Csatát nyert Orbán, de meghátrált

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:30
Tőkés Lászlót, a korábbi kedvencet is feláldozta Orbán Viktor FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Változni látszik Orbán Viktor és a határon túli magyar pártok viszonya. Nemrég még annak ellenére, hogy a külhoni magyarság körében hosszú idő óta a "nemzet miniszterelnöke" és pártja a kedvenc, a határon túli magyar pártok és az Orbán vezette Fidesz kapcsolata nem volt felhőtlen. A vasárnapi választási eredményvárón azonban már a Bálnában izgult majd mindegyik külhoni magyar vezető. Mi változott? Ki tette le a fegyvert? Ki győzött le vagy győzött meg kit? Vagy ez még csak az első félidő vége?

A mérkőzésnek még nincs vége

Magyari Nándor László szociológus-politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára népszerű blogján, a systemcritic.blogspot.ro-n hétről-hétre mélyrehatóan elemzi a romániai magyar, a román és a magyar politikát. 

A magyar választásokról írt, Ahol Mutyi van, ott mutyi van című írásában felteszi a kérdést: demokratikus-e még egyáltalán a magyar politikai rendszer?A kolozsvári szakembert arról kérdeztük, további lépések nélkül fenntartható-e hosszú távon az Orbán-varázs a határon túli magyarok körében? 

- Az hogy az erdélyi szavazók ilyen arányban a Fideszre voksoltak nem meglepetés, az viszont igen, hogy ilyen kevesen. Minek tulajdonítja ezt?

- Én a választások eredményeinek értelmezésekor abból indulok ki, hogy azok nem a demokratikus folyamat, hanem a lassan mindenre kiterjedő mutyi részét képezték, ahogy a vezér mondja egyfajta utólagos legitimálása történt meg az eddigi politikának, így hát folytatják azt. Ebbe a képbe szervesen simul bele a határon túli magyarok "hálaszavazata", a megkönnyített kettős állampolgárságért.

Az alacsony részvételi arány mögött több tényező állhat, én a következőket említeném: az általános érdektelenség mellett a magyar kormány(ok) működése nem befolyásolja közvetlenül az itteniek életét; aztán bizonyára sokakban felmerültek a következményekkel, a felelősséggel kapcsolatos kérdések - paradox módon ez növelte a fidesz-szavazatok arányát, hiszen a távol maradók nagy valószínűséggel nem az ő táborukból kerültek ki; aztán nem utolsó sorban az eljárás (regisztráció, levélben szavazás) szokatlan és macerás volt számukra.

- Előzetesen jóval nagyobbra becsülték a Jobbik határon túli, erdélyi támogatottságát. Főleg a Székelyföldön. Mi tartja távol még az erdélyi magyar radikálisokat is a Jobbiktól?

- Nem vitás, hogy a magyarországi pártok közül a Fidesz beágyazottsága a legerősebb Erdély-szerte, a Jobbik csak az utóbbi időben jelent meg és kezdett kampányolni, nem sok sikerrel. Aztán még a legradikálisabbak sem gondolták, hogy kormánytényezővé lehet a szélsőséges párt. És persze Erdélyben szélsőségesnek lenni, a nemzeti, sőt etnonacionalista retorikáért rajongani még mindig mérsékeltebb formákban, és hangnemben szokás, mint ahogy a Jobbik retorikája teszi.

- Eléggé furcsa módon zajlott az erdélyi szavazás - úton, útfélen, pártok, egyházak segítségével töltögették a szavazólapokat ténylegesen a nyílt utcán is. Senkinek nem volt ez ellen semmi kifogása?

- Nem, az emberek nem túl érzékenyek a demokratikus folyamatok tisztaságára, főként, ha a rendellenességek abba az irányba mennek, amit maguk is támogatnak. Aztán zavaros az is, hogy a magyar törvényi előírásoknak miféle hatása is lehet itt, ki szerezhetne érvényt azoknak?

- Változni látszik az RMDSZ és a Fidesz viszonya is. Véleménye szerint ennek mi az oka? Orbán Viktor győzte le végül az RMDSZ-t, vagy az RMDSZ késztette fegyverletételre Orbánt?

- A Fidesz-RMDSZ viszonyát mindenekelőtt az utóbbi kormányzati pozíciója befolyásolja, az RMDSZ "tárgyalási pozíciója" ugyanis sokkal jobb a kormányba lépést követően, mint korábban, de arról nem beszélnék, hogy egyelőre bárki legyőzött volna bárkit, futballzsargonban: a mérkőzésnek még nincs vége.

- Várható-e változás az elkövetkező négy évben az Orbán-kormány és külhoni magyar közösségek viszonyában?

- Semmi kétség afelől, hogy a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" folytatódni fog, sőt a beavatkozó politika, a szelektív támogatási rendszer bebetonozódhat. A regnáló vezér közismert politikai attitűdje mellett nem lesz könnyű visszatérni egy másik típusú határon túli politikához, főként nem olyanhoz, ahol a határon túli magyarok szervezetei partnerek és nem kliensek.

