R.T.;
Vatikáni bank;Bíborosi Kollégium;Ferenc pápa;szerzetesrendek;nemzetközi átutalások;
2014-04-09 07:34:00
A Bíborosi Kollégiumban is akadtak olyan főpapok, akik szerint kisebb kárt jelentene, ha megszabadulnának az IOR-tól, mintha megtartanák, hiszen botrányai rossz fényt vet az egész Szentszékre.
Ferenc pápa nem indokolta meg, miért is döntött a pénzintézet megtartása mellett, csak átalakítására tett ígéretet, igaz, ez nem új, hiszen a bank reformja tavaly április óta zajlik, s a pápa számos intézkedéssel tette átláthatóbbá.
Mi állhat Ferenc pápa döntésének hátterében? Az IOR-nál a napvilágra került pénzmosási ügyek ellenére azt hangoztatják, hogy az itt elhelyezett pénzek biztonságban vannak.
Ennek persze természetesnek is kellene lennie. Komoly súllyal eshetett latba az is, hogy az IOR-nál sokkal olcsóbban lehet pénzügyi tranzakciókat végrehajtani, mint bármely más kereskedelmi pénzintézetnél.
Ez különösképpen a szerzetesrendek és egyéb egyházi intézmények számára fontos. (Magánszemély elvileg nem nyithat számlát az IOR-nál, azonban kiderült, hogy többen megsértették ezt a kitételt.) A rendek a vatikáni bank legfontosabb befektetői: az ügyfelek felét teszik ki.
A nemzetközi átutalásokat jórészt hatalmas terhekkel illetik a kereskedelmi bankoknál. Ha például egy rend 10 ezer eurót akar átutalni a Haiti földrengés áldozatainak, az összegnek körülbelül a negyede érkezik meg a karibi állam bankjába.
Az IOR csatornáin keresztül azonban sokkal kevesebb illetéket rónak ki a pénzre. Kubába az embargó miatt egy átlagos bankból eleve igen nehéz lenne pénzt átutalni, az IOR számára azonban ez sem jelent akadályt.
Nem mellékes az sem, hogy az IOR legutóbb 50 millió eurós nyereséget utalt át a Vatikánnak, ami a Szentszék 2012-es költségvetésének a hatoda. Ferenc pápát alighanem ezekkel a számokkal győzték meg arról, hogy kitartson az IOR mellett.