A Hamasz nem az IRA

Mahmúd Abbász palesztin elnöknek választania kell: vagy a Hamásszal köt megállapodást a kiegyezésről, vagy Izraellel a békéről, de mindkettő egyszerre nem lehetséges - mondta csütörtökön a BBC-nek az izraeli miniszterelnök.

Benjámin Netanjahu a BBC televízióban csütörtök este sugárzott interjúban a két fő palesztin politikai erő, a Fatah és a Gázát kormányzó, Izrael által terrorszervezetként számon tartott Hamász előző nap bejelentett kiegyezéséről azt mondta: Abbász "azokat az emberek ölelte keblére", akik felesküdtek Izrael elpusztítására.

Netanjahu szerint a palesztin elnöknek példát kellene vennie Anvar Szadat néhai egyiptomi államfőről, aki ellátogatott Izraelbe és hitet tett a háborúskodás és a vérontás befejezése mellett.

Az izraeli miniszterelnök szerint Abbásznak fel kell mondania a Hamásszal kötött egyezséget ahhoz, hogy Izrael ismét tárgyalásokba bocsátkozzék a palesztinokkal. "Amíg én vagyok Izrael miniszterelnöke, soha nem tárgyalunk egy olyan palesztin kormánnyal, amely mögött a mi megsemmisítésünkre törekvő Hamász-terroristák állnak" - fogalmazott Netanjahu.

Az izraeli kormány csütörtökön bejelentette, hogy a Fatah és a Hamász kiegyezésére adott válaszlépésként felfüggeszti a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokat.

A BBC riporterének felvetésre, hogy Nagy-Britannia is tárgyalt, sőt megállapodásra is jutott az észak-írországi brit fennhatóság ellen fegyverrel küzdő Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), Netanjahu azt mondta: az IRA nem törekedett Nagy-Britannia megsemmisítésére, nem akarta Londont eltörölni a föld színéről. A Hamász viszont Gázából több mint tízezer rakétát lőtt ki izraeli városokra, iskolákra, gyermekekre.

Az izraeli miniszterelnök szerint az egész konfliktus központi eleme az, hogy a palesztin fél évtizedek óta nem hajlandó elismerni Izraelt zsidó államként. Most pedig a béke szempontjából hatalmas visszalépés történt, mivel a palesztin elnök már nem csupán elutasítja a zsidó állam elismerését, de összeállt "azokkal az emberekkel", akik a zsidó állam teljes megsemmisítését akarják.

Netanjahu kijelentette: reméli, hogy Mahmúd Abbász meggondolja magát és visszafordul arról az útról, amelyen most elindult, mert ez fontos a béke szempontjából, Izrael szempontjából és a palesztin nép szempontjából is. A palesztinok ugyanis vagy "előrehaladnak a béke felé, vagy hátra, a Hamász felé, de egyszerre a kettő nem megy".

Szerző

AZ EU-intézményekben sem ismeretlen a korrupció

A szabályok laza betartatása és a kiskapuk miatt sérülékenyek a korrupcióval szemben az Európai Unió intézményei - állapítja meg csütörtökön közzétett jelentésében a Transparency International (TI) korrupcióellenes nemzetközi szervezet, amely idén első ízben vizsgálta ilyen szempontból az EU tíz testületét.

"Az uniós intézmények az utóbbi években sokat tettek, hogy a maguk portáját rendbe tegyék, de az erős alapokat aláássák a bonyolult szabályok, a lazaság és a következménynélküliség" - idézi a szervezet közleménye Carl Dolant, a TI európai irodájának vezetőjét.

A szervezet arra a megállapításra jutott, hogy a közvélekedéssel ellentétben az uniós intézményeknél számos szabály hivatott támogatni a közszolgálat minőségének fenntartását és az elszámoltathatóságot. Ha csalás vagy alkalmatlanság gyanúja merül fel, léteznek mechanizmusok ezek feltárására, az uniós intézmények dokumentumaiba be lehet tekinteni, a döntések pedig megfellebbezhetők.

Jelentős hibának tartja ugyanakkor a TI, hogy uniós szinten továbbra sem vonatkoznak kötelező erejű szabályok a lobbistákra, és egyre gyakoribb, hogy a döntések zárt ajtók mögött születnek meg. Kifogásolja a szervezet azt is, hogy gyakorlatilag senki sem ellenőrzi szigorúan, hogy az intézményektől távozók kivárják-e a kötelező türelmi időt mielőtt olyan állást vállalnának, ahol felhasználhatják az uniós munkájuk során szerzett, akár bizalmas információkat.

A TI arra is rámutat, hogy a 10 vizsgált testület közül mindössze egynél találtak olyan hatékony szabályrendszert, amely megvédi azokat, akik a rendszerben talált szabálytalanságokat kiszivárogtatnák, a biztosok és az EP-képviselők vagyonnyilatkozatát pedig nem ellenőrzik átfogóan.

"Az uniós közérdek megőrzése megköveteli, hogy az intézmények olyan politikát hirdessenek, amelyben az átláthatóság az alapértelmezett a döntéshozatal során, valamint, hogy az összeférhetetlenségek feloldását hatékony szabályrendszer szavatolja" - áll a TI közleményében.

Szerző

AZ EU-intézményekben sem ismeretlen a korrupció

A szabályok laza betartatása és a kiskapuk miatt sérülékenyek a korrupcióval szemben az Európai Unió intézményei - állapítja meg csütörtökön közzétett jelentésében a Transparency International (TI) korrupcióellenes nemzetközi szervezet, amely idén első ízben vizsgálta ilyen szempontból az EU tíz testületét.

"Az uniós intézmények az utóbbi években sokat tettek, hogy a maguk portáját rendbe tegyék, de az erős alapokat aláássák a bonyolult szabályok, a lazaság és a következménynélküliség" - idézi a szervezet közleménye Carl Dolant, a TI európai irodájának vezetőjét.

A szervezet arra a megállapításra jutott, hogy a közvélekedéssel ellentétben az uniós intézményeknél számos szabály hivatott támogatni a közszolgálat minőségének fenntartását és az elszámoltathatóságot. Ha csalás vagy alkalmatlanság gyanúja merül fel, léteznek mechanizmusok ezek feltárására, az uniós intézmények dokumentumaiba be lehet tekinteni, a döntések pedig megfellebbezhetők.

Jelentős hibának tartja ugyanakkor a TI, hogy uniós szinten továbbra sem vonatkoznak kötelező erejű szabályok a lobbistákra, és egyre gyakoribb, hogy a döntések zárt ajtók mögött születnek meg. Kifogásolja a szervezet azt is, hogy gyakorlatilag senki sem ellenőrzi szigorúan, hogy az intézményektől távozók kivárják-e a kötelező türelmi időt mielőtt olyan állást vállalnának, ahol felhasználhatják az uniós munkájuk során szerzett, akár bizalmas információkat.

A TI arra is rámutat, hogy a 10 vizsgált testület közül mindössze egynél találtak olyan hatékony szabályrendszert, amely megvédi azokat, akik a rendszerben talált szabálytalanságokat kiszivárogtatnák, a biztosok és az EP-képviselők vagyonnyilatkozatát pedig nem ellenőrzik átfogóan.

"Az uniós közérdek megőrzése megköveteli, hogy az intézmények olyan politikát hirdessenek, amelyben az átláthatóság az alapértelmezett a döntéshozatal során, valamint, hogy az összeférhetetlenségek feloldását hatékony szabályrendszer szavatolja" - áll a TI közleményében.

Szerző