Németország és Lengyelország ambiciózus tervekkel és támogatási politikával 2020-ra a jelenlegi részarány megduplázásával emeli 20 százalék feletti értékre a magas hatásfokú kapcsolt energiatermelés – a hőt és a villamos energiát egyazon tüzelőanyagbázison, párhuzamosan termelő erőművek – részarányát. Eközben a hazai szabályozói környezet hatására a 2010-ben mért 20,9 százalékról három év alatt 13,3 százalékra zuhant a kapcsoltan termelt áram aránya, és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult.
A mesterségesen alacsonyan tartott hőárak és az alacsony piaci áramár miatt a berendezések alig üzemeltek 2013-ban. A Magyar Kapcsoltenergia-társaság (MKET)tagvállalatai adatszolgáltatása alapján a gázmotorok kihasználása átlagosan évi 1900 óra, a nagyerőműveké pedig 3300 óra volt tavaly, miközben az optimum 7800-8000 óra lenne.
Rudolf Viktor, az MKET elnöke megerősítette, hogy a szövetség továbbra is kész a párbeszédre a szabályozóhatóságokkal annak érdekében, hogy a kapcsoltenergia-termelő ágazat hosszú távon fennmaradhasson Magyarországon. „Nem vagyunk jó helyzetben, ugyanakkor mindent megteszünk, hogy a kapcsolt termelés fennmaradjon Magyarországon, fejlődjön úgy, hogy közben megfeleljünk a mindenkori kormányzati energiapolitika kijelölt irányainak” – hangsúlyozta.
Kiss Csaba, a szövetség szakmai alelnöke a nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta: az európai kapcsolt energiatermelési kapacitások háromnegyedét adó 15 országban a nehézségek ellenére a kormányzati energiapolitikai döntéseknek köszönhetően mindössze 4 államban – Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban – stagnált vagy csökkent a kapcsolt energiatermelés részaránya.