Üzenetben köszöntötte Victor Ponta miniszterelnök a romániai magyarokat

A magyar és román nép sorsközösségére utalva köszöntötte pénteken Victor Ponta román miniszterelnök a romániai magyarokat a magyar nemzeti ünnep alkalmából.

A Maszol.ro hírportál által közzétett üzenetben a román kormányfő boldogságot kíván ünnepnapjuk alkalmából az országban élő magyaroknak, arról biztosítva a közösség tagjait, hogy "a román állam intézményei etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkoron támogatják a román állam polgárait".
"Bárhová is helyezte a történelem az idők folyamán a román és magyar közösségeket, a történelemnek köszönhető, hogy a jelenben a racionálisan gondolkodó ember számára nincs a békénél, a toleranciánál, az együttműködésnél fontosabb" - fogalmaz Victor Ponta.

A miniszterelnök kifejtette: Romániában békében és harmóniában élnek a magyarok, ami szerinte elsősorban annak tulajdonítható, hogy a bukaresti kormány biztosítani igyekszik a feltételeket a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez.
"Ugyanakkor nem szeretném, ha megfeledkeznénk Romániának és Magyarországnak az önkényuralmi rendszerrel kapcsolatos közös, tragikus tapasztalatairól, de az észak-atlanti integrációhoz és a demokratikus értékeket, a polgárok jólétét előtérbe helyező Európai Unióhoz való csatlakozáshoz fűződő sikereiről sem. E közös út folytatódik. A politikán, a pillanatnyi nézetkülönbségeken túl valójában a két nép közös óhaja lényeges: szabadságban és jólétben élni" - mutatott rá ünnepi üzenetében Victor Ponta.

Romániában 1997 óta évről évre üdvözli a miniszterelnök nemzeti ünnepükön az ország magyar nemzetiségű polgárait. Az üzenet szövegét általában az ünneplés valamennyi helyszínén felolvassák a kormány helyi képviselői, vagy a rendezvények szervezői.

Szerző

Letartóztatták az Anne Frank-könyvek feltételezett megrongálóját

Letartóztattak Tokióban egy 36 éves munkanélküli férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megrongálta Anne Frank könyveit a japán főváros számos közkönyvtárában.

A zavart elméjűnek tűnő férfi maga ismerte be a nácizmus áldozatává vált német zsidó kislány és családja amszterdami bujkálásáról szóló világhírű napló, illetve a témával kapcsolatos egyéb könyvek megrongálását, de egyelőre nem tudni, hogy mi motiválta világszerte megütközést keltő tettében. 

A japán rendőrség, amely külön egységet hozott létre a vandál kézre kerítésére, nem fedte fel a gyanúsított személyazonosságát, mert a szigetországban nem szokás közölni a bűnelkövetők nevét, ha kétséges a beszámíthatóságuk.

A rendőrség megtalálta a kitépett oldalak egy részét egy nejlonzacskóban egy meg nem nevezett tokiói épületben. Közölték, nem világosak az elkövető indítékai.

A gyanúsítottat március 7-én állították elő, miután engedély nélkül hirdetményeket ragasztott ki egy könyvesboltban. A biztonsági kamera felvételén látszik, amint leveszi a polcról a később megrongálva talált könyveket. 

A közelmúltban fedezték fel, hogy Tokió nyugati részének 38 közkönyvtárában több mint 300, Anne Frankkal kapcsolatos könyvből téptek ki oldalakat.

A Simon Wiesenthal Központ megdöbbenéssel reagált a haláltáborban elpusztult lány naplójának meggyalázására, Izrael tokiói nagykövetsége 300 könyvet adományozott a széttépett kötetek pótlására, az amszterdami Anne Frank Ház pedig 3400 egyéb kiadványt ajánlott fel a tokiói könyvtáraknak története eddigi legnagyobb adományaként.