- A kettős állampolgárság varázsa még kitart vagy szükség lesz újabb szimbolikus ajándékra ahhoz, hogy ez a potenciális szavazótábor ne pártoljon el a magyar jobboldaltól?

- A szavazótábor (az alacsony részvételi arány miatt is) mérete alig becsülhető, és elkötelezettsége is ingatag, könnyen szétporlik, nincs ami egyben tartsa, ezért további szimbolikus és/vagy pragmatikus engedményekre lesz szükség a fidelizálásához.

Szerző

Öndiagnosztika: hátrány vagy előny?

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:12

A fiatalabb korosztálynak "nincs ideje" orvoshoz menni, a 36 és 55 év közöttiek ötöde soha nem megy szakemberhez, ha megbetegszik, az idősebbek túlnyomó része is csak akkor, ha a panaszok súlyosbodnak. Vannak, akik feleslegesnek tartják az orvosi konzultációt, többen az interneten néznek utána betegségüknek, és házi praktikákkal, természetes gyógymódokkal próbálkoznak. 

A Szinapszis Kft. legfrissebb, a WEBBeteg.hu internetes portál megbízásából készített kutatásából az is kiderül, hogy még akkor sem megyünk el orvoshoz, ha félünk a betegségek esetleges következményeitől. A megkérdezettek 36 százaléka egyszerűen úgy válaszolt, hogy nem szeret orvoshoz járni, a válaszadók 12 százaléka pedig egyenesen feleslegesnek tartja az orvosi konzultációt, mondván: úgyis tudják, az orvos milyen kezelést javasolna. Többen is azt válaszolták, hogy nem akarnak gyógyszereket szedni, inkább természetes módszerekhez, házi praktikákhoz folyamodnak. Az internet segítségével ma már mindenki otthon is utánanézhet a jelentkező tüneteknek, betegségnek és a gyógymódoknak, a világháló nyújtotta lehetőségek azonban félrevezetőek is lehetnek.

A kutatásban részt vevő személyek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy panaszainak szinte mindig utánanéz az interneten, ennél jóval többen, 49 százalék igaz csak ritkán, de néha mégis billentyűzetet ragad, hogy többet tudjon meg betegségéről, annak lehetséges gyógymódjairól.

A megkérdezettek 21 százaléka pedig soha nem használja az internetet öndiagnosztika céljából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az internetes keresgélés leginkább a fiatalabb korosztály körében jellemző, azon belül is a nők azok, akik tudatosabban és gyakrabban használják a világhálót. Az utóbbi években az internetes böngészés mellett az okostelefonok és mobil alkalmazások is kiemelkedő szerepet kaptak az egészségügyi információszerzésben. A megkérdezettek 52 százalékának van okostelefonja: a fiatalkorúak, középkorúak fele hallott már olyan alkalmazásokról, amelyekkel akár otthon is ellenőrizheti tüneteit.

A Népszava megkeresésére Meskó Bertalan genetikus, orvosi jövőkutató, az internet valamint a digitális eszközök és a mai orvostudomány kapcsolatának nemzetközileg is elismert szakértője elmondta, hogy a mai orvostársadalom általános véleménye: a beteg lehetőség szerint "ne keresgéljen online".

Ez azonban ma már nem lehet megoldás, hiszen az internet a legegyszerűbb és leggyorsabb információs forrás, a beteg, ha kellőképpen motivált, mindenképpen utána fog nézni egészségügyi problémáinak. Keresgélni fog. Ugyanakkor fontos tisztázni: nem azzal lesz valaki "öngyógyító", ha az interneten tájékozódik, hanem azzal, ha az ott talált információval nem tud mit kezdeni, annak minőségét nem tudja megítélni - ezáltal téves diagnózist állít fel és rossz gyógymódot választ. Ez persze nem jelenti azt, hogy az internet csak félretájékoztat, és hogy az ott található információk egyáltalán nem relevánsak.

Tudni kell jól használni és szelektálni a megtalált információkat. A kutató szerint az orvosi, valamint egészségügyi információ online keresésének akkor vannak előnyei, "ha a páciens tud mit kezdeni a megtalált adatokkal, információval, orvosával partneri viszonyt ápol, akitől azt is meg tudja kérdezni, hogy mely weblapok számítanak hiteles, minőségi orvosi forrásnak. A beteget segíteni kell, hogy ne szemetet találjon".

Kérdés, hogy az orvosok tudnak-e ebben segítséget nyújtani. Meskó szerint az orvosok internethasználata ma még igencsak kezdetleges, a probléma leküzdéséhez pedig egyetlen út vezet: őket is fel kell készíteni, tanítani kell az internet és a digitális eszközök szakszerű használatát. Nem szabad azonban kettéválasztani az interneten kapott segítséget és az orvosi személyes viszonyt - figyelmeztet a kutató. "Az internet nem helyettesít semmit, de ha mindegyik fél ésszerűen és hatékonyan tudja használni, hatalmas segítség és kiegészítés lehet - időt, pénzt, energiát spórolva orvosnak és betegnek is - az egészségügy folyamataiban".

