Bekövetkezett az, amit már korábban sejteni lehetett. Hiába lép fel pártjában Beppe Grillo keménykezű, önkényes diktátorként, a szétesést nem akadályozhatja meg. Pártjának ugyanis nincs igazi ideológiája, s nem lehet éveken át egy politikai eszmeiséget kizárólag a fennálló rendszerrel szembeni ellenállásra, a folyamatos lázadásra építeni.
A legutóbbi, február utolsó napján közzétett közvélemény-kutatási adatok is arról tanúskodnak, megkezdődött az M5S erjedése, már a választók is kezdik megelégelni Grillo sajátos stílusát. A pártot megelőzte Silvio Berlusconi Forza Italiája, amelyre 22,5 százalék voksolna, az M5S azonban egyetlen hét alatt veszített két százalékot, így már 21,8 százalékon áll.
A Demokrata Pártnak ugyanakkor jót tett a kormányfőváltás, 30 százalékos népszerűséget mondhat magáénak.Grillóra több szempontból is rájár a rúd. Egy torinói bíróság múlt héten elsőfokon, nem jogerősen négyhavi börtönbüntetésre ítélte, mert engedély nélkül lépett be a Torinó-Lyon nagysebességű vasút egy építési területére. Persze az ítélettől aligha kellene a szívéhez kapnia.
Négy hónap eleve nagy idő, ráadásul Olaszországban különösen lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai. Nem is beszélve arról, Silvio Berlusconi példájából is láthatjuk, hogy még a jogerős ítélet sem jelent semmit. A médiacézárt ugyan kizárták a szenátusból, de múlt héten ismét felbukkant ott, igaz, más minőségében, egy könyvbemutató alkalmából. De ennyi volt az összes szankció vele szemben. A házi őrizetbe helyezéséről mindez idáig nem született döntés, s gyanítjuk, belátható időn belül nem is fog.
Grillónak tehát nem elsősorban az ítélet miatt fagyhatott arcára a mosoly. Nem hagyhatja hidegen híveinek lemorzsolódása. A tavaly februári választás előtt sokaknak tetszett, hogy végre megjelent a politikai palettán egy olyan párt, amelynek nincs köze egyik hagyományos párthoz sem. A komikus gyűlésein tolongtak az emberek. Grillo pedig élt is a lehetőséggel, ügyesen csillogtatta kivételes retorikai készségét.
Ma már azonban nem veszi körül őt az a régi lelkesedés, s pártja, vagy inkább mozgalma mintha saját magát falná fel. Amint a volt komikus egyik kizárt párttársa fogalmazott, Grillo mintha megirigyelte volna Észak-Korea szeretett vezetőjét, Kim Dzsong Unt, annyira sztálinista módon vezeti az M5S-t. Azért Grillót sem kell félteni, ha a "lázadókat" kell minősíteni. Becsmérlő jelzőknek nincs híján.
Az M5S szétforgácsolódásának folyamata felgyorsult Matteo Renzi miniszterelnökké választásával. Amikor Grillóval találkozott, az M5S öntörvényű vezére nem is hagyta, hogy elmondja szokásos köszöntő mondatait. Üvöltve támadt rá a kormányfőre, aki "a bankok, a régi rendszer, a korrupt politika" képviselője - hangoztatta. Renzi úgy tíz percig hallgatta, mire megunta, s a faképnél hagyta.
A pártelnök kirohanása több M5S-tagot is megviselt. Grillo ugyanis ismételten bizonyította: vállalhatatlan politikus. Igaz, az M5S sokkal inkább szektához hasonlít, ahol Grillo egyfajta istenség szerepét tölti be. Aki pedig szakít vele, annak számolnia kell éktelen haragjával. Ez a központosított séma, ami az M5S-nél uralkodik, mintha a végét járná. Az M5S-nél káosz uralkodik.
A pártvezetés múlt másfél hete kizár a tömörülésből négy szenátort, akik becsmérelni merték Grillót és úgy foglaltak állást, tárgyalnia kellene Renzi kormányával. A döntés után a "szektavezér" kétes hitelességű internetes szavazást tartott, amellyel megerősítették 30 ezer a 13 ezer arányban a kizárást. (Tudni kell, hogy az M5S társalapítója, Gianroberto Casaleggio egykor informatikusként dolgozott. Most ő a főideológus.)
A volt komikus immár sokadik diktatórikus lépését azonban már nem volt hajlandó elfogadni a párt parlamenti képviselőinek egy része, ezért azt közölték, szolidaritást vállalnak a kizárt honatyákkal, s ők is elhagyják a frakciót. Egy tucatnyian intettek búcsút a pártnak, de állítólag akár 30-ra tehető azoknak a felsőházi képviselőknek a száma, akik nem óhajtanak Grillo rövid pórázán maradni.
A lázadók igen élesen bírálták Grillo híveit, a "grillinit", fasizmussal, és ortodox hozzáállással vádolva őket. Fabrizio Bocchino, az M5S egyik kizárt képviselője pedig úgy foglalt állást a közszolgálati RAI 3 híradójában, hogy Frillo súlyosan megsértette a "csillagosok" alapszabályát.
Megfigyelők nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a kilépett képviselők Pippo Civatival alakítanak új frakciót. Utóbbi a PD fenegyerekévé vált azóta, hogy Renzi nem éppen úriember módjára megbuktatta az előző miniszterelnököt, Enrico Lettát. Civati minden fórumot megragad arra, hogy hangot adjon az események feletti elégedetlenségének.
A sorozatos kilépések persze nem változtatták meg Grillo véleményét, aki úgy vélte, azzal, hogy "végre megszabadult a lázadóktól", pártja is erősebbé válik. Pedig az M5S nagyon sokat veszíthet. Eddig a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkezett mind a képviselőházban, mind a szenátusban, ám mivel a képviselőcsoport folyamatosan fogyatkozik, minden bizonnyal kevesebb állami támogatással kell majd beérnie.
Grillónak azért is jön a lehető legrosszabbkor a válság, mert a május végén megrendezendő európai parlamenti választás előtt ismét egyre többször hallatja a hangát, s áll elő populista, a politikai elitet érintő gyakran teljesen képtelen elméleteivel.