Anne Frank naplója kötelező olvasmány a japán iskolákban, a kilenc japán nyelvű kiadás eddig közel 3,2 millió példányban kelt el.

Bár Japánban elvétve - az izraeli nagykövetség szerint évente egy-két alkalommal - fordul elő antiszemita incidens, az antiszemita közbeszéd nem ritka. Az 1990-es években a könyves toplisták élbolyában tanyáztak azok a kötetek, amelyek arról értekeztek, hogy zsidók ellenőrzik a nemzetközi pénzügyi és politikai intézményeket. A japán szélsőjobboldal a gazdasági lassulástól a 2011-es cunamiig sok mindenért a zsidókat tette meg bűnbaknak.

Az Anne Frank-könyvek megrongálása is heves, indulatos vitákat gerjesztett japán internetes fórumokon, amelyeken sok bejegyzés Japán lejáratására szolgáló koreai-zsidó, illetve kínai-zsidó összeesküvésként próbálta feltüntetni a könyvtári vandalizmus. A helyi szélsőségesek egyik vezéralakja, Szeto Hirojuki szerint a japán szélsőjobboldaliak "sosem tépnék szét a naplót, mert tudják, hogy az merő átverés, ezért fölösleges a megrongálása". 

A japán szélsőjobb zsidóellenes hangját az utóbbi időben felerősítette, hogy egyes zsidó szervezetek is bírálták Abe Sindzo miniszterelnök kormányának igyekezetét a második világháborúban játszott japán szerep átértékelésére - olvasható a Kyodo japán hírügynökség elemzésében.

Szerző

Oroszország: Kijev nem ura a helyzetnek

Moszkva szerint az ukrajnai események arról tanúskodnak, hogy a kijevi hatalom nem képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet az országban.

"Oroszország tisztában van azzal, hogy felelősséget visel az ukrajnai honfitársak és polgártársak életéért, és jogot formál arra, hogy oltalmába vegye az embereket" - olvasható az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében, amely utal arra, hogy csütörtökön halálos áldozattal járó összecsapás volt Donyeckben.

Moszkva álláspontja szerint "Jobboldali radikális csoportosulások légfegyverekkel és botokkal támadtak az utcára kivonuló békés tüntetőkre, akik a magukat ukrán hatalomnak nevező emberek destruktív álláspontja elleni véleményüket akarták kifejezni". Az orosz külügy tudatta, hogy az általa jobboldali radikálisoknak nevezett csoportok más ukrajnai régiókból érkeztek Donyeckbe.

Nyugati és ukrán híradások szerint azonban az oroszbarát tömeg támadt rá a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását elítélő tüntetőkre csütörtök este a kelet-ukrajnai Donyeckben. A támadók egy embert megöltek, s a kialakult véres összecsapásban legalább tucatnyian megsebesültek.

Moszkva most azzal a kéréssel fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket a vasárnapi krími függetlenségi népszavazásra. "Az orosz külügyminisztérium arra kéri az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, hogy hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával, és jóindulatúan álljon hozzá a krími hatóságok általi meghívóhoz, amelyben megfigyelők jelenlétét kérik a népszavazáson" - olvasható az orosz külügyi közleményben. 

A tárca megismételte a Kreml álláspontját, miszerint a krími népszavazás "abszolút törvényes és teljes mértékben kifejezi a Krímben élő népek akaratát". A külügy utal az EBESZ helsinki értekezletén 1975-ben elfogadott zárónyilatkozatára, amely kimondja, hogy "minden népnek joga van ahhoz, hogy amikor és ahogy kívánja, szabadon meghatározza saját belső és külső politikai státusát külső beavatkozás nélkül". 

Korábban Rusztam Temirgalijev, krími kormányfő-helyettes meghívta a vasárnapi referendumra a külföldi megfigyelőket, így az EBESZ képviselőit is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet szóvivője ugyanakkor kedden közölte, hogy a szervezet nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, mert a Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek.

Szerző