Másolták az ajánlásokat?

Publikálás dátuma
2014.03.08. 06:04

Tömeges visszaélés történhetett egyes választópolgárok nevével és személyes adataival. Szakértők szerint kizárólag így sikerülhetett 19 pártnak országos listát állítania az áprilisi választásra. A feltételezett csalás célja vagy az állami kampánytámogatás megszerzése lehetett, vagy az, hogy a sok jelölt minél jobban összezavarja a választókat.

Tizenkilenc párt, illetve pártszövetség nevével találkozhatnak a választópolgárok április 6-án, hiszen ennyi jelölőszervezetnek sikerült 27 egyéni jelöltet állítani legalább kilenc megyében és a fővárosban. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartásba is vette az országos listákat, noha az MTI tájékoztatása szerint összesen 18-at, nem 19-et. Az ő felsorolásukból hiányzott a Magyar Cselekvő Párt (MACSEP), amely 36 nyilvántartásba vett egyéni jelöltjével jogosult a listaállítása.

Megírtuk: az országos listák bejelentésének határideje kedd 16 óra volt, eddig az időpontig 31 pártlistát jelentettek be a jelölőszervezetek. Az egyéni jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntéseket a választási bizottságok csütörtök éjfélig hozták meg, ez alapján derült ki, hogy a jelöltekből hány tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást. Márpedig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján még lapzártánkkor is olyan adatok szerepeltek, amelyek szerint 19 jelölőszervezet vált jogosulttá listája nyilvántartásba vételére. Ugyanakkor a délutáni NVB ülést követően estig már nem frissültek a portálon szereplő, a listák nyilvántartásba vételére vonatkozó adatok a választási honlapon.

Az már biztos, hogy összesen 1577 jelölt indulhat az egyéni választókerületekben. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy, hogy hétszáz bejelentett jelölt mégsem tudta összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, hanem azt is, hogy minden korábbinál többen jelöltették magukat az áprilisi választásra, így átlagosan 14 indulóra lehet majd szavazni a 106 választókörzetben. Noha az erre eredetileg bejelentkezett 31-ből "csak" 19 tömörülés járt sikerrel, összességében mégis kijelenthető: feltűnően sok párt tudott listát állítani is, hiszen 2010-ben még mindössze 6 pártnak volt országos listája.

Mindez az indulási feltételek enyhülésének és a kampánytámogatási szabályok lazulásának tudható be. Az országos listaállításhoz ugyanis pártonként csak 27 egyéni jelölt kellett, akiknek indulása mindössze 500 támogató aláírás összegyűjtésétől függött. Az aláírások megszerzésére két hetük volt a jelölőszervezeteknek, és noha a nagy pártok szinte azonnal, két nappal a gyűjtés elindulását követően leadták a szükséges ajánlást, egyes parlamenti erők az utolsó napig gyűjtötték a támogatásokat. Persze a Fidesz-KDNP érthetetlen okokból listája múlt heti nyilvántartásba vételét követően, sőt, még a jelöltállítási határidő lejárta után is több kitelepülésen gyűjtötte és gyűjti az állampolgári aláírásokat - nem tudni kinek a javára, és milyen céllal.

Az ugyanakkor biztos, hogy miközben az LMP-nek az utolsó pillanatokban sikerült összegyűjtenie elegendő aláírást, a 4K! pedig elvérzett ezen a "megmérettetésen", az ötszázas feltételt több mint egy tucat olyan párt teljesítette, amelyeknek még a nevével sem találkozhatott az átlag állampolgár. Márpedig a hozzáértők szerint egy új, nem közismert pártnak legalább 200-300 aláírásgyűjtőre lett volna szüksége, akik napi 12 órában két héten át csak ezzel foglalkoznak, hogy meglegyen az országos listájuk. Nem is csoda tehát, hogy komolyan felmerült a csalás gyanúja. Erre lehet következtetni abból is, hogy már két esetben tett feljelentést egy helyi választási bizottság az ajánlóíveken szereplő aláírások esetleges hamisítása miatt,

Hódmezővásárhelyen ugyanis két jelölt ajánlóívein is kétségessé vált a szignók hitelessége. Sajtóhírek szerint ráadásul tömegesen másolhatták le egymás ajánlóíveit az egyes pártok fizetett vagy önkéntes aktivistái. A teljesen egyértelmű csalást az tette lehetővé, hogy idén először egy polgár több jelölt indulását is támogathatta, így egy-egy párt "cserélhetett", vagy akár oda is ajándékozhatta saját támogatóinak személyes adatait egy másik szervezetnek. Ráadásul az ívek leadásakor kizárólag azt ellenőrzik, hogy egy létező személy valódi adatai szerepelnek-e az íveken. Az NVI ugyanis közölte: főszabályként csak az íveken szereplő személyi adatok hitelességét vizsgálják, az aláírásokét nem.

