A kínai hadsereg nem jelent fenyegetést vagy veszélyt másokra - fogalmazott Fu. Amennyiben egyes országok a regionális békét és rendet veszélyeztetve provokálni szeretnének vagy kárt okozni - tette hozzá -, arra Kínának válaszolnia kell, mégpedig hatékonyan.
Fu Jing volt londoni és canberrai nagykövet, az európai ügyekért is felelős külügyminiszter-helyettes, akit a kínai "vasladynek" is neveznek, tavaly debütált a parlament szóvivői posztján. Már akkor némileg ingerülten reagált a védelmi költségvetést firtató kérdésre, amelynek számai korábban hagyományosan a parlamenti nyitótájékoztatón hangzottak el.
Kifogásolta, hogy Pekingnek évente meg kell magyaráznia, miért szükséges védelmi erejét növelnie és emelnie a kapcsolódó költségvetést. Számokat akkor sem és idén sem közölt. Ezeket szerdán teszik közzé.
Fu tájékoztatóján jelezte, hogy Kína számára ismertek a nyugati államoknak azok az aggodalmai, amelyek országa katonai kiadásainak növekedésével kapcsolatosak. Hozzátette, egyesek ráadásul ezt a "kínai fenyegetés" alátámasztására használják. A kínaiak azonban úgy vélik, a békéhez szükség van erős nemzetvédelemre - jegyezte meg válaszában, helyenként szinte szó szerint megismételve a tavaly mondottakat.
A szóvivő asszony hangsúlyozta, hogy Peking a szomszédos országokkal fennálló területi, tengeri vitáiban békés megoldásokra törekszik. A rövid távon nem rendezhető viták esetében pedig a tárgyalást és a közös fejlesztést tartja célravezetőnek.
A kínai védelmi költségvetés növelésének előirányzata tavaly hivatalosan 10,7 százalék volt. Az IHS Jane's védelmi tanácsadó és elemző cég szerint Kína a világon a második legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező ország, csak az Egyesült Államok előzi meg, amely kiadásainak csökkentése után is a kínainak csaknem a négyszeresét költi hadiiparára.