Öndiagnosztika: hátrány vagy előny?

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:12

A fiatalabb korosztálynak "nincs ideje" orvoshoz menni, a 36 és 55 év közöttiek ötöde soha nem megy szakemberhez, ha megbetegszik, az idősebbek túlnyomó része is csak akkor, ha a panaszok súlyosbodnak. Vannak, akik feleslegesnek tartják az orvosi konzultációt, többen az interneten néznek utána betegségüknek, és házi praktikákkal, természetes gyógymódokkal próbálkoznak. 

A Szinapszis Kft. legfrissebb, a WEBBeteg.hu internetes portál megbízásából készített kutatásából az is kiderül, hogy még akkor sem megyünk el orvoshoz, ha félünk a betegségek esetleges következményeitől. A megkérdezettek 36 százaléka egyszerűen úgy válaszolt, hogy nem szeret orvoshoz járni, a válaszadók 12 százaléka pedig egyenesen feleslegesnek tartja az orvosi konzultációt, mondván: úgyis tudják, az orvos milyen kezelést javasolna. Többen is azt válaszolták, hogy nem akarnak gyógyszereket szedni, inkább természetes módszerekhez, házi praktikákhoz folyamodnak. Az internet segítségével ma már mindenki otthon is utánanézhet a jelentkező tüneteknek, betegségnek és a gyógymódoknak, a világháló nyújtotta lehetőségek azonban félrevezetőek is lehetnek.

A kutatásban részt vevő személyek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy panaszainak szinte mindig utánanéz az interneten, ennél jóval többen, 49 százalék igaz csak ritkán, de néha mégis billentyűzetet ragad, hogy többet tudjon meg betegségéről, annak lehetséges gyógymódjairól.

A megkérdezettek 21 százaléka pedig soha nem használja az internetet öndiagnosztika céljából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az internetes keresgélés leginkább a fiatalabb korosztály körében jellemző, azon belül is a nők azok, akik tudatosabban és gyakrabban használják a világhálót. Az utóbbi években az internetes böngészés mellett az okostelefonok és mobil alkalmazások is kiemelkedő szerepet kaptak az egészségügyi információszerzésben. A megkérdezettek 52 százalékának van okostelefonja: a fiatalkorúak, középkorúak fele hallott már olyan alkalmazásokról, amelyekkel akár otthon is ellenőrizheti tüneteit.

A Népszava megkeresésére Meskó Bertalan genetikus, orvosi jövőkutató, az internet valamint a digitális eszközök és a mai orvostudomány kapcsolatának nemzetközileg is elismert szakértője elmondta, hogy a mai orvostársadalom általános véleménye: a beteg lehetőség szerint "ne keresgéljen online".

Ez azonban ma már nem lehet megoldás, hiszen az internet a legegyszerűbb és leggyorsabb információs forrás, a beteg, ha kellőképpen motivált, mindenképpen utána fog nézni egészségügyi problémáinak. Keresgélni fog. Ugyanakkor fontos tisztázni: nem azzal lesz valaki "öngyógyító", ha az interneten tájékozódik, hanem azzal, ha az ott talált információval nem tud mit kezdeni, annak minőségét nem tudja megítélni - ezáltal téves diagnózist állít fel és rossz gyógymódot választ. Ez persze nem jelenti azt, hogy az internet csak félretájékoztat, és hogy az ott található információk egyáltalán nem relevánsak.

Tudni kell jól használni és szelektálni a megtalált információkat. A kutató szerint az orvosi, valamint egészségügyi információ online keresésének akkor vannak előnyei, "ha a páciens tud mit kezdeni a megtalált adatokkal, információval, orvosával partneri viszonyt ápol, akitől azt is meg tudja kérdezni, hogy mely weblapok számítanak hiteles, minőségi orvosi forrásnak. A beteget segíteni kell, hogy ne szemetet találjon".

Kérdés, hogy az orvosok tudnak-e ebben segítséget nyújtani. Meskó szerint az orvosok internethasználata ma még igencsak kezdetleges, a probléma leküzdéséhez pedig egyetlen út vezet: őket is fel kell készíteni, tanítani kell az internet és a digitális eszközök szakszerű használatát. Nem szabad azonban kettéválasztani az interneten kapott segítséget és az orvosi személyes viszonyt - figyelmeztet a kutató. "Az internet nem helyettesít semmit, de ha mindegyik fél ésszerűen és hatékonyan tudja használni, hatalmas segítség és kiegészítés lehet - időt, pénzt, energiát spórolva orvosnak és betegnek is - az egészségügy folyamataiban".