Mesterházy: A német megszállás évfordulójára

Hetven évvel ezelőtt 1944. március 19-én a hitleri Németország csapatai megszállták Magyarországot. Ez után Horthy Miklós kormányzó maradt és kinevezte az új kormányt, amely kiszolgálta a megszállókat és kiszolgáltatta nekik az egész nemzetet.

A magyar állam folytatta a háborút a náci Németország oldalán. Emiatt történelmének legnagyobb veszteségét szenvedte el, és ez vezetett a nemzet legnagyobb tragédiájához, a magyarországi zsidóság legnagyobb részének kiirtásához is.

Nem a megszállás napján kezdődött, csak ezen a napon vett minden korábbinál nagyobb lendületet és nyert külső bátorítást a magyarországi zsidóüldözés. A magyar hatóságok aktív közreműködésével zajlott a magyar zsidóság kifosztása, szervezett összegyűjtése és deportálása.

Ezek a bűnök nem évülnek el. Ezek alól nem adhat felmentést senki, soha. Magyarország mai kormánya mégis megkísérli ezt. A magyar állam vezetői gyávák és hazugok: gyávák, mert nem mernek szembenézni az állam egykori felelősségével, és hazugok, mert felmentenék az egykori bűnösöket. Mert rehabilitálni akarják a Horthy-korszakot. Ezért próbálják meghamisítani a történelmünket. Ezért lett a szemükben zsidók tömeges meggyilkolásából idegenrendészeti eljárás. És ezért akarnak a német megszállás ürügyén a magyar bűnösöket felmentő emlékművet állítani.

A zsidó szervezetek képviselői, számos józan, bátor demokrata, a történelmi igazság őrzői sem tudták elérni, hogy Orbán Viktor megváltoztassa szándékát.

Az általa továbbra is erőszakkal fölállítani tervezett emlékmű azonban nem valósulhat meg soha! Mert megsérti zsidó honfitársainkat, meggyalázza az áldozatok emlékét és megakadályozza a szembenézést a múlttal. Mert nem a nemzeti megbékélést hozza el, hanem a nemzeten esett egyik legnagyobb és legfájóbb sebét tépi fel.

Magyarországon márpedig soha többé nem lehet emlékműve a bűnösök felmentésének és az elnyomásnak!

A közelgő választás ezért nemcsak arról szól, hogy milyen volt az elmúlt négy év, vagy milyen lesz a következő négy. A magyarság egész múltjáról és hosszú távú jövőjéről hozunk majd döntést. Ezért, illetve azért, hogy megakadályozzuk a történelemhamisítást, le kell váltanunk ezt a kormányt április 6-án!

Mesterházy Attila,
a kormányváltó erők miniszterelnök-jelöltje

Szerző

Ab: alkotmányellenes a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályozása

Alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni - olvasható az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján szerdán közzétett közleményben.

Az Ab hétfőn meghozott határozatáról szóló közlemény szerint "alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni".

Az ügyben Szabó Máté korábbi ombudsman fordult az Ab-hez, amely a kifogásolt szabályok egy részének hatálybalépését 2013 júliusában az alkotmányossági vizsgálat idejére felfüggesztette. Az Ab abból indult ki, hogy az alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét, otthonát, kapcsolattartását é jó hírnevét tiszteletben tartsák.

A testület szerint a vizsgált törvénymódosítás megteremti a szabályozási kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású, családi életű és kapcsolatrendszerű érintettek is családtagjaikkal együtt bármikor ellenőrizhetők és róluk bármit meg lehet tudni.

Az alaptörvény-ellenesnek minősített szabályok mind az ellenőrzés folyamatosságának előírásával, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén. Olyanok vonatkozásában is lehetővé teszik a legdrasztikusabb, a jogviszony időtartama alatt folyamatosan fennálló megfigyelést és a készletező adatgyűjtést, akikkel szemben semmilyen terhelő adat nem merült fel.

Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a szabályt is, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz - például a parlament illetékes bizottságához - forduljon a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez hozzájárulás megtagadása vagy a hozzájárulás visszavonása miatt.
    A határozathoz három alkotmánybíró - Balsai István, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.

Szerző
Frissítve: 2014.03.19. 18:36

"Mondjátok hát, hogy nem reménytelen!"

Publikálás dátuma
2014.03.19. 18:12
Heisler András beszél a Magyarország német megszállásának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen. MTI Fotó: Soós Lajos.
A zsúfolásig megtelt téren Heisler András, a Mazsihisz elnöke a "sokan vagyunk, jó, hogy ilyen sok vagyunk"  mondattal szólította meg a megemlékezőket, és kijelentette: 1944 március 19-e mindannyiunk gyásznapja Magyarországon, de ez a nap nem a kezdete volt a magyarországi holokausztnak, a magyar zsidók tragédiájának, csupán az egyik utolsó állomása. 

Ilan Mor, Izrael állam nagykövete figyelmeztetett: nem létezik zsidókérdés, a súlyos probléma az antiszemitizmus, az ez ellen való harc felelőssége a mindenkori kormányokat terheli.

A tömegben, ahol számos transzparensen ítélték el a fasizmust, az antiszemitizmust és az intoleranciát, feltűnt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, és Kuncze Gábor is.  

Magyar Holokauszt 70 című megemlékezést Radnóti Miklós "Majális" című versével zárta Bálint András színművész.