Csakhogy a választási eljárási törvény szerint az ajánló aláírások vizsgálata is a választási szervek hatáskörébe tartozik. A jogszabály ugyanis kiköti: csak az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki az ajánlóívet saját kezűleg írja alá, a követelmény teljesüléséért pedig a választási irodának felelnek. Ráadásul a 444.hu portál hitelesnek tűnő beszámolója az ajánlásgyűjtési korrupcióról azt a gyanút erősítette, hogy egyes pártok jogellenesen segítettek egymásnak, megsértve ezzel a választójog szabad gyakorlásához fűződő jogot, az adatvédelmi törvényt és még számos egyéb jogszabályt.

Csaknem kétmilliárdnyi büntetés

Összesen mintegy 1,86 milliárd forintra büntetik az ajánlóíveket időben vissza nem adó pártokat és független jelölteket a választókerületi irodák - közölte az NVI vezetője. Pálffy Ilona szerint az irodák több mint 478 ezer ajánlóívet adtak ki, és ezekből mintegy 37 ezret nem vittek vissza a jelöltek a határidőig. A törvény nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy az ajánlóíveket milyen okok miatt nem vitték vissza; egységesen minden egyes hiányzó aláírásgyűjtő ív után 50 ezer 500 forintos bírságot kell kiszabniuk, akár elveszítették, akár ellopták, vagy csak a hétfő délutáni határidő után vitték vissza azokat.
Így fordulhatott elő, hogy a Szövetségben, Együtt Magyarországért (SZEM-NŐPÁRT) 5 millió 75 ezer forintos bírságról szóló határozatot vett kézhez annak ellenére, hogy ajánlóívei ügyében hatósági eljárás van folyamatban. Egyik jelöltjüket ugyanis megfenyegették, és dulakodás közben néhány ajánlói ívét elvették. A nő a fenyegetés hatására egyáltalán nem adta le íveit, hanem kedden postára adta azokat, amelyeket nem loptak el tőle, egy kérelemmel, amelyben utalt az őt ért megfélemlítésre, kérve, hogy ne szabjanak ki rá bírságot. Pártja elnöke, Nagy Marianna feljelentést is tett az ügyben, és ő maga is felkereste a megyei választási bizottságot, hogy a tényállás tisztázásáig ne szabjanak ki bírságot. A bizottság ennek ellenére döntött a bírságról, határozatuk ellen azonban a szövetség fellebbez.

Szerző

Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket

Nem Oroszország irányítja az ukrajnai eseményeket - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy pénteki nyilatkozatában. Az orosz külügyminisztérium eközben értetlenségét hangoztatta a kilátásba helyezett uniós szankciókkal kapcsolatban.

Dmitrij Peszkov szóvivő a Rosszija 1 orosz állami televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy nem Moszkva irányítja az eseményeket, hanem épp az ellenkezőjéről van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül. A Kreml befolyásos tisztviselője cáfolta, hogy a krími parlament döntést Moszkvából kezdeményezték volna.

Az orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin államfő mindeddig nem élt a parlament felsőházának jóváhagyásával, és nem alkalmaztak orosz fegyveres erőt Ukrajnában. Közölte, hogy "Oroszország a béke biztosítéka az orosz világban".

Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin népszerűsége növekszik,és ez nem mindennapi jelenség az ukrajnai eseményekkel a háttérben. A szóvivő sajnálattal közölte, hogy bár az orosz államfő naponta igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, külföldön azt mégsem értik meg. "Ez szomorú, az pedig még rosszabb, hogy az esetleges válaszlépések szempontjából negatív következményekkel járhat" - fogalmazott. Kijelentette ugyanakkor, hogy Oroszország és a Nyugat közötti nézetletérések ellenére nem kezdődik el újabb hidegháború.

