két alprogramból áll.

A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó egyik alprogram célja a kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Az "A" alprogram alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, ebben szerepel például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Az 5,6 milliárdos "B" alprogram elsődleges célja az "agyelszívás" visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig.