Törvények helyett uzsonna

Publikálás dátuma
2014.04.11. 07:45
Kemény Lili és Kemény Zsófi - az apollóni és a dionüszoszi alkatú költő FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Szemtelenül fiatalon kezdett verselni a Kemény testvérpár. A huszonegy éves Lilinek már saját verseskötete is megjelent Madaram címmel, míg a tizenkilenc éves Zsófi a fiatalok közkedvelt műfajában, a slam poetry-ben halmoz sikereket. A költészet napja alkalmából mesél a két ifjú hölgy egymás művészetéről, költő édesapjukról, Kemény Istvánról és a költészet erejéről.

- Mindketten elismert költők vagytok. Van-e köztetek féltékenység?

- Kemény Lili: Féltékenység nincsen, hiszen mindketten más témájú, más hangulatú verseket írunk. Ha a két görög művészet-istennel jellemezhetnénk magunkat, akkor én lehetnék az apollóni, a kimért, rendszerető egyéniség, míg Zsófi a dionüszoszi, a szenvedélyes.

- Kemény Zsófi: Pontosan, a testvérem mindig minden apró részletre odafigyel, én inkább a színekre, formákra, hangulatokra koncentrálok.

- Mit gondoltok, a költészet vagy a slam poetry képes közelebb férkőzni a fiatalokhoz?

- K. Zs.: Nyilván a slam poetry.

- K. L.: Szerintem nem. A slam poetry, bár elgondolkodtat, igazából csak a felszínt kapargatja. Ezért is féltem a Zsófit, nehogy ebbe a műfajba beleragadjon. A slam poetry ugyanis egy verses vagy rappelős performansz, melynek végesek a lehetőségei. Ugyanazok a témák, formák, ötletek, mondatszerkezetek ismétlődnek benne. A költészet ezzel szemben végtelen lehetőséget kínál. Legyen Zsófi tizenkilenc, ötven vagy hetven éves, mindig kibontakozhat benne.
K. Zs.: Lili félelme alaptalan, hisz a slam poetry nem pusztán egy populáris műfaj, művészi hatást is elérhet. Ahány előadó, annyi stílus létezik.

- A slam poetry megszerettetheti a fiatalokkal a költészetet, az irodalmat?

- K. L.: Persze, simán. Tavaly a költészet napján például két ismert slammer és egy költő könyvbemutatóján több százan gyűltek össze a Corvintetőn. A rajongók valószínűleg a slam poetry előadásért jöttek el, de sokan megvették a versesköteteket is.

- Az emberek gondolkodását befolyásolhatja egy vers?

- K. L.: Még jobban is, mint egy választási plakát. Egy-egy frappáns verssor képes az emberek fejébe "beleragadni".

- Szoktátok olvasni egymás műveit?

- K. L.: Naná!

- K. Z.: Apánk és Lili könyveit is gyakran szoktam olvasni. A verseik nem szomorúak, de mégis meghatódom tőlük. Gyermekkorunk motívumai bukkannak fel bennük: a Hold látványa, a Duna, Budapest különös atmoszférája, a piros troli, a hóba rajzolás. Ráadásul Lili versei sokkal csengőbbek, mint az enyémek. Jól ráérez a formára.

- K. L.: Zsófi verseiben viszont a magyar nyelv olyan dolgokat tesz, amit más költők verseiben nem csinál. Ez a tulajdonság különbözteti meg a tehetséges költőt a kevésbé tehetségestől. Én általában öt-hat költő életművét szeretem, de a listámon mindig biztos helye van Apának és Zsófinak.

- Megnehezíti vagy megkönnyíti-e a ti költővé válásotokat, hogy édesapátok, Kemény István híres költő?

- K. Zs.: Is-is. Már több embertől is megkaptuk, hogy apánk miatt vagyunk ott, ahol vagyunk. Elég gyakran. Nem jó érzés ezt hallani, mivel ez nem igaz. Ezért is indultunk álnéven a költőversenyen, Sárváron. És én ezért is kezdtem el slammelni, mert ehhez a műfajhoz Apa nem köthető.

- K. L.: Mikor felvettek a filmrendezői szakra, akkor is többen kritizáltak azzal, hogy biztos apám miatt jutottam be. Pedig a filmes tanáraim csak az első tanév végén kérdezték meg, hogy apám költő-e.

- Az első verseiteket hogyan fogadta édesapátok?

- K. Zs: Nem nagyon gondolta, hogy egyszer költő lesz belőlünk, de az se merült fel, hogy mi nem fogunk ilyesmivel foglalkozni. Lili tizennégy évesen már komoly verseket írt, én csak később kezdtem. Kicsit féltem, hogy nekem nem fog menni.

