választás;választókerület;Kunhalmi Ágnes;átjelentkezés;

Külföldön tartózkodó szavazó a berlini magyar követségen, április 6-án – rajta is múlhat a kétharmad FOTÓ: MTI/BÓCSI KRISZTIÁN

- Feszült figyelem az „utolsó” urnákon

Van, ahol még az ajtót is behegesztették azon az helyiségen, ahol az átjelentkezett és a külképviseleti választók voksaira váró szavazóurnát őrzik. A kétharmad sorsa ugyanis azoktól a voksoktól függ, amelyeket diplomáciai postával, a diplomáciai iratkezelés szabályainak megfelelően szállítanak haza, és kevernek bele ezekbe az urnákba.

Valamennyi országgyűlési egyéni választókerületből megérkeztek az átjelentkezéssel szavazók borítékjai a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A vasárnapi voksoláson lehetőség volt arra, hogy az a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, egy másik magyarországi településen adhassa le voksát a saját lakcíme szerinti képviselőkre.

Épp ezért ezeket a voksokat el kell juttatni a választók lakóhelye szerinti választókerület meghatározott szavazókörébe. Ehhez az átjelentkezők szavazatait tartalmazó zöld színű borítékokat előbb a voksolás napján különválogatták a sima fehér, a szavazókörben lakók szavazatit tartalmazó borítékoktól, kötegelték őket, szállítóborítékba tették és eljuttatták a Nemzeti Választási Irodába (NVI). Az NVI-nél fogják ezeket a 106 egyéni választókerület szerint szortírozni.

Egyébként az első ilyen csomagok már hétfőn megérkeztek az egyéni választókerületekből az NVI-hez, 37 körzet volt ilyen gyors. Az átjelentkezők szavazatai "bevárják" a külképviseleteken leadott voksokat, és miután azokat is szétválogatták a 106 egyéni választókerület szerint az NVI-ben, eljuttatják azokat a kijelölt szavazókörökbe.

Az idevágó jogszabály szerint csütörtök éjfélig kell valamennyi külképviseleti urnának megérkeznie az NVI-hez. A külföldi szavazatokat diplomáciai postával, a diplomáciai iratkezelés szabályainak megfelelően, hitelesített, lepecsételt urnákban hozzák a külképviseleti választási bizottságok vezetői. Az NVI-ben ezután - a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrzésével - megvizsgálják őket, és ha sérülést találnak a csomagoláson, hitelesítésen, a bennük lévő összes szavazat érvénytelen.

Az érvényes szavazatok 106 szállítóborítékba kerülnek, és indulnak a választókerületi székhelyek polgármesteri hivatalába, ahol egy visszatartott, lezárt urna várakozik, ide keverik majd be ezeket a szavazatokat, és így lesznek aztán megállapíthatók pénteken vagy szombaton az egyéni választókerületi eredmények. Addig is országszerte fokozottan őrzik az "utolsó" szavazóurnákat. Az Index legalábbis fotókat közölt arról, ahogy a fővárosi XV. kerületben, a 12. körzetben a választási bizottság fideszes delegáltjának kérésére behegesztették az urnát rejtő terem ajtaját, amit ezután le is pecsételtek.

Itt a kormányváltók előtt a fideszes jelölt 253 szavazattal vezet 98,79 százalékos feldolgozottságnál, ám még több ezer voksot várnak, így az állás könnyen megfordulhat, és bukhat a kétharmad. Talán még ennél is kiélezettebb a helyzet a budapesti 15-ös körzetben, ahol a szocialista Kunhalmi Ágnes többször is vezetett a fideszes Kucsák László előtt, és a jelenlegi lemaradása is csak 0,04 százalék, azaz 22 szavazat.

