Ukrajna;Viktor Janukovics;Krím félsziget;John Kerry;Chuck Hagel;Donyeck;ENSZ-különmegbízott;

2014-03-06 06:35:00

Diplomáciai szélmalomharc a Krímért

Tegnap a diplomáciáé volt a főszerep a krími válság kapcsán. John Kerry amerikai külügyminiszter felszólította Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, kezdjen közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával. Oroszország ezúttal sem hagyott kétséget afelől, ki az úr a térségben: orosz fegyveresek két ukrán rakétavédelmi egységet is elfoglaltak a Krímen. Az úgynevezett "önvédelmi erők" pedig az ENSZ különmegbízottját is megfenyegették. Az Európai Unió jelentős támogatást ígért Kijevnek. A krími válság az orosz gazdaság számára is gyászos következményekkel jár. 

A Vlagyimir Putyin által emlegetett orosz "önvédelmi erők" megállították a Krím-félszigeten Robert Serry ENSZ-különmegbízott gépkocsiját, s felszólították hagyja el a köztársaságot. Serry gyalog folytatja útját a szállodához. Miután elhagyta azt, a feldühödött tömeg tovább követte, de végül továbbengedték a repülőtérre. Jan Eliasson, ENSZ főtitkárhelyettese élesen elítélte a fegyveresek akcióját.

Folyamatosan zajlanak a krími konfliktus békés rendezését célzó erőfeszítések, igaz, orosz részről eddig nem sok jele volt az őszinte együttműködési szándéknak. John Kerry első ízben találkozott Szergej Lavrovval a krími válság kitörése óta.

Áttörés azonban nem történt. Lavrov a megbeszéléseket követően kijelentette, egyetértettek abban, hogy végre kell hajtani február 21-én a Viktor Janukovics és az ellenzék közötti megállapodást. Kerrí, illetve az uniós külügyminiszterek közvetítő csoport felállítását akarták elérni.

Odesszába érkezett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 35 fegyvertelen katonai megfigyelője. A misszió munkájában Magyarország is részt vesz egy megfigyelővel. A misszió egyelőre egy hétig, március 12-ig tart.

Csekély a valószínűsége annak, hogy a Krím-félszigetre is eljut a csoport. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap a Twitteren azt közölte, ha egy válságövezetbe küldöttség megy, ahhoz minden félnek hozzá kell járulnia.

Alig maradt már katonai objektum ukrán kézen a Krím-félszigeten. Orosz erők behatoltak két ukrán rakétavédelmi

egység területére a Krím félszigeti Szevasztopolban, a Fiolent-fok közelében, és ellenőrzésük alá vonták az ottani rakétakomplexumot. Délután néhány órára ismeretlenek elrabolták az ukrán határőrség egy tábornokát.

Szakértők szerint az orosz katonai akció az ukrán elnökválasztásig, május 25-ig tarthat. A hadügyi kérdésekkel foglalkozó Razumkov Központ igazgatója, Mikola Szungurovszki úgy vélte, Vlagyimir Putyin elnök célja az, hogy Kijevre továbbra is nyomást gyakoroljon.

Donyeckben a helyi kormányzóság épületére ugyan a reggeli órákban ismét az ukrán zászlót tűzték ki, ám az oroszajkú mintegy kétezer tüntetőnek sikerült áttörnie a rendőrkordont, s később visszahelyezték az orosz lobogót. Később a Kijev-párti tüntetők is utcára vonultak. 300 fős rendőrkordon választotta el egymástól a két csoportot. Tíz személy megsérült. A Rosszija 24 televízió szerint a behatolók aláírásokat gyűjtenek az "orosz segítségért".

Az Egyesült Államok a Fekete-tenger felé irányítja egy hadihajóját. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter pedig bejelentette, Washington kiterjeszti katonai együttműködését Lengyelországgal és balti partnereivel. Észtország, Lettország és Litvánia felett járőröznek majd a NATO harci gépei.

Ukrajna mindeközben csillapítani próbálja a feszültséget. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök az AP hírügynökségnek elmondta, munkacsoportot hoznak létre, amely feltárná annak lehetőségeit, miként lehetne a jelenleginél nagyobb önrendelkezést adni Ukrajnán belül a Krími Autonóm Köztársaságnak. A köztársaság ugyanakkor bejelentette saját ügyészsége, belügyminisztériuma és biztonsági szolgálata életre hívását.

A krími válság elhúzódása nem állhat sem Ukrajna, sem Oroszország érdekében, hiszen a krízis súlyos gazdasági következményekkel jár. Kijev számára azonban nagy könnyebbséget jelenthet, hogy az Európai Unió jelentős támogatást nyújt az országnak.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Kijevnek a következő években 11 milliárd eurónyi összeget folyósítanak. Egyebek mellett 1,6 milliárdos kölcsönről, 1,4 milliárdos támogatásról van szó. Ötmilliárdos kölcsönt folyósít az Európai Beruházási Bank (EIB) 2020-ig.

Létrehoznak egy alapot is, amelyben a tagállamok hozzájárulásait gyűjtik össze. Az EU a kereskedelmet érintő könnyítéseket is tervez. Ukrajnának a következő két évben 25-35 milliárd euróra van szüksége.

Ebből csak 1,45 milliárd az orosz gázszállítás miatti tartozás. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt közölte, az orosz-fehérorosz-kazah vámuniós tagállamoknak mindent el kell követniük annak érdekében, hogy "az igen súlyos gazdasági helyzetben lévő Ukrajnát segítsék ki válságból".

Nyilvánvaló, hogy a válság súlyos hatást gyakorol az orosz gazdaságra is. Az orosz központi bank hétfőn 8,2 milliárd eurót költött a rubel védelmére, pénteken 900 millió eurót. Moszkva azt is közölte, felfüggesztik a külföldi valuta vásárlását. Varsóban több tízmilliárd dollárra becsülték az eddigi összes orosz veszteséget.

Az orosz tőzsdén a részvények hetven százaléka külföldi kézben van. A krími válság nyomán akár recesszióba kerülhet az orosz gazdaság. Andrej Klisasz orosz parlamenti képviselő olyan törvény kidolgozására tett javaslatot, amely ellenszankciókat vezetne be az Európai Unió ellen, amennyiben az EU megszorító intézkedéseket hozna Moszkvával szemben.

Ennek értelmében befagyasztanák az Oroszországban tevékenykedő nyugati cégek vagyonát - közölte a Russia Today. Az EU állam- és kormányfői mai rendkívüli csúcstalálkozójukon döntenek az Oroszország elleni esetleges szankciókról.