Vélhetően ennek köszönhető, hogy szerdáig a parlamenti választásra valamely nemzetiségi névjegyzékbe jelentkezettek száma összesen nem haladta meg a 20 ezret, miközben a 2011-es népszámláláson még 266 ezer ember vallotta magát csak a roma nemzetiséghez tartozónak.
Külhoniak vs. külföldön élők
Miközben a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok levélben és online jelentkezhetnek be a választásokra, sőt levélben is leadhatják voksaikat, addig a külföldön élő és dolgozó, ám magyarországi lakcímmel rendelkező választók kizárólag személyesen élhetnek választójogukkal a külképviseleteken vagy itthon. A legutóbbi adatok szerint már csaknem 190 ezer határon túli "új" állampolgár jelezte részvételi szándékát a választásokon (az NVI honlapja szerint tegnapig 189 ezer 641 regisztrációs érkezett, melyek közül mintegy 154 ezer esetben már névjegyzékbe is vették az újdonsült választót). A külföldön élő "régi" állampolgárok közül mindössze 10 ezren jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe, miközben felmérések és statisztikai adatok is bizonyították, hogy 2010 óta több mint 350 ezer munkavállaló távozott külföldre.
Jelöltcunami, milliárdos kampány
Megszüntették a korábban sokat kritizált ajánlószelvényes rendszert, s létrehoztak egy, a korrupciónak még inkább kedvező ajánlási formát. Az egyéni jelölteknek a kampányban csak 500 támogató aláírást kellett összegyűjteniük a parlamenti választásokon való induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhatott saját választókörében, így jelentősen könnyebbé vált az indulás, s bizonyítottan megnőtt a komolyan nem vehető indulók száma, ami kizárólag a Fidesznek kedvez. Ezekkel a szabályokkal már több mint 1200 egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba és 31 országos pártlistát jelentettek be kedd délutánig a NVI-nek, emellett mind a 13 nemzetiség állított listát, azaz minden korábbinál több, összesen 44 országos lista lehet a választáson. A 27 egyéni jelölttel országos listát állító szervezetek 149 millió forintot kapnak az államtól kampánytámogatásként - ami 31 pártlistával alaphangon több mint 4,6 milliárdos kiadást jelent -, de 54 egyéni jelölt esetén már 298,5 millió, 80 fölött 447,75 millió, míg 106 induló esetén 597 millió a közpénz apanázs, melyet akkor sem kell visszatéríteni az államnak, ha a lista egyetlen szavazatot sem kap.
Bekebelezett választási szervek
A ciklus elején megszüntették az Országos Választási Bizottságot, helyette pedig létrehozták az úgynevezett Nemzeti Választási Bizottságot (NVB). Az új intézmény 7 állandó és 3 póttagját az Országgyűlés kétharmados többséggel, 9 évre választotta meg. Az Országos Választási Irodát is átkeresztelték, ebből lett az NVI, a választások lebonyolításáért felelős intézmény elnökét, Pálffy Ilonát pedig a kormányfő javaslatára az államfő szintén 9 évre nevezte ki tavaly tavasszal. Vagyis a Fidesz-KDNP 9 évre bebetonozta a választások tisztaságáért felelős szervek vezetőit, akik arról is dönthetnek, mi törvényes, s mi nem a választási kampányban és a választások során.
Kampány 5,2 másodpercben
Eredetileg a kormánypártok teljesen ki zárták volna a kereskedelmi médiát a választási kampányból, ám az EU kritikája és két alaptörvény-módosítás után végül úgy döntöttek: lehetnek politikai reklámok a kereskedelmi csatornákon, de csak térítésmentesen és erősen korlátozottan. Miután erre egyetlen kereskedelmi médium sem vállalkozott, a pártoknak kizárólag a közmédiában való megjelenés maradt. Ám a jogszabály szerint a közmédiában a politikai hirdetéseket három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban kell leadni, összesen pedig - a törvény értelmében - 470 perc reklámidőt kell szánni az országos listát állító pártok, további 130-at a nemzetiségi listát állító szervezetek hirdetéseire.
Az időtartam közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.), ez pedig azt jelenti, hogy ha 31 országos listával számolunk, akkor a kampány fennmaradó mintegy 29 napján (a választás napján már nem lehetne hirdetéseket leadni) fejenként fél perce lenne a 31 jelölőszervezetnek a napi 16 percnyi politikai reklámidőből. Mivel ezt még szét kell osztani az egyes közcsatornák között - a Duna Tv nem közöl politikai hirdetést - , ez napi 0,26 perces, azaz 15,6 másodpercnyi megjelenést tenne lehetővé a köztévében és a közrádióban. Csakhogy még ezt is el kell osztani a napi három idősáv szerinti megoszlással, így alkalmanként 5,2 másodperc maradhat az orrszágos listát állító pártoknak a választók meggyőzésére. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció nem számít bele a pártok kampány-idejébe, vagyis a központi sikerpropaganda időbeni megkötés nélkül szólhat majd a televíziókból és a rádiókból.
Már nem a közé a terület
A fideszes parlamenti többség 2010 óta több körben is foglalkozott azzal, hogy betiltsa az utak mellett látható hirdetőtáblákat. A hivatalos magyarázat szerint erre közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hiszen az út menti hirdetések elterelhetik a sofőrök figyelmét. Csakhogy miután az óriásplakátokra nem vonatkozik a tiltás, hamar felmerült a gyanú, hogy a korlátozás a kormánypárt mögött álló üzleti körök érdekét szolgálja, és valójában a közvilágítási, villany- és telefonoszlopok többségének hirdetési felületeit birtokló Esma reklámcég ellehetetlenítése volt a cél. A plakátpiac döntő része (a reklámfelületek több mint 70 százaléka) a Fidesz gazdasági holdudvarának érdekeltségébe tartozik.
A választási eljárási törvény annak ellenére sem korlátozza a köztéri hirdetéseket, hogy ezekkel kapcsolatban korábban is rendre felmerült a burkolt pártfinanszírozás gyanúja. Jelentős előnyt jelenthet a kormánypártoknak, hogy e reklámcégek szabad mérlegelése nyomán egy-egy ellenzéki indulónak lényegesen többe kerülhet egy-egy óriásplakát közzététele, mint a Fidesznek. A kormány és a Fideszhez közelálló "politikai mozgalmak", mint a Civil Összefogás Fórum (CÖF) persze eközben bárhol, mindenféle megkötés nélkül hirdethetnek, kampányolhatnak, méghozzá az adófizetők pénzén, s semmiféle elszámolásra nem kötelezhetőek.