Máshol is feszült figyelem övezi a várakozó urnákat. A szocialisták szerint például nem kaptak egyértelmű tájékoztatást Csiszár Miklóstól, Miskolc jegyzőjétől arról, hogyan és hol őrzik azt a szavazóurnát, amelyben a Miskolc 2-es egyéni választókerületének utolsó szavazatai vannak. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke és miskolci elnöke közölte: arra sem kaptak választ, hogyan gondoskodnak az urna biztonságáról. Ebben a körzetben egyébként a szavaztok 98,92 százalékos feldolgozásánál a baloldali összefogás jelöltje, Varga László vezet 14 372 szavazattal, a Fidesz jelöltje Sebestyén László 360 szavazattal van lemaradva.

Mindez jól mutatja, semmi nem dőlt el: még 16 választókörzetben nem tudni biztosan, ki nyer, a feldolgozás előtt álló szavazatok itt különösen számítanak. A még várt voksok megszámlálása után pedig, az egyéni választókerületi eredmények hivatalossá válása után tudja majd az NVB meghatározni a töredékszavazatok számát, amit a határon túlról leadott levélszavazatok eredményével kiegészítve hozzáadnak a pártlistákra adott szavazatokhoz, így lesz megállapítható az országos listás végeredmény. Minderre a törvény elég sok időt ad, legkésőbb a választást követő 19. napon kell a munkával végeznie az NVB-nek. Ráadásul csak a hivatalos eredményközlést követően kezdődnek meg a jogorvoslati idők, melyeket figyelembe véve május első napjaira lehet jogilag is végleges az eredmény.

A hét végére egyébként a határon túli választópolgárok valamennyi levélszavazata is megérkezik, most már csak egyes külképviseletekről várnak ilyen voksokat az NVI-ben. Összesen 159 247 levélszavazatot adtak le a külhoniak, erre még vasárnap is volt lehetőségük. Aznap a legtöbb levélszavazatot Gyulán adták le, összesen 2255-öt, a külképviseletek közül Kolozsvár emelkedik ki, itt csak 4817-et.

A visszaérkezett szavazási csomagokból tegnapig 117 905-öt már ellenőriztek, ezek 80 százaléka, 94 ezer 712 volt érvényes. A további körülbelül 40 ezer szavazási levélcsomagot az előzetes tervek szerint három napon belül bontják fel, ellenőrzik a személyi azonosító lapokat. Csak ezt követően bontják fel az érvényes szavazási iratokat és szkennelik be a voksokat a gyors eredmény-megállapítás érdekében. Legkésőbb április 12-re azonban az összes levélszavazatot kibontják és megszámlálják.

Már tart az uniós kampány

Már a hét eleje óta tart az aláírásgyűjtés az európai parlamenti (EP) választásra. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke elmondta: összesen 35 párt indulhat a május 25-ei voksoláson. Ahhoz, hogy valaki listát tudjon állítani, áprilisi 22-ig összesen 20 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Az uniós választáson - miként az országgyűlésin is - már nem ajánlószelvényeket kell gyűjteniük az indulni akaró pártoknak, hanem ajánlóíveken kell megszerezniük a szükséges számú aláírást. Az EP-választás arányos rendszerben, listás szavazással történik. Két vagy több párt közös listát is állíthat. A voksolásra már meg is kezdték kiküldeni az értesítőket, melyeket legkésőbb április 14-éig postáznak. Ha valaki addig nem kapja meg, akkor a jegyzőnél jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki.

