Az Ab szerint sérti az alaptörvényben rögzített szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát "méltányolható közérdek" igazolásához köti, ezért ezt a törvényi feltételt a testület megsemmisítette. Így az új Ptk. már e feltétel nélkül lép hatályba. Az Ab hétfői határozatának indokolásában megadta azokat a kereteket is, amelyek között már a közszereplők emberi méltóságát is védelem illeti meg a szólás- és sajtószabadsággal szemben.
Az új Ptk. három együttes feltételt támasztott a közszereplők bírálhatósága kapcsán, e szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, valamint az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Az Ab azonban leszögezte: a szabad társadalmi vita kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdek. Nincs szükség további "közérdek" igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálata másoknál lényegesen szélesebb körben legyen lehetséges, ez a feltétel indokolatlanul szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát.
A jogalkalmazónak ugyan mérlegelési lehetőséggel kell bírnia a szólásszabadság és a közéleti szereplők személyiségi jogai közti ütközés feloldásánál, azonban a "szükséges és arányos mértékben", illetve "az emberi méltóság sérelme nélkül" fordulatok minden lényeges szempont érvényesítésére lehetőséget nyújtanak. E jogalkalmazói mérlegelés kapcsán az Ab határozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. Emiatt a személyiségvédelem korlátozottsága minden közszereplésre vállalkozó személynél fennáll, nem csupán azoknál, akik hivatásuknál fogva közszereplők.
Az Ab szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a megszólalással érintett személy státusát. A közhatalmat gyakorlók és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki másnál szélesebb körben tekinthető "szükségesnek és arányosnak". Az ő esetükben a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás főszabály szerint nem lehet alapja polgári jogi felelősségre vonásnak.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindez nem jár az emberi méltóság védelmének kiüresedésével. A közhatalmat gyakorlókat és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Továbbá indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás akkor, ha a megfogalmazott vélemény az érintett személy emberi státusának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság korlátozhatatlan részébe ütközik.
A határozathoz a 15 tagú testületből hét alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - fűzött különvéleményt.
Egy évvel ezelőtt Schiffer András LMP-s képviselő fordult Szabó Máté ombudsmanhoz, hogy kezdeményezze az új Ptk. alkotmányossági felülvizsgálatát. Az LMP-s politikus azt mondta: a kormánytöbbség alkotmányellenes módon korlátozza a véleményszabadságot azzal, hogy a kódex a korábbinál szűkebbre szabja a közszereplők bírálhatóságát.
Székely László ombudsman - aki korábban az új Ptk. kodifikációját koordináló miniszteri biztos volt - tavaly szeptemberben arról beszélt: a rendszerváltás után az Ab rögzítette, hogy a közéleti szereplőknek többet kell tűrniük a nyilvános vitákban. Az új Ptk. kodifikációja során megfogalmazódott szabályozást azonban a parlamentben egy módosító indítvány átírta.
