Előfizetés

Százhalombattán, Dunaújvárosban a kormányváltó szövetség

Publikálás dátuma
2014.03.10. 19:09

Mesterházy Attila délután Százhalombattán találkozott a város lakóival, hogy Kuncze Gábort, a kormányváltó szövetség képviselőjelöltjét ajánlja a figyelmükbe.  A  baloldali miniszterelnök-jelölt Dunaújvárosban kijelentette: vissza fogjuk adni a rokkantnyugdíjasok nyugdíjjogosultságát

A  baloldali miniszterelnök-jelölt a helyiek által jól ismert és kedvelt Kunczéval járt a százhalombattai piacon, a művelődési házban, a Kiss László uszodában. A vendégeknek Vezér Mihály polgármester elmondta, annak ellenére, hogy az utóbbi időben csorbult a szerepük, szűkebbek lettek a lehetőségek, az önkormányzat saját erejéből igyekszik a napi gondokat megoldani. 

A kormányváltó szövetség miniszterelnök-jelöltjét Százhalombattán Simon Gábor őrizetbe vételéről és a Zuschlag-ügyről kérdezték újságírók. Mesterházy Simon őrizetbe vételére reagálva azt mondta, ebben az ügyben az igazságszolgáltatásnak kell tennie a dolgát, nem a politikának. Arra emlékeztetett, a NAV tevékenységét kivizsgáló parlamenti bizottság felállítását a Fidesz arra hivatkozva akadályozta meg, hogy folyamatban lévő büntetőügyben az Országgyűlésnek nincs dolga.

Kijelentette: a parlamentben van Simon-ügy, Simon Miklós ügye, akit 2008 óta nem ad ki a Fidesz, pedig köztörvényes ügyben ez példátlan. Az MSZP ezzel szemben azonnal elengedte volt elnökhelyettese kezét - tette hozzá. 

Zuschlag ötven milliós állításáról pedig azt mondta: "van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja". Hozzátette: minden hazugság, amit a börtönviselt egykori politikus a ma megjelent könyvében állít.  

Mesterházy Attila, a kormányváltó erők miniszterelnök-jelöltje hétfői dunaújvárosi lakossági fórumán hangsúlyozta: azért kívánnak változtatni a jelenlegi rendszeren, mert a rokkantnyugdíjasok járadékát bármikor elvehetik és csökkenthetik, ráadásul semmi olyan jogosultságuk nincs, ami a többi nyugdíjasnak jár. Kormányváltás esetén 100 ezer forintos nyugdíjig minden nyugdíjas évi 24 ezer forint pluszpénzt fog kapni, hogy "meg tudja fizetni a gyógyszereit, mert az ez egyik legnagyobb kiadásuk" - tette hozzá.

Kiemelte: 100 ezer forintra emelik a nettó minimálbért úgy, hogy a munkáltatók terhei se nőjenek, mert "az európai árakhoz legyenek európai bérek is".

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Orbán és a rekordok

Publikálás dátuma
2014.03.10. 18:30
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor több mint figyelemre méltónak nevezte a turisztikai ágazat tavalyi eredményét, amely a gazdaság növekedéséhez is hozzájárult. A miniszterelnök hétfőn Siófokon a balatoni szállodák vezetőivel folytatott megbeszélést követően kijelentette, hogy tavaly rekordévet zárt a turizmus.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a három fő mutatót: a vendégszámot, a vendégéjszakákat, valamint a bevételeket tekintve is kiemelkedő teljesítményt ért el a turizmus az elmúlt évben. A 2013-as adatokat sorolva a miniszterelnök közölte: 8,8 millió vendég 22,8 millió vendégéjszakát töltött Magyarországon és 166 milliárd forint volt a szállásdíjakból származó bevétel. 

"Ahhoz képest, hogy egy olyan térségnek vagyunk részei - az európai kontinensnek -, amelyik egy súlyos gazdasági válságot él át, az ágazatnak ez a teljesítménye több mint figyelemre méltó" - fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: a turizmus jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2013-ban a gazdaság teljesítménye növekedni tudott a 2012-es csökkenés után.

A nemzeti össztermékhez körülbelül 9,9 százalékkal járul hozzá a turizmus, ennek egy százalékos növelése reális célkitűzés a szakemberek szerint - mondta a miniszterelnök. Megjegyezte "ha 10-ről 11 százalékra fel tudnánk menni a következő négy évben, az szerintem szép eredmény lenne". 