"Nem lett rasszista a fél ország"
Egyértelműen a baloldal kudarca, hogy 41 helyen lett második a jobbikos jelölt az egyéni választókerületekben - mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa szerint "ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a fél ország rasszista lett, hanem azt, hogy a baloldali, ötpárti szövetség nem volt vonzó az emberek nagy többsége számára". Úgy vélte, kizárólag a baloldal, nem pedig az új választási rendszer vagy a kormánypárt népszerűsége az oka annak, hogy az emberek így szavaztak, hiszen a választók kínálatban gondolkodnak.
Megírtuk: a vasárnapi választás egyelőre nem végleges eredményei szerint a Fidesz 133 mandátumot nyert (több körzet "billeg", és egyetlen mandátum elvesztésével már elveszíthetik a kétharmadot - a szerk.), a baloldali választási szövetség összesen 38 mandátumot kapott, míg a Jobbik 23-at. Végül az LMP is bejutott, ők 5 képviselőt küldhetnek majd az Országgyűlésbe.
Az eredmények elemzéséből már korán kitűnt, hogy noha a Fidesz az előző választási rendszerben is nyert volna, de biztosan nem kétharmaddal. Bár a 2010-es MSZP-s eredményekhez képest a baloldal 6 százalékot javított, a magukat kormányváltónak nevezők sok esetben a baloldali fellegváraknak számító körzetekben sem tudtak győzni. Eközben a Jobbik is növelte a szavazótáborát; ugyan egyetlen egyéni választókerületben sem szerzett mandátumot, több tucat körzetben lett második a szélsőjobboldali jelölt.
Ez Szentpéteri szerint annak köszönhető, hogy miközben a baloldal semmiféle üzenettel nem tudta megszólítani a választókat, nem volt vonzó a listavezetőjük és sok helyen jelöltjeik, valamint programjuk sem, addig a Jobbik a "cuki" arcát mutatta, tehát viszonylag konszolidált kommunikációt folytatott a kampányban, egy kis cigányellenességet és valódi változásokat ígérve, ami "bejött" az embereknek.
Kérdésünkre, hogy az LMP miért nem ért el hasonló eredményeket, a szakértő azt mondta, a zöldpárt hatalmas esélyekkel indult, ám a magyar választópolgárok 1994 óta arra szavaznak, hogy ki legyen vagy ki ne legyen kormányon, nem pedig arra, hogy ki üljön be a parlamentbe. Emlékeztetett: az LMP a kampányban többször kommunikálta, hogy nem képes kormányváltásra.
Szentpéteri szerint egyébként mindig a nagy pártok kritikája, amikor a szélsőséges ideológiákat valló csoportok megerősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a baloldal akár már az önkormányzati választásokra változtathat ezen a helyzeten, de ahhoz az MSZP-nek meg kell újulnia, új személyekkel és kommunikációval közelítenie a választókhoz. "Az egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem ilyen baloldalra van szükség, változtatni kell" - fogalmazott Szentpéteri.

Sok szavazat van még úton
- Az egyelőre meg nem számlált voksok száma: 105 279

Külhoniak, levélben voksolók
- A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma 193 793 volt
- A voksolás napja előtt, postán és a külképviseleteken leadott levélszavazatok száma 111 265 volt
- A választás másnapján az NVI-hez érkező levélszavazatok: a külképviseletekről 18 369, az egyéni választókerületektől 4330
- A külképviseletekről tegnap még várt levélszavazatok száma 25 283
- A leadott levélszavazatok száma összesen 159 247
- Tegnapig 117 905 levélvoksot dolgoztak fel, de csak 94 ezer 712 érvényes szavazási iratot találtak
- A már megszámlált és érvényesnek bizonyult levélszavazatok száma pedig "csak" 62 972

A külföldön élő, külképviseleti szavazók
- A külképviseleti névjegyzéken szereplők száma 28 161 volt
- A külképviseleteken szavazásra megjelentek száma 24 059, a regisztráltak részvételi aránya tehát 85,43 százalék
- A legtöbben Londonban szavaztak, ott az 5371 névjegyzékbe jelentkezettből 4435-en jelentek meg

Átjelentkezők
- Az átjelentkezéssel, azaz lakhelyüktől távol szavazók száma 120 552 volt
- Részvételükről nincs hivatalos adatközlés

Forrás: NVI

A jobboldal két, jogállamiságot sértő korábbi intézkedését is elítélték tegnap a nemzetközi jogi fórumokon. Az Európai Bíróság Jóri András volt adatvédelmi biztos hivatalának idő előtti megszüntetését, illetve a volt ombudsman menesztését, a strasbourg-i bíróság pedig az egyházügyi törvényt marasztalta el. Előbbinek lehetnek politikai következményei, utóbbinak azonban nem valószínű. Jóri András lapunknak azt mondta, az Európai Bíróság határozata nyomán ki kellene őt nevezni az adatvédelmi hatóság élére.