Meglepetéseket hozhat a választás

Az új választási törvény alapján a jelöltállítás rendszere alapvetően megváltozott, és most már papíron jóval kisebb követelményt kell teljesítenie az indulni kívánóknak, mint négy évvel ezelőtt - írja jelentésében a Policy Agenda. Vannak azonban olyan szervezetek, amelyeknek még így sem sikerült bebiztosítani egyéni jelöltjeik indulását.

Az összeállítás szerint a négy évvel korábbi országgyűlési választáson még 176 egyéni választókerületben kellett megválasztani az egyéni képviselőket. Ahhoz, hogy valaki jelöltté válhasson 750 ajánlószelvény összegyűjtése volt szükséges.

A mostani rendszer papíron egyértelműen egyszerűbb, mivel hetvennel kevesebb a választókerületek száma, és most már csupán 500 aláírás kell a jelöltállításhoz. Azaz jóval nagyobb területen, kevesebb ajánlás is elég. A rendszer azáltal is könnyített pálya a kisebb pártoknak, hogy egy ember akár több jelölt indulását is támogathatja aláírásával.

Ugyanakkor a jelöltállítás csak papíron egyszerűbb - vélik az elemzők, akik szerint a jelenlegi rendszer jobban kikényszeríti a szervezett aktivisták közreműködését, hiszen a jelölésnél már nem elegendő, "valahogy" hozzájutni az ajánlószelvényhez. Ebben a tekintetben a magyar politika kreatív eszközöket fejlesztett ki az elmúlt húsz évben (postaládákból kilopott szelvények, piaci alapon működő ajánlógyűjtés, stb.).

Ma már szükség van arra, hogy az ajánlásra szolgáló aláírásgyűjtő-ív valóban eljusson a választóhoz, ehhez pedig komoly logisztika szükséges. Fontos hozzátenni, hogy lényegében bő két hétre szűkölt le az aláírásgyűjtési időszak, míg korábban több mint egy hónap is rendelkezésre állhatott. Ez pedig szintén azoknak kedvez, akik mozgatható önkéntesekkel rendelkeznek.

Eddig 275 jelölt biztosította indulását

A 2010-es választások során a jelölési időszak előtt hat nappal 642 jelöltet vettek nyilvántartásba. Ez a 176 választókerületre vetítve 3,6 jelölti átlagot mutat. A 2014. február 25. esti adatok alapján – március 3-ig lehet jelöltet állítani, tehát szintén hat nappal vagyunk a határidő előtt - 275 jelöltet vettek nyilvántartásba, amely 2,6 átlagot jelent a 106 választókerületre nézve - olvasható a Policy Agenda jelentésében.

Négy évvel ezelőtt 44 jelölőszervezet vetette magát nyilvántartásba. Jelenleg 82 jelölőszervezet kapta meg a jogot, hogy indulhasson a választáson, amennyiben képes elegendő aláírást összegyűjteni. Ebből a 82 szervezetből 12 nemzetiségi önkormányzat, ők külön versenyben indulnak, a nemzetiségi szavazatokért.

Nyilvánvaló, hogy nem mindegyik szervezet képes ténylegesen is elindulni a választásokon, négy évvel ezelőtt a 44 szervezetből 20-nak volt valahol jelöltje. A jelenlegi állás szerint 19 jelölő szervezetnek van legalább egy érvényes jelöltje, de ezek közül két esetben is közös jelölteket állító pártok vannak (Fidesz-KDNP és a baloldali összefogás pártjai). Azaz ténylegesen 14 jelölő szervezetről, vagy szövetségről lehet beszélni - írják az elemzők.

Az utolsó napokban is több százan jelentkezhetnek

A korábbi szisztéma alapján könnyen meg lehetne becsülni a választáson indulók számát, mivel hat nappal a határidő lejárta előtt a választáson ténylegesen indulók 80%-át már nyilvántartásba vették. Ugyanakkor a mostani rendszer szerint még biztosan az utolsó napokban is több száz jelölt kérheti a nyilvántartásba vételét, és ezzel lehetőséget teremthet az indulásra, akár pártjának az országos lista állítására.

A parlamenti pártok közül mindenképpen furcsa, hogy egyelőre az LMP a választókerületek 17%-ban tudott csak jelöltet állítani (ebből még csak 8 lett közülük nyilvántartásba véve). Négy évvel ezelőtt sem állt túl jól a párt, de akkor a határidő lejárta előtt a hagyományosan erős bázisuknak számító Budapesten a választókerületek 34%-ban már volt érvényes jelöltjük, jelenleg 5,5%, de országosan is csupán 8,5%-ában van érvényes jelöltje a pártnak.

És akiknek egy sincs

Egyelőre egyetlen nyilvántartásba vett jelöltje sincs olyan a médiában gyakran látható szervezeteknek, mint a Szili Katalin-féle Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt vagy a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja. Ez utóbbi két esetben nagyon kérdéses, hogy képesek lesznek-e országos listát is állítani. A jelenlegi adatok ugyanis nem ezt mutatják - állapítja meg a Policy Agenda elemzése.