Orbán Viktor siófoki adatokat említve, miszerint tavaly 250 ezer vendég több mint 650 ezer vendégéjszakát töltött a városban, ami 7,2 százalékos növekedés 2012-höz képest, azt mondta: "ezek az adatsorok önmagukban is impozánsak, (...) megerősítenek bennünket abban, hogy vannak dolgok, amit jól csinál a magyar turizmus, jól csinál a magyar turizmus-igazgatás és jól csinál a kormányzat, és úgy tűnik, hogy ezen az úton érdemes továbbmenni". 

A miniszterelnök a 2011-ben bevezetett SZÉP-kártyáról azt mondta, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Közölte: 23 ezer munkáltató 920 ezer dolgozójának ad SZÉP-kártyát. 2013 nyarán 544 ezren használták a SZÉP-kártyát, ez összességében 1 millió ember nyaralását, pihenését és egészségmegőrzését tette lehetővé - mondta Orbán Viktor. 

A fejlesztésekről szólva arról tájékoztatott, hogy a legutolsó uniós, hétéves tervezési, költségvetési szakaszban 1132 turisztikai projekt kapott 290 milliárd forint támogatást. Hozzátette: a következő hét évben a turizmusra 250-300 milliárd forint közötti fejlesztési forrással számolnak. 

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a munkaidő szabályozása, különösen a turisztikai ágazatban "folyamatosan vita tárgya". Tapasztalata szerint a munkavállalókat sok esetben nem védi, hanem akadályozza a szabályozás. Ezért arra bíztatta a turisztikai ágazat képviselőit, hogy ne csak a munkaadók, hanem a munkavállalók oldaláról is adjanak hangot annak, hogy szeretnének többet dolgozni és keresni. "Én száz százalékig vagyok partnere az ilyen típusú változásoknak, csak az iparágtól szeretném kapni a javaslatokat, hogy hogyan legyen" - mondta. Hozzátette, akkor akár az általános szabályokat is szívesen megváltoztatják, akár speciális turizmusra vonatkozó részszabályokat alkothatnak. 

Orbán Viktor beszámolt a város polgármesterével folytatott megbeszélésről, melyen többek között Balázs Árpád (Fidesz-KDNP), az önkormányzat vezetője felvetette, hogy a város szeretne kaszinót. Orbán Viktor ezzel kapcsolatosan azt mondta, ezt megfontolják. Az is felvetődött, hogy a kis- és középvállalkozások számára biztosított pályázatok mellett legyenek nagyobb volumenű beruházásokat támogató forráslehetőségek. Továbbá arról is egyezkednek, hogy legyen egy méltó épülete az önkormányzatnak.

A kormányfő a fejlesztési lehetőségekről azt mondta, korábban a megyék erejét "leszívták" a nagy intézmények - iskola, kórház - működtetése. Ez változott, miután az állam az adóssággal együtt ezeket átvállalta, így a megyék felszabadultak e teher alól és a számukra biztosított külön keretből gazdálkodhatnak, amit a helyi feladatokhoz igazítva használhatnak fel. 

Ezen felül egy külön forrást biztosítanak a Balaton térségének a fejlesztéséhez - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, ehhez várják a helyi szakemberek javaslatait.

Április 22-éig jelenthetik be EP-listájukat a pártok

A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelete szerint április 22-én 16 óráig lehet bejelenteni a listákat a május 25-i magyarországi európai parlamenti (EP) választásra. Az EP-választás határidőiről, határnapjairól szóló KIM-rendelet hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben.

A közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet rögzíti: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak a március 28-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 7-éig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették őket a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg az értesítést, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) újat igényelhet.

A hivatalos kampány április 5-én kezdődik, a választáson indulni szándékozó pártok április 7-étől kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI). 

Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 34. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást, és bejelenti listáját a Nemzeti Választási Bizottságnál. A határidő azonban április 21-én, húsvéthétfőn járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, a közigazgatási és igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg. 

A KIM-rendelet a listák bejelentésének határidejét április 22-én 16 órában jelölte meg. A rendelet rögzíti azt is, hogy ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (valamivel több mint százezer ilyenről tud az NVI) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, május 9-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.

A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 10-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor a választót anyaországában törlik a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Ugyancsak május 15-e 16 óra a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország 97 külképviseletének valamelyikén szeretne voksolni, május 17-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 23-án 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.