IMF;hitelpiac;GKI;Vértes András;

- Nem siker a drága piaci hitelfelvétel

A magyar kormány hibát követetett el azzal, hogy szakított a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A szervezet ugyanis sokkal kedvezőbb feltételekkel nyújtott kölcsönt annál, mint amit a kormány a piacról vett fel. A legutóbbi IMF hitel kamata ugyanis 2,5 százalékos volt ötéves futamidőre, míg a pénzpiacról a kormányzat 4,5 százalékos kamatozású kölcsönt szerzett ugyancsak ötéves lejáratra. 

Emellett a Valutaalappal jó kapcsolatot fenntartó országok - például Lengyelország, Románia - sokkal jobb gazdasági eredményeket képesek produkálni mint Magyarország, miután ott a tőkéjüket nagyobb biztonságban érzik a befektetők, éppen az IMF-től kapott pénzügyi védőháló miatt. Annak pedig gazdaságpolitikai tekintetben semmi értelme nem volt, hogy országunk idő előtt visszafizette az IMF hitelét, a piac sem értékelte pozitívumként ezt az akciót.

A határidő előtti törlesztés csupán a Fidesz választási céljait szolgálta, illetve azt, hogy az Orbán-kabinet manipulálhassa az államadóssággal kapcsolatos tavalyi adatokat, a valósággal ellentétben csökkenőnek beállítva azokat. Emellett a kormányzat azért is szabadulni akart az IMF-től, hogy a szervezet ne tekinthessen bele költségvetésbe, s ne mondhasson kritikát arról a választások előtt - nyilatkozta lapunknak Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ezt annak kapcsán mondta el, hogy tegnap Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára hosszasan dicsérte kormányt amiatt, hogy az "leszámolt" a Valutaalappal.

Orbán Gábor állítása szerint számos fontos gazdaságpolitikai lépés megvalósítását segítette, hogy Magyarország az utóbbi években folyamatosan elszakadt a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-hitel tavalyi előtörlesztése pedig befektetői szempontból fontos bizalomépítő lépés volt. Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a múlt héten fejeződött be az IMF alapokmányának IV. cikkelye szerinti szokásos, éves gazdaságpolitikai konzultáció Magyarországon. Ez volt az első hivatalos tárgyalássorozat azóta, hogy Magyarország tavaly, lejárat előtt, teljes összegben visszafizette korábbi IMF-hitelekből származó tartozásait, és ezzel "IMF-programország" státusza is megszűnt. Mint mondta: az IMF az eddigieknél konstruktívabban, nyitottabban állt a magyar félhez, és immár másképpen ítélte meg a magyar gazdaságot, elismeri a gazdaság teljesítményét. Orbán Gábor reméli, hogy hamarosan az Európai Bizottság és a hitelminősítők is "felcsatlakoznak erre az irányra".

Az államtitkár szólt a legutóbbi dollárkötvény-kibocsátásról is, amely már az idei év második felében jelentkező finanszírozási igények fedezetéül szolgál. Előtartalékolási célból a magyar állam 3 milliárd dollár értékű devizakötvényt bocsátott ki, ez az idei évben lejáró külföldi hitelek csaknem kétharmadára elég. A kibocsátás átmenetileg mintegy 2,3 százalékponttal emelte az adósságrátát - mondta Orbán Gábor, hangsúlyozta azonban, hogy továbbra is cél is az adósságcsökkentés az év végére.

Orbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF és a pénzpiaci hitelek nem csak az árazásukban különböznek egymástól, az IMF hitelek futamideje általában sokkal rövidebb, és a valutaalap komoly feltételeket is fűz a hitelei mellé, "olyan mértékben szól bele az adott ország gazdaságpolitikájába, amely a belső, társadalompolitikai célok követését is lehetetlenné teszi". Vértes András viszont úgy véli: az államtitkár állításával szemben az IMF soha nem javasolt olyan intézkedést a magyar kormánynak, amely ellentétes lett volna az ország érdekeivel, s ma már általában nem köti szigorú feltételekhez a szervezet a hitelnyújtást.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM Szövetség vezetője az államtitkár nyilatkozatát kommentálva elmondta: az IMF-hitel idő előtti visszafizetésén veszített az ország, így ezen a lépésen nincs mit ünnepelni. A lépés következtében a magyar állam meglévő tartozását egy drágább hitellel váltotta ki, ami olyan, mintha egy banki tartozást uzsorahitellel végtörlesztene az ember: Magyarország 14 milliárd forintot bukott Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek csak ezen az egy propaganda húzásán.

A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a lépés hazug voltát semmi sem mutatja jobban, mint az a tény, amely a Paks2-ről szóló moszkvai paktum kiszivárgása következtében kiderült. Magyarország az oroszoktól csaknem kétszer drágább hitelt vesz fel az atomerőmű építésére, mint amilyentől az IMF esetében nagy csinnadrattával megszabadult. Ez utóbbi hitel ráadásul a pénzügyi-gazdasági szuverenitásunk feláldozásával is meg van fejelve: az áram kétszer annyiba fog kerülni, mint ma, gazdaságunk pedig az orosz hatalmi-pénzügyi érdekeknek lesz alávetve évtizedekre.

A magyar kormány ebben a kérdésben is hazudik a magyar családoknak és magyar vállalkozásoknak, pedig a hazugság felárát éppen nekik kell megfizetniük. Ezért van szükség arra, hogy április 6-án megállítsuk Orbán Viktort - nyilatkozta Bajnai Gordon.

Jól jöhetett a kormányzatnak - bő egy héttel a választások előtt - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szokatlanul nagy mértékű adat módosítása. A  kiskereskedelmi forgalom növekedését bizonyító, szerdán közzé tett, statisztika ugyan a fogyasztás bővülését hangoztató állításokat támaszthatja alá, ám az általunk megkérdezett szakemberek a kételyeiket  fejezték ki a módosulással kapcsolatban.