Az orosz elnök szóvivője éles szavakkal bírálta Ukrajnát és - ahogy fogalmazott - "mindazt, ami körülötte történik". Szerinte "a jogtalanság és a cinizmus győzelméről, valamint a nemzetközi jog összeomlásáról" van szó. Sajnálatosnak tartotta, hogy Oroszország nyugati partnerei elismerték a jelenlegi ukrajnai vezetést, "miközben nem ismerik el, hogy Ukrajnában másoknak is volna joguk a cselekvésre".

Dmitrij Peszkov megmosolyogtatónak nevezte, hogy Európában arra szólítják fel Oroszországot, tárgyaljon nyugati közvetítéssel a kijevi vezetéssel. "A bizalom ezen garanciavállalók iránt valószínűleg elveszett" - mondta.  

A Kreml befolyásos tisztviselőjének nyilatkozatát a Rosszija 1 állami televíziós csatorna egyik népszerű, ugyanakkor a hatalom irányába elfogultnak tartott politikai vitaműsorában sugározták. A késő esti órákban közvetítendő műsort most előbbre hozták "a nagy érdeklődésre" hivatkozva.

Az orosz külügyminisztérium az Európai Unió állam- és kormányfőinek, Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóján született döntésékre reagált pénteken. A tárca értetlenségének adott hangot, mivel szerinte "abban a kényes helyzetben, amikor a világ mindent elkövet annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat az ukrajnai válságból", az Európai Unió " korántsem építő álláspontot" foglalt el.

Az orosz tárca közlése szerint az Európai Unió téved, ha azt hiszi, hogy az orosz állampolgárok és az üzleti körök számára fontos vízumkönnyítési tárgyalásoknak és az EU-orosz alapszerződés megvitatásának befejezésére nagyobb szüksége van Moszkvának, mint Brüsszelnek. Azt is hangoztatták, hogy Oroszország elutasítja "a szankciók és a fenyegetések nyelvezetét", ám ha azok megvalósulnak, "nem maradnak válasz nélkül".

Csütörtökön Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket. Az uniós országok állam- és kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.

Szerző

Gyurcsány: Orbán eladta Magyarország függetlenségét!

Orbán Viktor a paksi szerződéssel eladta Magyarország függetlenségét, a rendszerváltás óta kormány ennyire soha nem adta oda magát egy másik országnak - jelentette ki a DK elnöke a gyulai Vigadóban tartott pénteki választási fórumán.

Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor kormányzását bírálva kiemelte: a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel aláírt paktummal a miniszterelnök egy nap leforgása alatt adta el Moszkvában az ország függetlenségét, miközben a jelszavuk a függetlenségi harc.

A volt miniszterelnök rezsiháborúnak nevezte Orbán Viktor rezsicsökkentési programját, és azt mondta: kis tételekről van szó, amelyek érdemben nem segítik az ország felemelkedését. Gyurcsány Ferenc a legfontosabbnak a bérköltségek csökkentését nevezte, szerinte ebben kell versenyezni a Nyugattal, nem a rezsicsökkentésben.

Aki csak spórol, még soha nem lett gazdag. Nincsen rendben, hogy a költségek és az árak nyugatiak, a bérek pedig keletiek Magyarországon - jelentette ki a politikus. Rámutatott: lát esélyt arra, hogy 2014-2018 között a jelenlegi havi nettó 66 ezer forintos minimálbér százezer forintra emelkedjen.

Bod Tamás, a baloldali összefogás gyulai választókerületi képviselőjelöltje sorsdöntőnek nevezte a 2014-es választásokat, szerinte 1990 óta nem volt ilyen nagy a tét. Azt mondta, a demokratikus baloldali erők vonzó felzárkóztatási programot kínálnak a leszakadó térségeknek, jelentős támogatásokkal. Azt ígérte, hogy egy éven belül felszámolnák a gyermekéhezést, szerinte ez 17-18 milliárd forintot igényelne - jóval kevesebbet, mint a stadionok felújítására és építésére fordított összeg - tette hozzá.

Szerző
Frissítve: 2014.03.07. 21:38