Hitler-hasonlattal az elnöki székért

A Der Spiegel internetes kiadásában azt boncolgatta, Hillary Clinton miért hasonlította Vlagyimir Putyin krími fellépését Hitler térhódításához.

A lap megjegyzi, hogy miközben Barack Obama a Café Beauregardban csak gazdasági kérdésekkel akart foglalkozni, s az Ukrajnát érintő kérdésekre nem válaszolt, Hillary Clinton nem tett lakatot a szájára, s keményen nekiment az orosz elnöknek. A volt külügyminiszter és az orosz elnök viszonya régóta igencsak feszült. De mi állhat Hillary hasonlata mögött? - teszi fel a kérdést a Spiegel. Clinton erőteljesen eljátszadozik a 2016-os elnökválasztáson való indulás gondolatával, s már rég afféle
árnyékkampányt folytat. S ennek része a Putyinnal szembeni heves fellépés, illetve az, hogy óvatosan elhatárolja magát Barack Obama politikájától. Csak így tudja hitelesen közvetíteni az újrakezdés üzenetét.

Ugyanakkor Clintonnak azzal is tisztában kell lennie, hogy a Putyinnal szembeni szankciók csak akkor lehetnek eredményesek, ha Európa is "beszáll". Ám az EU eddig elég visszafogott a kérdésben. A közvetítő ez esetben Németország lehet. Angela
Merkel Obamával és Putyinnal is telefonbeszélgetést folytatott. El is nyerte Hillary Clinton elismerését, aki szerint a német kancellár Európa legfontosabb vezetője.

Szerző

Oroszországnak nem kell uniós szankcióktól tartania

Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az Európai Unió állam- és kormányfői nem fognak szankciókat bejelenteni az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország ellen a brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon, ugyanakkor "Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését" fogják követelni.

"Szankciók majd csak akkor lesznek, ha a dolgok nem jó irányba haladnak. De épp most indulnak arrafelé" - fogalmazott a kormányfő csütörtökön a BFM hírtelevízióban. Hozzátette:  "Az ukránok demokráciában szeretnének élni. A megválasztott ukrán elnök elhagyta az országot.

Van egy ideiglenes kormány és május 25-én választások lesznek, mert minél előbb választásokat kell tartani. És az európaiaknak és különösen Franciaországnak egy célja van: Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzése".

Szerző

Oroszajkú művészek a beavatkozás ellen

Kiszivárogtatott felvételek tanúsága szerint az oroszajkú krími lakosság távolról sem annyira elégedett az úgynevezett "önvédelmi erők" jelenlétével, amint azt az orosz média sugallja.

Egy a news.pn  híroldalon megjelent felvételen egy krími azt kérdi egy orosz fegyverestől: "Megtenné, hogy nem hadonászik a fegyverével?" Majd hozzáteszi, "azért van itt, hogy megvédjen minket, nem pedig azért, hogy fenyegetőzzön".

Amikor a párbeszéd egyre hevesebbé válik, egy nő rákiabál a katonára: "Kitől akarnak megvédeni? Ugyan már, ez csak szöveg, hogy az orosz nyelvet védik. Itt úgyis mindenki oroszul beszél. Nálunk azelőtt is minden rendben volt, hogy idejöttek volna".

Nem igényli Moszkva "segítségét" az a 136 ezer oroszajkú ukrán, akik az orosz hadsereg, pontosabban az "önvédelmi erők" visszavonulását követelték. Szintén hevesen ellenzik az orosz inváziót a krími tatárok, akik már megszenvedték a sztálini
éra kitelepítését. Csak 1991-ben térhettek vissza, s békében éltek együtt az oroszokkal és ukránokkal. Szintén az orosz katonai jelenlét ellen foglalt állást a zsidók közössége. Misa Kapusztyin szimferopoli rabbi petíciót nyújtott be egy demokratikus Ukrajnáért és ellenállást követelt az "illegális orosz invázióval" szemben.

Ukrajna más oroszajkú részein több kezdeményezést is tettek a békéért és az oroszok beavatkozása ellen. Harkivban húsz, nagyrészt oroszul író szerző nyílt levelet fogalmazott meg Vlagyimir Putyin elnöknek. "Mi, harkivi orosz szerzők azt akarjuk, hogy hallják meg hangunkat. Szabadon használhatjuk nyelvünket. A nyelv kérdése semmi esetre sem lehet egy katonai beavatkozás oka" - közölték. Az ismert orosznyelvű szerző, Andrej Kurkov a Twitteren pedig ezt írta: "Orosz vagyok, nincs szükségem arra, hogy megvédjenek. Az orosz csapatok azonnali kivonását követelem a Krímből".

Egy 2011-es statisztika szerint az ukránok 43 százaléka otthon ukránul, 38 százaléka oroszul beszél, 17 százalék mindkét nyelvet használja. A felmérések szerint Nyugat-Ukrajnában 90, Keleten 70 százalék tartja magát ukrán hazafinak.

 

Szerző