-K. L.: Én eleinte dalokat írtam, de időközben született egy csomó "melléktermék". Ezeket komolyabbnak tartottam, mint a dalokat. Megmutattam apánknak, aki segített kiválogatni az elrontott sorokat. Nem mondta meg, hogyan írjam át őket, csak azt, hogy ezek a rossz sorok. Egy-két évvel később már én segítettem Zsófit a versírásban. Mindenki tanít mindenkit, ez a mi családi kurzusunk. 


- Édesapátok kritizálja a verseiteket?

- K. Zs.: Ha megkérjük rá. Amúgy nem nagyon szeret kritizálni, és többnyire elégedett azzal, amit csinálunk. Gyerekkorunkban, ha Lilivel alkottunk, azt mindig komolyan vették a szüleink. Még azt is, ha pitypangból fontunk egy koszorút, ha gyöngyöt fűztünk, vagy ha rajzoltunk valamit. Mindig éreztették velünk, hogy amit csinálunk, az fontos és jó.

- Egy családban három költő nem sok?

-K. L.: Sőt kevés.

- K. Zs.: Egyik slamemben azt mondom magamról, hogy én vagyok az "egy most már tényleg fölösleges, harmadik Kemény", de ez valójában nincsen így.

- Zsófi már politikai témájú verset is írt.

- K. Zs.: Tavaly tavasszal Magyarország miniszterelnökének üzentem egy youtube-videóban, ami százezres nézettséget ért el.

- Mi állt az üzenetben?

- K. Zs.: Szó esett az oktatás és a kultúra szétrombolásáról, a stadionépítésekről, a diáktüntetésekről, a külföldön munkát vállaló fiatalokról, akik egy jobb élet reményében mosogatással és bébiszitterkedéssel keresik meg a pénzt. Az is zavart, hogy a kormány állandóan törvényeket hozott. Ezért is írtam ezt: "Uzsonna közben is törvényeket hoznak, pedig hoznának inkább uzsonnát, és ennék meg a törvényt".



2018-ra valósulhat meg a Liget Budapest

Kiemelt fejlesztési célnak tekinti a kormány a Városliget hosszú távú, átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektet, amelynek megvalósulását 2018. március 15-ére tűzte ki.

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat támogatja, hogy a beruházás keretében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületét az eredeti állapotának megfelelően állítsák helyre; ennek szakmai előkészítésével a kormány az emberi erőforrások miniszterét bízza meg.

A dokumentum kitér arra is, hogy a kormány Liget Budapest projektet a 2014-2020 közötti európai uniós tervezési és programozási időszak kiemelt beruházásának tekinti, valamint felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Magyarország számára elérhető uniós források felhasználása keretrendszerének kialakítása során vegye figyelembe a megvalósításhoz szükséges költségigényt.

Szerző

Silány volt a felhozatal, nem osztották ki a díjat

Publikálás dátuma
2014.04.10. 21:51
Fotó: Thinkstock, Getty Images.
A kínai filmrendezők szövetsége idén nem osztotta ki a legjobb filmnek, illetve a legjobb rendezőnek járó díjat, mert - hivatalos indoklásuk szerint - az utóbbi év kínálatát nem tartották elég színvonalasnak.

A zsűri egységesen döntött úgy, hogy a díjat ne adják ki - jelentette be a szövetség elnöke, Feng Hsziao-kang, a Tangsan taticsen (Utórengés) és a Back to 1942 ismert rendezője a kínai központi televízió (CCTV) 6-os filmcsatornájának gálaműsorában.

"Kínának vissza kell szereznie a művészetét. Nincs itt az ideje annak, hogy a babérjainkon csücsüljünk, magasabbra kell tenni a lécet" - jelentette ki Feng, akit Kína Spielbergjének is neveznek. A filmek művészi értéke túl alacsony volt ahhoz, hogy díjban részesítsék bármelyiküket - tette hozzá, és tunyaságáért további kritikával illette a filmes társadalmat.

A döntés, illetve az indoklás többek szerint a rendezők tiltakozása az ellen, hogy a 2013-as cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját A bűn érintése című alkotásáért elnyerő Csia Csang-ko filmje nem szerepelhetett a pályázott művek között.

A kínai médiában megjelent magyarázat szerint a film jogtulajdonosa nem tudta időben a zsűri rendelkezésére bocsátani annak eredetijét, illetve a tagok számára DVD-n a másolatait, internetes elérhetőségét. Más információk szerint a filmet nevezték, de a hatóság nem adta ki időben a hazai bemutatására szóló engedélyét. Feng korábban ezzel összhangban azt nyilatkozta, hogy mindezek híján a művet nem tudták versenyeztetni.

A szóban forgó alkotás erős társadalomkritika, amelyben több politikailag is érzékeny téma szerepel a korrupciótól, a társadalmi egyenlőtlenségen át az erőszak terjedéséig.

Szerző